Lechner

1. Ágoston, jogtudós, a főrendiház kinevezett tagja, szül. Budán 1836 nov. 1. Miután jogi tanulmányait Pesten és Bécsben elvégezte, 1857. segédtanár, 1861. rendkivüli, 1865. pedig rendes tanár lett a pozsonyi királyi jogakadémián. 1869. kinevezték a pesti egyetemre a közigazgatási és pénzügyi jog tanszékére, melyhez 1872. hozzákapcsolták a közjogot is; 1873-74-ben az egyetem dékánja, 1885-86. rektora volt. Igen fontos és becses az Önkormányzatról 1871. irt nagyobb, önálló műnek is beillő tanulmánya, mely a Jog- és Államtudomány folyóiratban jelent meg. Korbuly Imre dr. Magyar Közjogának 3. kiadását a szerző halála után L. rendezte sajtó alá Kautz Gyula és Pulszky Ágost tanártársaival együtt, kipótolva azt az időközben alkotott intézmények anyagával. L. egyike az egyetem legkiválóbb tanárainak; közjogi előadásaiban a történeti fejlődésre is figyelemmel van. 1895 óta a főrendiház tajga.

2. L. Gyula (von der Lech), képiró, egy dél-németországi báró-család Pesten letelepedett ágának sarja, született 1841 február 5. A gimnáziumot és egyetemet Budapesten végezte, hol 1864-től 1874-ig gyakorló ügyvéd volt. Ekkor szobrászattal meg terracottagyártással kezdett foglalkozni és részt vett a magyar kir. operaház, a városligeti jégcsarnok, a budaörsi templom, az államvasúti nyugdíjintézeti palota és a kecskeméti ház díszítési munkálataiban. Később a festészetre adta magát s arcképeivel, állat- és tájfestményeivel gyakran lehetett találkozni a budapesti kiállításokon. Öreg asszony kötéssel c. arcképtanulmánya a nemzeti muzeumban látható. L. 1878. középtanodai és tanítóképezdei oklevelet nyert. 1879. a budapesti VIII. kerületi reáliskolában alkalmazták rajztanár gyanánt, majd egy évvel később a fővárosi felső iparrajziskolához helyezték át, ahol jelenleg is működik. L. a költészettel is foglalkozik s versei, melyek többnyire álnevek alattjelennek meg, összegyüjtve most vannak sajtó alatt. Mint műfordító nagy érdemeket szerzett Madách Az ember tragédiájának sikerült német fordításaival. Egyéb műfordításai közül megemlítendők a jelenleg sajtó alatt levő Neue ungarische Dichter c. antologia s Beöthy Zsolt Ráskai Lea-jának német fordítása.

