Leukovegyületek

l. Leukobázisok.

Leukozafir

(ásv.), víztiszta korund (l. o.).

Leukozia

l. Levkozia.

Leuktra

helység Beociában Plataea és Thespiae között; itt folyt le Epaminondas hires győzelme Kr. e. 374.

Leuma

az állatorvostanban kevéssé használt név, melyet Dieckerhoff az influenza (l. o.) hurutos alakjának megjelölésére ajánlott.

Leunis

János, német termékrajzi iró, szül. Mahlertenben, Hildesheim mellett 1802 jun. 2., megh. Hildesheimben 1873 ápr. 30. Teologiai és filozofiai tanulmányainak befejeztével 1824. a hildesheimi gazdasági intézetben (Josephinum) a termékrajz tanszékére kapott meghivást; itt az 1826. római katolikus pappá való szentelése után is megmaradván, később az intézet igazgatója lett. A terméktudományoknak páratlan és pótolhatatlan nagy munkáit irta meg. Ez a Synopsis d. drei Naturreiche; I. rész: Zoologie (Hannover 1844. 3. kiadása Ludwig tollából 188386, két köt.). II. rész: Botanik (184777, 3. kiadása Frank tollából 188386. három kötet); III. rész: Mineralogie u. Geognosie (Römer tollából u. o. 1853, 2. kiadása Senfttől 1875-78). Ezen nagy művét követték a Schulnaturgeschichte és a Leitfaden három-három kötetü, később képekkel ellátott számos kiadása. L. irói munkássága a termékrajznak ezer meg ezer hivet és kedvelőt nevelt föl. A Leitfaden-ból az Állattant magyarul Jancsó József (Pest 1854) adta ki. Egyéb munkái: Die Schlangen Hildesheims und der Umgegend (Hildesheim 1869); Nomenclator zoologicus (Hannover 1866). Életrajzát Grube irta meg (u. o. 1876).

Leusták

(Leustachaius, Eustachius), erdélyi vajda volt III. Béla (1173-1196) idejében, legalább igy mondja IV. Béla ifjabb király 1230-ban. 1186. Ombod bánnal együtt ő vezette Kis-Ázsiába azt a magyar sereget, melyet III. Béla a törökök ellen Manuel görög császár segítségére küldött, hogy az ikoniumi szultánt, II. Kilids Arszlánt megalázza. A csapatok azonban megkésvén, Manuel is csak őszfelé nyomulhatott a szultán ellen, ki Myriokephalonnál hadait szétverte s maga is csak bajosan menekülhetett. E hadjáratban L.-on kivül kitüntek Lob (Jób?) és Tamás erdélyi vitézek is, kik ezért Doboka vármegyében jószágot kaptak a királytól. V. ö. Árpádkori új okmánytár (VI. 486.). L. még Loránd.

Leutershausen

város Közép-Frank bajor kerületben, az Altmühl és vasút mellett, (1890) 1557 lak. 1450 ápr. 14. itt győzte le Albert Achilles őrgróf a nürnbergieket.

Leuthen

falu Boroszló porosz kerületben, 15 km.-nyire Boroszlótól, (1890) 1044 lak. Ismeretes az 1757. dec. 5. itt vívott csatáról, amelyben Nagy Frigyes porosz király a Károly lotaringiai herceg vezérlete alatt álló osztrák hadakat megverte. 1854 szept. havában a csata szinhelyén egy gránitoszlopot emeltek egy Victoria-szoborral.

Leuthold

Henrik, német költő, szül. a svájci Wetzikonban 1827 aug. 9., megh. 1879. jul. 1., mint elmebeteg a burghölzli gyógyintézetben (Zürich mellett). Sok ideig nevelősködött, később Münchenben és Stuttgartban lapot szerkesztett. Költeményeit 1879. Gedichte c. alatt barátja, Keller Gottfried rendezte sajtó alá, midőn a költőn szörnyü baja már erőt vett. Része volt a Münchener Dichterbuch-ban (1862) és Geibellel együttesen franciából fordított: Fünf Bücher französischer Lyrik (1862). V. ö. Ernst A. W., Heinrich L., ein Dichterporträt. Mit ungedruckten Gedichten und Briefen (1893).


Kezdőlap

˙