Levágás

l. Lebunkózás.

Levaill.

vagy Vaill., latin állatnevek mellett Levaillant F. nevének rövidtése.

Levaillant

(ejtsd: lövalya) Ferenc, francia utazó és ornitologus, szül. Paramaribóban 1753., megh. Sézanneban 1824 nov. 22. Amsterdamból 1780. a Jóreménység-fokához hajózott, honnan Afrika belsejébe hatolt. Utazásából visszatérve, kiadta tapasztalatait: Voyege dans l'intérieur de l'Afrique és Second voyage dans l'intérieur de l'Afrique címü műveiben. Irta továbbá: Histoire naturelle des oiseaux d'Afrique és Historie naturelle d'une partie des oiseaux nouveaux et rares de l'Amérique et des Indes) stb.

Levakoviç

(ejtsd: -vics) Rafael, horvát iró, szül, a XVI. sz. végén Jastrebarskában (ma Jaska) Zágráb vármegyében. Ferencrendü áldozár volt, és mint ilyen Rómában a propagandánál a szláv egyházi könyvek korrektora és reformátora. Mint commissarius terrae sanctae a pápa külön megbizásával hosszabb időig Zágrábbal élt. Ferdinánd király által szemendriai címzetes püspökké és később a pápa által ancyrai címzetes érsekké neveztetett. 1620 és 1640 között igen sokat irt latin nyelven, de kiváló érdemei vannak a régibb horvát glagolita irodalom terén, mert mint a propaganda szláv korrektora a római missalét és más egyházi könyveket fordított horvát nyelvre (l. Safarik, Gesch. d südslav. Literatur, I., 157). L. volt az, aki először közölte azon bullát, melyet állítólag Sylvester pápa a koronával együtt küldött Szt. István királynak, és valószinüleg maga L. hamisította ezen oklevelet.

Levallois-Perret

(ejtsd: lö-valloá peré), Páris ÉK-i részének elővárosa, Neuilly kantonban, a Seine département st. denisi arrondissementjában; (1891) volt 39 857 lakossal; festék-, szappa-, keményítő-gyára; szőnyegszövészet, tükörkészítész, nagy borpiac.

Levana

római istennő, aki az újszülött kisdedet a földről fölemelni segíti; eredete ama szokásnak megszemélyesítése, melynél fogva a római apa annak bizonyítására, hogy magáénak vallja, térdeire vette gyermekét. - L. a címe Jean Paul egyik nevelésbe vágó művének is.

Levant

Ile du, l. Hyeresi-szigetek.

Levante

(ol., il L.) a. m. Kelet; tágabb értelemben mind ama tartományok, melyek a Földközi-tenger mellett az Eufrát és a Nilus folyókig Olaszországtól K-re esnek. E vidék főbb kereskedelmi városait (Konstantinápoly, Szmirna, Alexandrette, Haleb és Alexandria) az olaszok Scale di L., a franciák Échelles du L. (a. m. a Kelet lépcsői) nevén ismerik. Szűkebb értelemben L. csak Kis-Ázsia, Sziria és Egyiptom partvidékét jelenti, s az itteni forgalmat is L.-i kereskedelemnek hivják. V. ö. Heyd W., Gesch. des levantischen Handels im Mittelalter (Stuttgart 1879).

Levantei emelet

a geologiai harmadkor pliocén szisztémájának középső emelete. L. Harmadkor.

Levantei gubacs

l. Gubacs és Tölgy.


Kezdőlap

˙