Liebig & Co.

nagyiparos gyártelep Reichenbergben Csehországban, melyet Liebig János (szül. Braunauban 1802 jun. 7.) alapított. Liebig kezdetben takács volt, 1828. megszerezte azt a szövőgyárat, melyet folyton nagyobbított; később a reichenbergi kereskedelmi kamara elnöke lett; 1867. bárói méltóságot kapott örökösödési joggal s 1870 jul. 16. halt meg smiritzi kastélyában. Utódai fiai lettek: Liebig János, Henrik és Tivadar bárók, továbbá veje, lovag Malmann József. A most már igen nagy kiterjedésü L.-féle gyártelepben (1894) van: 10 turbina, 8 gőzgép és két vizmű, összesen 2200 lóerőre: 102 000 orsó gyapot-, 13 000 gyapjuszövésre, melyeket 3500, munkás lát el. A munkásokról maga a gyártelep gondoskodik; van saját betegsegélyző pénztára, balesetek ellen biztosító szövetkezete, köztartása, három népiskolája, gyermekmenhelye stb.

Liebig-húskivonat

l. Húskivonat.

Liebig-kenyér

l. Korpakenyér.

Liebknecht

Vilmos, német szociáldemokrata iró és agitátor, szül. Giessenben 1826 márc. 29. Tanulmányait szülővárosában kezdte, azután klasszikai nyelvészet és bölcsészetben való kiképeztetése céljából a berlini és marburgi egyetemeket látogatta. Az 1848-iki mozgalmas napok Badenben érték. L. azonnal a forradalmi párthoz csatlakozott, melynek elnyomatása után 1848 szept.-től 1849 májusig fogházbüntetést szenvedett. Miután egy újabb fölkelés is kudarcot vallott, L. Svájcba, onnan pedig Angliába menekült, honnan csak 1862. tért vissza Németországba. Mint hirlapiró egy ideig dolgozó társa volt több berlini lapnak és többi között a Norddeutsche Allgemeine Zeitungnak is; azonban szociáldemokrata agitációi következtében 1865. Poroszországból kiutasították. L. erre Lipcsében telepedett meg, hol 1868 jan. 1 óta a Demokratisches Volksblatt szerkesztője lett, mely mint a néppárt s a német munkásegyletek szövetkezetének közlönye, nagy elterjedésnek örvendett. 1872. elvtársával, Bebellel együtt felségárulás címén perbe fogták s két évi várfogságra itélték; a fogságot Hubertusburgban állotta ki. Még fogsága alatt (1874) választották meg hivei a Stollberg-Schneeberg választó kerületben a német birodalmi gyülés tagjává. Ezen időtől kezdve egész 1887-ig mindig tagja volt a német birodalom törvényhozó testületének. 1870. a szász országgyülésbe is beválasztották. Egy másik elvtársával, Hasenclever képviselővel szerkeszté a Lipcsében megjelenő Vorwärts c. lapot, mely a németországi szociáldemokrata párt központi közlönyének tekinthet. L. fanatikus poroszgyülölő; s e tekintetben a német munkáspárt nagynevü apostolával, Lassalle-lal, ki a porosz állameszmének létjogosultságát bizonyos korlátok között eliserni volt hajlandó, ellentétben állott. L. nyomta rá a német szociáldemokráciára a nemzetközi, hazaellenes jelleget és a francia meg belga szociáldemokratákkal több ízben gyülésezett. 1886. meglátogatta É.-Amerikát. Benyomásairól Ein Blick in die neue Welt c. munkájában számolt be (Stuttgart 1887). 1888. egy pótválasztás alkalmával Berlinben barátja, Hasenclever helyett a birodalmi gyülésbe választották; 1890 óta pedig a 6. berlini választó kerületet képviseli a birodalmi gyülésen, melynek jelenleg is tagja. Újabban is felségsértő pert indítottak ellene, de egy ízben birái felmentették, a másik esetben a birodalmi gyülés (1894 dec.) 168 szavazattal 58 elelnében képviselői mentelmi jogát fel nem függesztette. 1895. nov. 14. a Boroszlóban tartott szocialista kongresszuson mondott megnyitó beszédében elkövetett felségsértés miatt újból négy havi fogságra itélték.

Liebling

nagyközség Temes vmegye csákovai j.-ban (1891) 3695 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Liebm.

növénynevek után Liebmann Frigyes Mihály nevének rövidítése, szül. Helsenörben 1813 okt. 10., megh. Kopenhágában, mint a botanikus kert igazgatója, 1856 okt. 29. Mexiko flóráját s Amerika tölgyeit ismertette.