3. L. Károly, szül. Budapesten 1850 márc. 21. Orvosi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Orvosi oklevelét 1873., a sebészdoktori, szülészmesteri és szemészmesteri okleveleket 1874. szerezte meg, s ekkor két éven át a budapesti egyetem I-ső belgyógyászati korodáján gyakornoki minőségben volt alkalmazva Wagner tanár oldalán. 1876. u. o. tanársegéd, 1877. elfoglalta a Scwartzer-féle budapesti magán elme- s ideggyógyintézet főorvosi állását, melyet hat éven át viselt. Közben meg volt bizva a pestvidéki kir. törvényszék területén a törvényszéki orvosi teendők ellátásával. 1881-82. elnyerte a Schordann-féle utazási ösztöndíjat, s ekkor két éven át külföldön az elmegyógyászat körébe eső tanulmányokat tett. Ugyanekkor foglalkozni kezdett az agyvelő finomabb boncolástanával Meynert mellett, a pszihologiával Lazarus iskolájában és kisérletileg a pszihofiziologiával. Tanulmányútjáról hazatérve 1883. kinevezték igazgató-főorvossá a budapest-angyalföldi m. kir. országos elmebeteg-ápoldánál, melyet berendezett. 1889. ny. rendes tanárnak nevezték ki a kolozsvári tudom. egyetem újonnan rendszeresített elmekórtani és törvényszéki lélektani tanszékéra. 1892-93. az egyetem orvosi karának dékánja volt. A kolozsvári kir. törvényszék elmegyógyászati szakértője és a törvényszéki orvosi vizsga vizsgálóbizottsági tagja. Nevezetesebb dolgozatai: Zur Pathogenese der Gehirnblutungen der luetischen Frühformen (Bécs 1881); A bujakórosok álmatlansága s annak okai (Orv. Het. 1881); A téboly agytáplálkozási zavarainak lokalizációja (Orv. Het. 1882); Az érzéki észrevevés elemi alkatrészei (Magyar Philosophai Szemle 1884); Az álomról (Term.-tud. Közlöny 1884); Adatok a hallucinatiók lokalizációjához (Orv. Het. 1885); Az érzéki észrevevés némely rendellenességeiről (Orv. Het. 1881); A kedély neveléséről (Egészség 1889); Az izommunka szerepköre értelmi műveleteinkben, tekintettel a testgyakorlásra (A magyar orvosok s természetvizsgálók XXV. nagyváradi vándorgyülésének évkönyve 1890); A testgyakorlás befolyása a szellemi működéseinkre (Egészség 1891); Adalék az általános neurosisok alapján kifejlődő kóralakok ismeretéhez (Magyar Orvosi Archivum 1891); A psyche materialis alapja (Orv. Het. 1892); A tudatosság ténye szellemi életünk eseményeiben (Athenaeum 1892); Kétes elmeállapotok (Törvényszéki lélek- s elmekórtan, Budapest 1896. A magyar. orvosi könyvkiadó társulat kiadványa, 2 köt.).

4. L. Lajos, mérnök, szül. Budán 1833 febr. 8. Középiskoláit a budai egyetemi s azután a pesti piarista gimnáziumban végezte s 1849 tavaszán mint honvéd az 52. honvéd magyar gyalogezredbe lépett s Görgey hadtestében egészen a világosi fegyverletételig részt vett a hadjáratban. A szabadságharc után nagy nehezen elkerülvén a besoroztatást, eleinte Liedeman J. F. bank- és szállító-üzletében nyert alkalmazást, midőn pedig módját ejthette, régi hajlamát követve a budai műegyetembe iratkozott be, honnan tanulmányai befejezte után a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett s itt Reitter Ferenc és Mihálik József vezetése alatt a középítészet minden ágában működött. 1865. az akkori helytartótanács az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozásával bizta meg. 1870. egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, amelynek befejezése után a központi posta- és táviróhivatali építkezés vezetésével bizták meg. Ugyanekkor Budapest általános szabályozási tervének elkészítésére nemzetközi pályázat hirdettetvén ki, az ő terve nyerte el a 10 000 forintos nagy díjat. Az Andrássy- út tervezése is az ő műve, s az ezen tervnek végrehajtására alapított Municipalis bank Sugárut-építési vállalata őt választván meg vezérigazgatójává, ezen világhirü út létesítése az ő nevéhez és munkájához van fűzve. Midőn ezen vállalat feloszlott, 1873. a bécsi világkiállítás építészeti juryjének lett előadója s ezen minőségben kifejtett működésével általános elismerést vívott ki. 1878. a párisi világkiállításon mint kormánybiztos-helyettes működött. 1879., midőn az árviz Szegedet romba döntötte, a rekonstrukció céljából alkotott királyi bizottság mellé tervező műszaki főnökül nevezték ki. Szeged összes újjáalkotási művei az ő tervezéséből keletkeztek. 1884. a műszaki tanács alelnökévé nevezték ki. 1885. az új parlamentház építésének főellenőrzésével bizták meg, 1886 tavasza óta Budapest székes főváros középítési igazgatója s ezen minőségében a város rendezése és fejlesztése körül szakadatlan és üdvös tevékenységet fejt ki. Az általános nagy csatornázás, amelynek alapterveit ő dolgozta ki, a káposztás-megyeri nagy vizmű s az összes fővárosi nagyobbszabásu közművek az ő folytonos közreműködése és felügyelete mellett épülnek. Többször nyert elismerést, birja a vaskorona- és Lipót-rendeket, az olasz korona-rendet s tagja a francia becsületrendnek; jelenleg a magyar mérnök- és építész-egyesületnek alelnöke. Irodalmi munkái: Szeged újjáépítése (Budapest 1891; ehhez egy nagy, 36 rajzlapot tartalmazó ívrétü füzet); Egészséges építkezés városokban és községekben; az 1885. évi Országos orvosi és közegészségügyi kongresszus tárgyalásai címü 1885-ből való kiadmány, 282-304. old.

