Lala

(török) a. m. nevelő, gyermekek hopmestere, dajkája.

Lalande

(ejtsd: laland) József Jérôme Lefrançais de, francia csillagász, szül. Bourg-en-Bresseben 1732 jul. 11., megh. 1807 ápr. 4. Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte, azután Párisba ment jogot tanulni, de ezenkivül De l'Isle és Lemonnier mellett szorgalmasan csillagászattal is foglalkozott. Utóbbi ajánlatára 1751. az akadémia csillagászati megfigyelések céljából Berlinbe küldte, hol Eulerrel, Maupertuis-vel s másokkal ismerkedett meg. Visszatérte után egy évig Bourgban ügyvédeskedett, de azután Párisba menve, teljesen a csillagászatnak szentelte magát. 1753. az akadémia tagjává választják, 1761. a Collége de Franceban tanár, később az École militaire csillagvizsgálójának igazgatója lesz. L. rendkivül szorgalmas megfigyelő és fölötte termékeny csillagászati iró. Ő kezdte először nagy méretekben a zónamegfigyeléseket és óriási, 47 000-nél többet tartalmazó csillagjegyzékét: Histoire céleste française a British Association rendeletére Baily adta ki (London 1847). Legfontosabb és leghasznosabb nagyobb műve: Traité d'astronomie (Páris 1764. 2 köt., 3. kiadás 1792. 3, illetve 4 köt.), mely több nemzedék számára a legjobb útmutatót adta. Nagyfontosságu továbbá: Bibliographie astronomique avec l'histoire de l'astronomie depuis 1781-1802. (Páris 1803). Végrendeletében akadémiai évi díjat tűzött ki a legjobb asztronomiai értekezés vagy a legfontosabb csillagászati megfigyelésre.

Lalangue

János, orvos és iró, szül. Luxemburg hercegségben 1743., megh. Varasdon 1799. Bécsben végezte tanulmányait és azután mint Van Svieten bizalmas embere Mária Terézia udvarába jött, aki őt Varasd vmegye főorvosává nevezte ki. Művei: Medicina ruralis (Zágráb 1776); Tractatus de aquis medicatis regnorum Croatiae et Slavoniae (u. o. 1779); De aquis Hungariae medicatis (Nagy-Károly 1783); az első kettő megjelent horvát, az utolsó magyar nyelven is e címen: La Langue Joan munkája a magyarországi orvosvizekről és a betegségekben azokkal való élésnek szabott módjairól. A szegényeknek kedvekért (Nagy-Károly 1783).

Lalasinc

kisközség Krassó-Szörény vármegye marosi j.-ban, (1891) 1415 oláh lak., mészkőbányászattal és mészgyárral.

Lalenbuch

német bohóságok gyüjteménye a XVI. sz. utolsó tizedeiből; magában foglalta azokat az élceket, melyekkel Németország egyes városait (p. Buxtehude, Schöppenstedt, Teterow, Polkvitz, Schilda stb.) pellengére szokták állítani. Az elmesélt történetek helye a költött Lallburg vagy Lalenburg volt; innen a könyv neve, melynek első kiadása 1597. jelent meg.

Lalibela

(Lalibala), az etiopiai keresztények szent városa Abissziniában, a felső Takarre mellett elterülő fensíkon, Debra Tabortól 110 km.-nyire, 1200 lak., számos sziklába vésett templommal, amelyek nagyobbára a XIII. sz.-ból valók. V. ö. Raffray, Les églises monolithes de la ville de L. (Páris 1880).

Lalin

község és járási székhely Pontevedra (ettől 60 km.-nyire) spanyol tartományban, dombos vidéken, (1887) 16 336 lak., akik elszórt kis házcsoportokban laknak.

Lality

nagyközség Bács-Bodrog vármegye hódsági j.-ban, (1891) 2557 tót és szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Lallatio

l. Lambda.

L'Allemand

(ejtsd: lallmán), 1. Frigyes, német festő, szül. Hanauban 1812 máj. 24., megh. Bécsben 1866 szept. 20. Főleg mint csataképfestő tünt ki; 1845. festett képe: A znaimi (1809) csata, a bécsi udvari muzeumban van. Schwarzenberg herceg megbizására festette: A karlista lovasságot, s A bécsi csillag-barrikád ostromát. Részt vett az 1864-iki német-dán háboruban, melyből az Översee és Oberselk melletti csatákat a német császár megbizására megfestette.

2. L. Zsigmond, német festő, az előbbinek unokaöccse, szül. Bécsben 1840 aug. 8. Nagybátyjánál kezdett tanulni s a bécsi akadémián Ruben Keresztély alatt képezte ki magát. Feltünést keltett 1864. A kolini csata c. vászna, melyet I. Ferenc József vett meg. Részt vett a schleswig-holsteini háboruban, s ott festett képeit részint Ferenc József, részint Hohenzollern Antal herceg vásárolta meg. Az 1866-iki osztrák-olasz hadjáratban Albrecht főherceg táborkaránál tartózkodott s érdekes részleteket festett a custozzai és caldierói csatából. Ezután még számos csataképet és katonai parádét festett; az utóbbi időkben pedig arcképek (Laudon tábornok, I. Ferenc József, Rainer főherceg, stb.) festésével foglalkozott. L. 1883 óta a bécsi festészeti akadémia rendes tanára.


Kezdőlap

˙