Liebmann

Mór, orvos, szül. Györkén (Abaúj) 1843. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Orvosi oklevelét 1869., a szülészmesterit 1872. a budapesti, s a sebészeti oklevelet 1873. a bécsi egyetemen nyerte el. 1870. a szt. Rókushoz tartozó barakkórházban mint segédorvos nyert alkalmazást s 1871. alorvosnak nevezték ki a szülészeti és nőgyógyászati osztályra. Utóbbi minőségben 1872. a budapesti orvostanári kar által adományozott Schordan-féle utazással ösztöndíjjal külföldre utazott (Bécs, München, Páris, Heidelberg, Würzburg stb.) a szülészet és nőgyógyászat tanulmányozása céljából. Külföldről visszatérve, Diescher tanár vezetése alatt álló szülészeti kórodára gyakornokká és 1874 okt. 1. Kézmárszky tanár mellé szüléskórodai tanársegéddé nevezték ki. 1878. a szülészeti műtéttanból magántanárrá képesítették. 1883. a szülészeti műtéttanból magántanárrá képesítették. 1883. a budapesti poliklinikán a nőgyógyászati osztálynak rendelő főorvosává választatott, mely minőségben jelenleg is működik. Szakdolgozatai közül nevezetesebbek: Adatok a művi koraszülés előidézéséhez (O. H. 1873); Végbélhüvelysipoly műtétének egy esete (O. H. 1873); A szűzőr (hymen) minősége szülés előtt és szülés után (O. H. 1876); A szülés alatt létrejött gátrepedésekről (O. H. 1876); A fogóműtét javalatai és feltételeinek kérdéséhez (O. H. 1877); Idegen test (lúdtoll) eltávolítása a méhürből (O. H. 1879); Méhelzáródás nehéz szülés után (O. H. 1881); A gyermekágyi láz prophylaxisának kérdéséhez (O. H. 1883); A méh- és hüvelyelőesés kulliparáknál (Gyógyászat 1894); A méhnyak okozta szülési akadályok ismeretéhez (O. H. 1894).

Liebmann

Ottó, német filozofiai iró, született Löwenbergben (Szilézia) 1840 febr. 25. 1886. mint magántanár Tübingában habilitálta magát, 1872. rendes tanár Strassburgban, 1882 óta Jenában. Azok közé tartozik, kik az új kantianizmusnak nevezett mozgalmat megindították, kik habár eltérnek Kanttól, mégis az ő rendszeréből indulnak ki s ennek főbb elveihez ragaszkodnak. Mint iró elven, világos, jó polemikus; főbb művei: Kant und die Epigonen (1865); Über den objectiven Anblick (1869); Zur Analysis der Wirklichkeit (1876), 2. kiad. 1880) c. művében közvetítő utat keres az idealizmus és a realizmus közt; Der Klimax der Theorien (1884).

Liebrecht

Félix, német filologus, ki különösen az összehasonlító mondakutatás és a folklore terén kiváló sikerrel működött. Szül. a sziléziai Namslauban 1812 márc. 13., megh. Sanct Hubertben 1890 aug. 3. 1849-67. a lüttichi Athénée Royal tanára volt. Kitünőek forrástanulmányai Barlaam és Josaphathoz. Értekezéseinek gyüjteménye: Zur Volkskunde (1879). Megemlítendők még fordításai, melyeket szaktudományával kapcsolatosan végzett; igy lefordította németre Basile Pentamerját (1846); Dunlop munkáját a Prózai irásművekről (1851); Tilbury Gervasius Otia imperialiá-it (1856).

Liebreich

1. Oszkár, német orvos, született Königsbergben 1839 febr. 14. Vegytani tanulmányait Fresenius oldalán Wiesbadenben kezdte meg; vegyész-oklevele elnyerése után orvosi tanulmányokat végzett Königsbergben, Tübingában és Berlinben, mely utóbbi helyen 1865. nyerte el orvosi oklevelét. 1868. docenssé, 1871. rendkivüli és 1872. a gyógyszertan rends tanárává nevezték ki a berlini egyetemen. Kimutatta, hogy a protagon a legfontosabb foszfortartalmu alkatrésze az agynak, felfedezte a kolralhidrat altató, továbbá a butilkloral és etilidenklorid érzéstelenítő hatását, a bianiamidokat, különösen a formamidot mint új szifilis elleni szert ajánlotta, a glicerinpepsint és lanolint bevezette az orvosi praxisba. Legnevezetesebb dolgozata: Das Chloralhydrat, ein neues Hypnoticum und Anaestheticum und dessen Anwendung in der Medicin (Berlin 1869; 3. kiad. 1871).

2. L. Rikárd, német szemorvos, az előbbinek bátyja, szül. Königsbergben 1830 jun. 30. Orvosi tanulmányait Königsberben, Berlinben és Halléban végezte, hol 1853. nyerte el oklevelét. 1854-1862. tanársegéd volt a Graefe-klinikán. 1862. Párisban telepedett le mint szemorvos, honnan 1870. Londonba tette át lakhelyét. 1863. kiadta az első Átlas für Ophthalmoskopie-t (3. kiad., Berlin 1885). Jelesebb dolgozatai: Fall von scheinbarer Myopie, bedingt durch Accomodationskrampf (Graefe, Arch-f. Ophthalm.-ban VIII.); Modification der Schiel-operation (Ibid. XII.), Eine neue Methode der Cata ractextraction (Berlin 1872); School life in its influence on sight and figure (London 1877).


Kezdőlap

˙