5. L. László, tanár és iró, született Budán 1841 máj. 24. Gimnáziumi tanulmányait u. o. végezte, 1859-1863. a pesti egyetemen jogot hallgatott és az akkori jogtörténeti és birói vizsgát letette. A jogi tanulmányok után még két évi tanulmányt folytatott a filozofia fakultásban (1863-1865). 1866. hivatalnok volt a magyar kir. helytartótanácsnál a gimnáziumi ügyosztályban, 1867 jan. elején foglalta el tanszékét a szatmári királyi főgimnáziumnál, honnan 1870. a budai gimnáziumhoz helyezték át, hol most is működik. Irodalmilag első sorban filozofia cikkeket irt értesítőkbe és folyóiratokba, azonkivül néhány tanügyi cikket. Filozofiai cikkei a következők: Vázlatok a francia filozofiából a XIX. sz.-ban; A logika alapfeladványa; Psychologiai tanulmányo; a) Aristoteles, b) Locke; Spencer Herbert filozofiája; A determinismus és az erkölcsi beszámíthatóság; Az erkölcsi érzelmek.

Lechnic

kisközség Szepes vármegye szepesófalvi j.-ban, (1891) 514 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; hozzátartozik a koronahegyi fürdő, l. Szmerdsonka és a Vörösklastrom.

Lecitin

(lecitin), az állati szervezetben igen elterjedt az agyvelőben, az idegenekben, a vértestecskékben és a tojás sárgájában előforduló szénvegyület, melnyek tapasztalati képlete a C42H86NPO9. Hoppe-Seyler szerint legkönnyebben a tojás sárgájából állítható elő. A L. kloroformban, széndiszulfidban, benzolbanés zsíros olajokban, de legkivált borszeszben, éterben könnyen oldható viaszszerü tömeg, mely finom tűkben kristályosítható. Vizben felduzzad, majd opálizáló oldattá lesz, melyből különféle sókkal ismét leválasztható. A kristályos L. enyhébb melegítéskor átlátszó lesz. 55°-on megbarnul, 70°-on égett zsírszagot áraszt és 90-100° között fekete folyadékká olvad meg; még magasabban hevítve kormozó lánggal elég, szenet és foszforsavat hagyván hátra. A L. bázisokkal és savakkal sókat alkot, melyek közül igen nehezen oldódik a platinakloriddal képezett kettős sója. Savakkal vagy baritvizzel főzve elbomlik, amikor kolin, glicerinfoszforsav, sztearinsav és palmitinsav keletkeznek belőle. Eszerint a L. ugy fogható fel, mint egy összetett éterszerü vegyület, amelyben a kolin a glicerin-foszforsavval és a sztearin- meg palmitinsavval van egyesülve. Szerkezeti képlete tehát

[ÁBRA]

Lecke

(latinul: lectio a. m. olvasás), nyelvszokás szerint majd maga a tanítás általában, majd a tanításnak csupán egy órai része, majd pedig az a penzum, melyet az iskola otthon való megtanulásra a tanulónak felad. A szó első értelme alapján beszélünk leckerendről, amelynek kétféle jelentése van, vagy valamely iskola különleges tanterve, amely feltünteti az egy-egy szakban és osztályban adandó tanórákat, részint tantárgyak, részint tanárok szerint csoportosítva, vagy pedig az egy heti tanítási óráknak táblás kimutatása, amely utóbbi jelentésekben egéyrtelmü az órarenddel.

Lecke-oldal

(cornu epistolae) a. m. episztola-oldal (l. o.).

