Lingua

(lat. és olasz) a. m. nyelv (testrész és beszéd); L. rustica a. m. népies, parasztos beszéd, az ókori latin nép köznyelve, melyből a román vagy neolatin nyelvek (l. o.) kifejlődtek; L. franca (eredetileg frank nyelv, miután a K-i népek franknak nevezték különbség nélkül az összes nyugat-európaiakat), azon keverék, elkorcsosult olasz nyelvet jelenti, mely a Levantén akkor fejlődött ki, midőn a középkorban a velenceiek és genovaiak kezében volt a kereskedelem, s az idegenek ezen a nyelven érintkeztek a benszülöttekkel; L. saxonica, ó-szász nyelv. - Linguista, nyelvész; linguistica, nyelvészet, nyelvtudomány.

Linguaglossa

(ejtsd: lingvaglossza), város Catania olasz sziciliai tartományban, Acireale mellett, részben az Etna láváján, (1881) 10 421 lak., szőllő- és olajfatermeléssel.

Linguet

(ejtsd: lengé) Simon Miklós Henrik, francia iró, szül. Reimsben 1736 jul. 14., lefejezték 1794 jun. 27. Jogi pályájának befejezése és nagyobb külföldi utazása után mint ügyvéd Párisban telepedett meg, ahol ugy munkája (Hist. du siecle d' Alexandre), mint szónoki képességével nagy hirnévre tett szert. Szókimondó modora és iratai azonban sok ellenséget szereztek neki s 1774. az ügyvédek sorából kitörülték, megindított lapját pedig, a Journal politique et littéraire-t betiltották. L. ekkor elhagyta Franciaországot és Svájcba költözött, ahol Annales politiques civiles et littéraires (19 köt., 1777-92) c. nagy munkáját adta ki, amellyel hirnevét, de egyszersmind ellenségeinek számát is szaporította. Midőn 1780. Franciaországba visszajött, a kormány a Bastilleba záratta. 1782. kiszabadulván, előbb Londonban, majd Brüsszelben telepedett le, ahonnan csak 1791. tért vissza Párisba. Ebben az évben a konvent előtt védelmezte a st. domingói fölkelők ügyét. A rémuralom alatt ő is gyanuba került, perbe fogták s lefejezték. Jogi, történelmi és politikai munái közül még megemlítendők: Hist. de révolutions de l' empire romain (Páris 1766, 2 köt.); Théorie des lois civiles (u. o. 1767, 3 köt.); Hist. impartiale des Jésuites (u. o. 1768 és 1824) és Mémoires sur la Bastille (London 1783 és Páris 1864). V. ö. Cruppi, Un avocat jurnaliste au 18. Siecle (Páris 1895).

Lingula

(állat), a Molluscoideák állatkörében, a Brachiopodák osztályába tartozó állat az Ecardinesek rendjéből. Jelenben alig pár faja él, de annál több tenyészett a föld korábbi rétegeiben. L. Karlábuak.

Lingvális

l. Foghang.

Linhart

György, tanár és mikologus, szül. Budapesten 1844., hol középiskolai tanulmányait befejezvén, egy évi gazdasági gyakorlat után a m.-óvári felsőbb gazdasági tanintézetet végezte; azután három évig a hallei, majd a strassburgi egyetemen a természettudományi előadásokat hallgatván, főleg de Barry és Kühn laboratoriumában dolgozott. Időközben a gazdasági gyakorlatban is működött, még pedig mint segéd Albrecht főherceg belleyi uradalmában, s mint tiszttartó Helena Pavlovna orosz nagyhercegnő kis-oroszországi birtokán. 1874 óta rendes tanár a m.-óvári gazdasági akadémián. Irodalmi munkásságot leginkább a fitopatologia terén fejtett ki. Legjelentékenyebb munkája Magyarország gombái (Fungi hungarici), mely több új fajt tartalmazva, 5 centuriában 3 nyelven (magyar, latin és német) irott magyarázó szöveggel és számos rajzzal M.-Óvárt 1882-87. jelent meg. Egyéb munkái: A szőllőpenész (Oidium Tuckeri, Budapest 1881); Jelentés a black-rot néven ismert szőllőbetegség franciaországi tanulmányozásáról (u. o. 1891); Vetőmagcsávázási kisérletek (Mezeyvel, M.-Óvár 1889); A dohány mozaik betegsége (Mezeyvel, u. o. 1890); A Jensen-féle porüszög elleni védekezésmód (Mezeyvel, u. o. 1891); A szőllő black-rot betegsége (Mezeyvel, Budapest 1892); Szőllőbetegségek (Mezeyvel, M.-Óvár 1895).

Linimentum

1. Kenőcs.

Link

Henrik Frigyes, német botanikus, szül. Hildesheimban 1767 febr. 2., megh. Berlinben 1851 jan. 1. Göttingában 1786 óta az orvosi és természettudományokra szánta magát, ennek végeztével 1792. Rostockban a kémia, zoologia és botanika tanára lett; 1797. Hoffmanseggel Portugáliába utazott, a flórát kutatta, 1811. a kémia és botanika tanára Boroszlóban, Willdenow halála után pedig Berlinben a növénytan tanára s a botanikus kert igazgatója lett. Számos műve közül neveztesebb: Grundlehren der Anatomie und Physiologie der Pfanzen (Göttinga 1807); Elementa phylosophiae botanicae (u. o. 1824, 2. kiad. latinul és németül 1837); Hortus regius botanicus Berolinensis (u. o. 1827-33, 2. köt.). Otto Frigyessel együtt: Icones plantarum selectarum horti regii botanici Berolinensis (Berlin 1820-28, 10 köt. 60 szines tábl.) és Icones plantarum rariorum horti regii botanici Berolinensis (u. o. 1828-1831, 48 szines tábl., azután Klotzsch Frigyessel folytatta, 1841-1844). Hoffmansegg gróffal: Flore portugaise (Berlin 1809-40) címü művet adta ki, 109 szines táblával.

Linlithgow

(ejtsd: linlitgó) vagy West Lothian, 1. skót grófság a Firth of Forth, Edinburg, Lanark és Stirling közt 311 km2 területtel, 52 808, 1 km2-re 161 lak. Kivéve a Lanark határán levő kis síkságot, mindenütt dombos; D-en vannak a magasabb dombok; a Knoch a legmagasabb, 310 méter. A Breich Water és az Avon öntözik. Mintegy 7000 ha.-nyi terület van szántóföldül használva és 8600 ha. rét és legelő. A zab a legfőbb termék. A grófság 2/3-ában a föld a szénkorszakból való. A jelentékenyebb szénbányák Kinneil mellett vannak. Az ipar jelentéktelen; szeszfőzésre, lisztőrzlésre és kémiai cikkek előállítására szorítkozik. L.-n megy át az Union Canal. - 2. L., az uyanily nevü grófság székhelye, 26 km.-nyire Edinburgtől a L.-tó mellett, a Firth of Forth D-i partja közelében, vasút mellett, (1891) 4154 lak., bőr-, szesz-, szappan- és papirgyártással; A XV. sz.-ból való szt. Mihályról elnevezett gót templommal; szépromjaival egy egykoru skót királyi kastélynak, amelyet I. Ediárd idejében építettek és amelyben 1542 dec. 14. Stuart Mária született.

Linn

több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Iowaben (1875 km2 területtel, 37 240 lak., Marion székh.), Kansasban (1500 km2 ter., 15 300 lak., Mound-City székh.), Misszuriban (1870 km2 ter., 20 000 lak., Linneus székh.) és Oregonban (6240 km2 ter., 12 680 lakossal, Albany székh.).


Kezdőlap

˙