Lanista

l. Gladiatorok.

Lanius

L., (állat), l. Gébics. L. Homeyeri Cab, l. Homeyer-Gébics.

Lanjaron

(ejtsd: lanharon), város Granada (ettől 48 km.-nyire) spanyol tartományban, a Sierra Nevada D-i lábánál, az Alpujarrasban, gyönyörü vidéken, 1000 méter magasban, (1887) 4286 lak., ásványvizforrással, amelyet a vichynél hatásosabbnak tartanak, primitiv fürdővel. L. lakóit a spanyol félsziget legszebb emberei közé sorolják.

Lanjuinais

(ejtsd: lanzsüiné), 1. János Denis gróf, francia államférfiu, szül. Rennesben 1753 márc. 12-én, megh. Párisban 1827 jan. 13. 1789. tagja lett a nemzetgyülésnek. Mint a konvent tagja a girondistákkal együtt küzdött az anarchia és a jakobinusok féktelensége ellen. XVI. Lajos pörében a király száműzetésére szavazott. 1793 jun. mint halálra itélt girondista csak azáltal kerülte ki sorsát, hogy Rennesbe menekült, hol 18 hónapon át, a rémuralom megszüntéig, rejtőzködött. 1795. ismét a konvent tagja lett s még ugyanazon évben 73 département részéről az öregek tanácsába választatott. Napoleon 1803. grófi rangra emelte. 1814 ápr. 1. a császár letételére szavazott s egy ideiglenes kormány létrehozásán fáradozott. Az első restauráció után XVIII. Lajos pairi méltóságra emelte. 1803-tól kezdve tagja volt az Institutnek s számos értekezést irt a filologia és a keleti nyelvek köréből. Politikai iratai közül jelentékenyebbek: Appréciation du projet relatif aux trois concordats (Páris 1817); constitutions de la nation française (u. o. 1819, 2 köt.); De l'organisation municipale en France (u. o. 1821). Összegyüjtött munkái 1832. négy kötetben jelentek meg Párisban.

2. L. Viktor Ambrus, francia államférfiu, az előbbinek fia, szül. 1802 nov. 5., megh. Párisban 1869 jan. 1. Mint képviselő a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. 1845. Tocqueville-lel együtt a Commerce c. lapot szerkesztette, 1848. Alsó-Loire, majd Seine département részéről a törvényhozó testület tagjává választatván meg, az alkotmányos jogok mellett küzdött. 1849 jun. 2-tól okt. 31-ig kereskedelmi és földmivelési miniszter volt. 1851 juliusban az alkotmányrevizió ellen szavazott s dec. 2. tiltakozott az államcsiny ellen, miért Napoleon rövid ideig fogva tartotta. 1863-tól kezdve haláláig mint az ellenzék egyik vezére működött a törvényhozó testületben. Nemzetgazdasági dolgozatain kivül (kiadta Hubbard 1852) megirta atyjának életrajzát is.

Lânka

Cejlon sziget szanszkrit neve.

Lankás part

lassan ereszkedő part.

Lankveld

l. Marcopedius.

Lanner

József, osztrák zeneköltő, a német népzene Walzer-jének művészi keringővé átteremtője, szül. 1801 ápr. 12., megh. a Bécs melletti Felső-Döblingben 1843 ápr. 14. Mintegy 200 műve jelent meg. Életrajzát Sachs H. irta meg könyvben (1889); sok vonását meglelhetni Oettinger K. M. korrajzoló víg regényében: Meister Strauss und seine Zeitgenossen (1862).

Lannes

(ejtsd: lann) János, montebellói herceg, francia marasl, született Lectoureban (Gers) 1769 április 11., megh. Bécsben 1809 május 31. Atyja lovász-inas volt, ő maga pedig mázoló. 1792. belépett a hadseregbe. 1795. már zászlóalj-parancsnok s 1796. ezredes lett az olasz harctéren. 1798. Egyiptomba kisérte Bonapartét, 1800. pedig Olaszországba, miután megelőzőleg a brumaire 18. évgrehajtott államcsiny alkalmával kitünő szolgálatokat tett neki. Olaszországban Montebello mellett döntőleg győzte le az osztrákokat, mire Napoleon 1801. mint teljhatalmu miniszterét Lisszabonba küldötte, 1804. pedig a marsalli s a montebellói hercegi címet adományozta L.-nak. Az osztrákok elleni hadjáratban (1805) L. a fősereg előcsapatát vezényelte, az austerlitzi ütközetben pedig a balszárnyat vezeté győzelemre. 1806. a jenai ütközetben a porosz harcél közepét robbantotta szét, és december 26. Pultuszk mellett verte meg az oroszokat, mely alkalommal súlyosan megsebesült. 1808 nov. 22. Tudela mellett leverte Castanos tábornokot s ő vezette Saragossa vívását. Az 1809-iki osztrák háboru alatt az eggmühli csatában s Regensburg bevételénél vezényelt két dandárt s május 13-án, miután két napig lövette Bécset, az előcsapatok élén a székvárosba bevonult. Az asperni ütközetben újra a középet vezényelte, de az ütközet második napján (máj. 22.), midőn a lankadó legénységet bátorságra intette, egy ágyugolyó mindkét lábszárát elszakítá, minek következtében 9 nap mulva meghalt. Holttestét előbb Strassburgba, majd a párisi Pantheonba szállították, honnan a Pére Lachaise-temetőben helyezték nyugalomra. Szülővárosa ércszoborral örökíté meg jeles fiának emlékezetét.

Lannion

az ugyanily nevü járás székhelye Côtes-du-Nord francia départementben, 55 km.-nyire Saint-Brieuetől, a Guer, a vasút és egy mély folyami kikötő mellett, (1891) 6002 lak., gazdasági gép- és kalapgyártással, halászattal, szarvasmarha- és konzervexporttal; külvárosában, Brélévenezben szép XII. sz.-beli templommal.


Kezdőlap

˙