Lecky

(ejtsd: likki) Vilmos Eduárd Hartpole, angol történetiró, szül. Dublinben 1838 márc. 26. s u. o. a Trinity-collegeben nyerte kiképeztetését. Már korán adta magát kulturtörténelmi tanulmámyokra s e téren Buckle nyomdokain haladva, szép sikereket ért el. Első kisérlete The leaders of public opinion in Ireland (London 1871 és 1872) címen jelent meg. Műveit határozott racionalizmus jellemzi, mellyel bátran síkra száll a pozitiv vallások és dogmáik ellen, anélkül azonban, hogy a pozitiv vallások jogosultságát kétségbe vonná. Ezen szellem nyilvánul két kiváló munkájában: History of the rite and influence of the spirit of rationalism in Europe (London 5. kiad. 1872, magyarul: A felvilágosodás keletkezésének és befolyásának történelme Európában. Fordította Zsilinszky Mihály, Pest 1872); továbbá: History of European morals from Augustus to Charlemagne (London 3. kiadás 1877, 2 kötet). Mindkét mű a régi iskola képviselőinek éles polemiára és támadásra adott alkalmat. Legújabb műve: History of England in the eighteenth century (u. o. 1878-91, 8 kötet), mely munka mintegy folytatását képezi Macaulay nagy munkájának. Legújabb műve: History of Ireland in the 18 th. century (mostanig 5 köt.).

Leclanché-féle elem

l. Galván-elem (VII. köt., 799. l. old..)

Leclerc

(ejtsd: löklér) Károly Emánuel L. d'Ostin, francia tábornok, szül. Pontoiseban 1772 márc. 17., megh. Haiti szigetén 1802 nov. 2. Előbb kereskedő volt, de 1791. mint tiszt önkéntes zászlóaljba lépett s miután 1793. Toulon ostromlásakor magát kitüntette, zászlóaljparancsnok lett. 1794. átlépett az alpesi hadseregbe s a mont-cenisi átkelésnél ő volt az elővéd parancsnoka. 1795 őszén mint parancsnok Marseillebe ment, hol Napoleon nővérével, Paulinával váltott jegyet. Ezután Olaszországba került mint Napoleon hadsegédé, hol Berthier oldalán különösen a politikai levelezéssel bizatott meg. A leobeni fegyverszünet után tábornok lett s Milanóban megesküdött Paulinával. Napoleonnak Egyiptomból való visszatérése után részt vett a brumaira 18-iki államcsinyben; ő volt az, aki a gránátosok élén St.-Cloudban az ötszázad tanácsának ellenálló tagjait az ülésteremből kiűzte. Osztálytábornokká neveztetvén ki, Moreau alatt ávette a rajnai sereg II. hadteste feletti parancsnokságot, melynek élén 1800 dec. 3. részt vett a hohenlindeni ütközetben. 1801. a haitii expedició vezére lett s február elején a szigeten kikötött. A lázadókat lecsendesítette ugyan, de a sárgaláznak ő is áldozatul esett. - Özvegye 1803. Borghese herceg neje lett.

Leclerc du Tremblay

l. József (atya).

Leclerq

(ejtsd: löklér) Mihály Tivadar, francia szinműiró, szül. Párisban 1777 ápr. 1., megh. u. o. 1851 febr. 15. Carmontel u. n. Proverbes dramatiques irányát követve, számos kisebb szalondarabot irt, melyekben finom ízléssel jelenítette meg korának társadalmait és erkölcseit. Legismeretesebbek: A kártyavár, Az esküdtszék, A humorista stb., melyeket szellemes, élénk dialog tesz becsesekké. V. ö. Mérimée, Th. L. (a Rev. d. deux Mond. 1851 márc. 1. füz.).

Lécluse

(L'Écluse), határvár Ain francia départementben, 22 km.-nyire Genftől, a Mont-Credoz (1624 méter) lejtőjén, 100 méternyire a Rhône fölött. Alapítói a szavójai hercegek voltak. 1536. elfoglalták a berniek, de 1564. ismét elhagyták. 1590. hatalmukba ejtették a genfiek, 1601. pedig a franciák; Vauban megnagyobbította. 1814. az osztrákok lerombolák, de 1824. a franciák újra fölépítették.


Kezdőlap

˙