Libretto

(ol.) a. m. könyvecske; az operák szövegkönyve; librettista, aki a dalműhöz szöveget ir.

Libreville

(ejtsd: librvill), a Ny.-afrikai francia telepek fővárosa, a Gabon-torkolat É-i partján, a pongvék területén, 1500 lak., akik köztmintegy 200 európai, kis helyőrséggel, kormányzói palotával, hittérítő-állomással. A kivitel cikkei: ébenfa, pálmaolaj, kaucsuk, viaszk és pálmadió.

Libri

(a latin liber többese) a. m. könyvek. L. Carolini, l. Carolini libri.

Libri-Carucci

(ejtsd: - karuccsi) dalla Sommaja, Vilmos Brutus Julius Timoleon gróf, olasz fizikus és matematikus, szül. Firenzében 1803 jan. 2. Kezdetben a pisai egyetemen volt a matematika tanára. 1830. azonban politikai okokból mint szökevény hagyta el az országot és Párisba menekült; miután Párisban telepedett meg és a polgárjogot itt elnyerte, a Sorbonne-egyetemen az analizis tanára lett; később az egyetemnek és a nyilvános könyvtáraknak felügyelője lett. Ezen állásait azonban 1848. mind elhagyta és Angolországba menekült, mivel őt könyvek és kéziratok elkezelésével vádolták. Iratai közül a következő címüek említendők: Histoire des sciences mathématiques en Italie etc. (4 kötet, Páris 1837-41); Mém. sur la théorie des nombres (Firenze 1820); Mémoires de mathématiques et de physiques (Pisa 1827) és számos más értekezés különféle tudományos folyóiratokban.

Libri feudorum

(lat., akét hűbéri jogkönyv a XII. századból, melyek az azokhoz csatolt függelékekkel a longobard-északolasz hűbérjogra vonatkozó fejtegetéseket tartalmazzák. A fejtegetések alapja a hűbéri jogszokások és egyes német császároknak az olaszországi hűbérekre vonatkozó törvényei. A L. feudorumhoz glosszák is készültek, melyekből az u.n. glossa ordinariát Accursius készítette. Olaszországban és déli Németországban volt kötelező erejük.

Libri poeniteutiales

(lat., a. m. bűnbánati könyvek), oly gyüjtemények, melyeknek rendelkezései szerint a kat. egyház a különféle bűnök megbocsátásáért tartandó bűnbánatokat kiszabja. Már a III. és IV. sz.-bankeletkeztek, s a keleti egyházban fontos volt az a L.,melyet Scholasticus János patriárka (megh. 578.) Nagy Basilius levelei nyomán szerkesztett. A nyugat egyházban különösen fontosak voltak azok a L., melyeket állítólag Canterburyi Theodor és Yorki Egbert készítettek. Noha a római kat. egyház hivatalos és kötelező jelleget egynek sem adott ezen könyvek közül, mégis a Poenitentiale romanum hallgatagon el van ismerve.

Libri pontificii

(másképen libri pontificum, vagy libri pontificales), a ius sacrumnak, s a legrégibb időben a római magánjognak is főfő-kútfeje. Eredetöket a hagyomány Numa Pompilius királyra vezette vissza. Egy részöket állítólag Ancus Martius alatt hozták nyilvánosságra, egy másik rész a ius Flavianum keretében került a jogi szabályoknak keretébe, a többi a köztársaság utolsó éveiben. Az egész gyüjtemény három részből állott: indigitamenta (l. o.), a szertartások könyve (libri caerimoniarum) és a nyilvános áldozatok lajstroma (de sacerdotibus publicis). Egyes ritkább és a pontifexeknek rájuk vonatkozó elhatározásai (decreta et responsa pontificum) egy külön gyüjteményben (commentarii pontificum) voltak összeállítva az utódok használatára.

Libri regii

(lat.) a. m. királyi könyvek, azok a könyvek, amelyekbe a magyar király nevében az ő udvari kancelláriájában keletkezett jelentősebb okiratokat emlékezet és nyilvántartás okáért feljegyezték. II. József óta első és másodosztályu királyi könyvet vezettek; amabba az állandó érvényü, gyökeres jogot biztosító okleveleket (nemesség, birtok adományozás, privilegiumok stb.) irták be, a másodosztályuba pedig a személyhez kötött, életfogytiglan érvényes okiratokat (méltóság, hivatal adományozás, papi hivatalok beltöltése stb.) jegyezték be. V. ö. Illyésy J. és Pettkó B., Királyi könyvek (Budapest 1895).

Libuc

(állat), l. Libucfélék.

Libucfélék

(állat, Tringidae), a lileidomo gázlómadarak rendjébe tartozó szalonkafélék alcsaládja, amelyek az által különböznek az igazi szalonkáktól, hogy csőrük rövidebb, lágyabb és hajlékony. Ide sorolják a Calidris Cuv., Tringa L., Machetes Cuv., Phalaropus Briss. nemeket. L. Szalonkafélék.


Kezdőlap

˙