Leges agrariae

l. Agrár-törvények Rómában.

Leges barbarorum

(lat.), a germán népeknek jogfeljegyzései, melyeket másképen germán népjogoknak (Volksrechte) szokás nevezni. Ezek tehát nem szoros értelemben vett törvények (leges), csak a nevök az, ami helyett különben a középkorban más elnevezéseket is használtak. A legnevezetesebbeket l. Germán népjogok.

Leges canonisatae

(lat.), a róm. kat. egyházjogban igy nevezik az egyházi ügyekre vonatkozó s az egyház által nyiltan vagy hallgatag elfogadott világi törvényeket, amelyek csak is az elogadás által nyerhetnek kötelező erőt, mert ily elfogadás nélkül egyházi szempontból lelkiismeretben - in foro conscientiae - senkit sem köteleznek. Állami törvényerejöket az egyházi álláspont természetesen nem érinti.

Leges romanorum

(leges romanae), szemben a leges barbarorum-mal a római magánjognak a germán elemek befolyása alatt keletkezett kiadásai, melyeket a népvándorlás idején a germán uralkodók római alattvalóik számára állíttattak össze.

Légfogó

(bány.). Ha egyes tárók hajtásánál a levegő a vájat végen megromlik: légcsatornákban vezetik be kivülről az üde levegőt; e célra a csatorna külső végét függőlegesen felemelik jó magasra, és a tetejére forgatható, egy oldalról nyitott tölcsért tesznek a szél felfogására.

Légfojtás

(bány.). Némely bányavidéken szokás a fúrt lyuk fenekére rézsut levágott kis cöveket tenni, hogy a töltés alkalmával a lyuk fenekén levegő maradjon, mely fokozza a repesztő por hatását.

Legfőbb jó

erkölcsi kifejezés, mely a görögöktől származik s azt a legfőbb célt jelenti, mely felé az emberi cselekvésnek irányulnia kell. Hogy miben áll a L., arról már az ókori filozofusok közt is szétágaztak a vélemények. Abban egyetértenek, hogy a L. a boldogság. De miben van a boldogság? Platon az erényben keresi. Csak az erény teheti boldoggá az embert, az erény pedig nem egyéb, mint a lélek helyes mivolta, belső rendje, harmoniája, egészsége. Aristoteles szerint is a boldogság a L.; ő szerinte is az erényes cselekvés adja meg a boldogságot, de a legfőbb erényes cselekvés szerinte a tiszta gondolkodásban van; az erény nem egy a puszta belátással, mint Sokrates tanítja; az erény az a készsége az akaratnak, mely a természetünknek megfelelő középúton marad. (V. ö. Platon és Aristoteles, Szemelvények, kiadta Alexander Bernát.) Mind e fejtegetések abból az alapfelfogásból indulnak, hogy egy L., mely magában feltétlenül értékes és kötelező, létezik; ezzel ellentétesek azok a nézetek, melyek az erkölcs terén is mindent viszonyosnak, idővel változónak tekintenek, melyek szerint tehát abszolut L. nincsen. Aszerint, hogy miben keresik a L.-t, tisztán a boldogságban (endemonismus), vagy mindenek fölött az erényben válnak szét az etikai rendszerek, melyek azután mind az erény, mind a boldogság fogalmának megalapításában külön utakon járnak. L. Erkölcstan.

Légfürdő

l. Fürdő.

Légfűtés

l. Fűtés.

Legger

Németalföldön és gyarmatain használatos folyadékmérték, 552 litertől egészen 588 literig.


Kezdőlap

˙