Lectus

(lat.) a. m. ágy (l. o.).

Lecythis

L. (növ., a. m. fazékfa), a mirtuszfélék fája, 30-40 faja csak Venezuela, Guayana és Brazilia vidékein terem. A L. Ollaria L. (sapukaja braziliai nyelven) kolumbiai és braziliai, az őserdőknek egyik legnagyobb és legközönségesebb fája. Levele kéznagyságu, tojásdad szivforma. Gyümölcse gyermekfej-nagyságu, fás, vastaghéju, a tetején kupakosan nyilik, fazékhoz hasonló, s ivó vagy más edénynek használják. Magva a mandolához hasonló, nyersen és pörkölten eszik, olajat is sajtolnak belőle. Kérgét, valamint a L. grandiflora-ét (Aubl.) is, vékony, papirnemü rétegre lehet szétszedni, csepü helyett s papirgyártásra, szivarburkolatnak használatos. Fáját kakaralli-nak (l. o.) hivják, nagyon kemény és tartós. A L. Zabujaco Aubl. guayanai, 18 méter magas, nagy és jóizü magvát sapukaja néven Európába is szállítják, Braziliában értékes olajat is sajtolnak belőle. Hársrétegéből kötelet sodornak, gyümölcsének héja mint edény használatos. A L. bracteata-t Willd., l. Couroupita.

Lecythocrinus

(állat). l. Tengeri liliomok.

Leda

Thestios vagy Thespios és Laophonte (mások szerint Glaukos és Panteidyia) leánya és Tyndaereos spártai király neje volt. Férjétől, Homeros szerint, a Dioskurokat (l. o.) és Klytaimnestrát szülte. Helena ellenben L. és Zeus gyermeke volt. Később a mitologia a Dioskurokat is Zeus fiainak tartotta. A legjobban elterjedt monda szerint Zeus hattyu alakjában termékenyítette meg L.-t kinek tojásából Helena (vagy Helena és a Dioskurok is) született; a hattyu helyett ludat is szoktak említeni. V. ö. Overbeck, Griech. Kunstmythologie (1 köt., Lipcse 1871).

Leddan

vagy El-Leddan, a Jordán mellékfolyója.

Ledeb.

természetrajzi nevek mellett Ledebour K. F. (l. o.) nevének rövidítése.

Ledeberg

Grand (l. o.) külvárosa, 12 362 lak., pamutszövőkkel, kémiai gyárral és csipkekészítéssel.

Ledebour

(ejtsd: -búr) Károly Frigyes, orosz botanikus, szül. Stralsundban 1785 jul. 8., megh. Münchenben 1851 jul. 4. Eleinte Greifswaldban a jogot, azután a mateimatikát meg a természettudományokat tanulmányozta. 1805. u.o. a botanika tanára meg a botanikus kert igazgatója lett. 1811. a termékrajz tanárának Dorpatba költözött, 1826. az Altai-hegységbe utazott s Khina határáig hatolt s az eredményt becses munkáiban bocsátotta közre. 1836. kiérdemesült, ezután Odesszában, később Heidelbergában, 1843 óta haláláig Münchenben lakott. L. az északkelet-európai és az észak-ázsiai flóra terén főtekinytély. Munkái: Observationes bot. in floram rossicam (Pétervárt 1814); Monographia Paridum (Dorpat 18127); Reise durch das Altaigebirge und die dsungarische Kirgisentsteppe (Berlin 1829, 2 köt.); Flora altaica (u. o. 1829-34, 4 kötet, Meyer és Bunge segítségével); lcones plantarum novarum floram rossicam, imprimis altaicam illustrantes (Riga 1829-34, 5 folio köt., 500 szines táblával); Commentarius in J. G. Gmelini floram rossicam (Regensburg 1841). Leghasználatosabb munkája a Flora rossica (Stuttgart 1842-53, 4 köt.).

Ledebur

Lipót báró, német történetiró és genealogus, szül. Berlinben 1799 jul. 2., megh. Potsdamban 1877 nov. 17. Előbb a porosz gárdában szolgált, de 1829. nyugalomba vonult és azóta kizárólag az irodalomnak élt. Munkái: Das Land und das Volk der Bructerer (1827); Der Mariengan (1824); Nordthüringen u. die Hermunduren (1842); Streifzüge durch die Felder des preuss. Wappens (1842); Dynastische Forschungen (1853-56); Adelslexikon der preuss. Monarchie (1854-57); Archiv für deutsche Adelsgeschichte u. Genealogie, Heraldik (1863-65); ő alapította végül az Allgem. Archiv für die Geschichtskunde des preussischen Staates címü folyóiratot (21 köt., 1830-36).

Ledebur-Wicheln

János gróf, osztrák politikus és miniszter, szül. Prágában 1842 máj. 30. Prágában végezte a jogot is és azután Angliában és Németországban utazgatott. 1865. Falkenhansen báró glatzi uradalmában kapott alkalmazást és gazdasággal foglalkozott. 1866. mint önkéntes lépett a Windiscgrätz dragonyos ezredbe és részt vett a háboruban. A béke helyreálltával saját uradalmában, Mileschauban (Csehország) telepedett le, ahol a gazdaságnak élt. Ma is számos cseh gazdasági és erdészeti egyesületnek tagja, részben elnöke. A 70-es évek vége óta a politikával is foglalkozott, mind a cseh tartománygyülésen, mind az urak házában. Mint politikus a konzervativ-agrárius zászlónak a hive. 1895 szept. 30. a földmivelésügyi miniszteri tárcát vette át a Badeni-kabinetben és a minisztérium tisztviselőihez intézett beszédében a gazdák és termelők védelmére kelt a tőke- és a börzével szemben, melyek szerinte már kelleténél hosszabb ideig rágódtak a mezőgazdaság életfáján.


Kezdőlap

˙