Linum

L. (növ.), l. Len.

Linz

Felső-Ausztria fővárosa és püspöki székhely a Duna jobbpartján, amelyen át Urfahrba 280 m. hosszu vashíd visz át, vasút mellett, (1890) 47 685 lak., nagy dohánygyárral (1000 munkás), hajó-, sör-, gép-, lámpa-, gyufa-, bőr-, ecet-, likőr- és szódavizgyártással, vasöntéssel; a Dunán élénk forgalommal. A Ferenc József-téren 26 m. magas, 1723. felállított Szentháromság-szobor áll. A régi székesegyház 1669-82. barokk ízlésben épült, belül stucco- és márványdíszítésekkel; egyéb templomok: gót ízlésben a Mária fogantatásáról elnevezett templom és a Kapucinus-templom Montecuccoli sírjával; a Kaplanhofstrasseban áll a Franciscco Carolinum nevü muzeum. Spizt Bruno tervei szerint késő renaissance-stilusban készült, benne régiségeket és történelmi érdekességeket őriznek. Egyéb jelentékenyebb épületek: egy régi kastély. 1851 óta kaszárnya; az országház; a püspöki palota; a nyilvános könyvtár (32 000 kötet, 500 incunabulum); a siketnémák intézete. Egy nagyobb parkja is van, a Volksgarten. L. már a rómaiak idejében táborhely (Lentia) volt; ebből keletkezett lassanként a város, amelyet már 799. említenek az okiratok. 1324. városi jogokat kapott. 1626. a föllázadt parasztok Fadinger István vezérlete alatt sikertelenül ostromolták. 1741. a bajorok elfoglalták. V. ö. Hiptmair, Gesch des Bistums L. (1885); Zöhrer, L. a. d. Donau.

Linz

Amália, német irónő, szül. Bambergben 1824 máj. 22. 1845. férjhez ment Linz Ferenc porosz hadmérnökhöz, 1870. özveggyé lett, 1879 óta Hannoverben lakik. Anyja családi neve alatt (Godin) tette közzé elbeszéléseit, melyek közül az ifjuság számára irottak a legsikerültebbek; igy Märchen, von einer Mutter erdacht (1858, legutóbb 1876) és Neue Märchen (3. kiad. 1881); továbbá Eine Katastrophe und ihre Folgen (1862); Historische Novellen (1863); Vally (1867); Aus grosser Zeit, Schelmenstücklein unserer Holden, in Reime gebracht (1876); Frauenliebe u. Leben (1876); Sturm und Frienden, Bilder aus dem Eheleben (1878); Gräfin Lenore (1882); Mutter und Sohn (1882); Schicksale (1882); Freudvoll und leidvoll (1883) - Fahr wohl! (1886); Gedichte (1888); Kleine Geschichten (1889) stb.

Linzi béke

III. Ferdinánd magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem közt hivatalosan elfogadottnak nyilváníttatott 1645 dec. 16. (Katona István, Horváth Mihály és Szalay József tévesen a szept. 16-iki dátumot említik; Szalay László, Toldy Ferenc, Szilágyi Sándor a helyes adatot közlik.) Rákóczi már 1644 máj. Lónyay Zsigmond és Kemény János követei által Szendrő várában tárgyalásokat folytattatott Ferdinánd képviselőivel, Lippay György esztergomi érsekkel és Esterházy Miklós nádorral, melyek azonban a nádor heves magatartása miatt sem vezethettek eredményhez. 1644 jun. újabb kisérletek tétettek a nádor sárosi táborában (a fejedelem részéről megjelentek Lónyay Zsigmond, Serédy István és Klobusiczky András), majd pedig újra 1644 szept.-től 1645 márc.-ig Nagyszombatban. Ez utóbbi alkudozások a Ferdinánd követei közt levő nagy papi és námet elem akadékoskodása. Esterházy nádor fenhéjázó eljárása s a fejedelem kielégítésének kérdésében tanusított rosszakarata, az erdélyi küldöttek makacskodása miatt teljesen meghiusultak. Erre Ferdinánd - a külföldi hadi események rosszra fordulásától is kényszerítve - Rákóczyinak nagyobb engedményeket akart tenni és 1645 jun. az indulatos, makacs nádor helyett az ügyes, simulékony Tőrös János kamarai tanácsost bizta meg az alkudozások befejezésével. Ez meg is felelt küldetésének, létrehozván hosszas viták közben 1645 jun.-aug. az egyezkedést. Rákóczi aug. 22. irta alá a kicserélendő békeokmányokat, melyeket nagy követség vitt Linzbe, ahol 1645 dec. 16. Ferdinánd is aláirta őket. A L. 9 pontban biztosítja a vallásgyakorlat teljes szabadságát az urak, városok, községek és (ez a nagy haladás a bécsi békéhez képest) jobbágyok számára; elrendeli a háboru alatt jogtalanul elfoglalt protestáns templomok visszaszolgáltatását, a többi függő, vallásügyi kérdéseket (tized, jezsuiták stb.) a legközelebbi országgyülés elé utalja. Rákóczi kielégítésül megtartja a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) élte fogytáig. Halála után ezek a koronára szállnak, Szabolcs és Szatmár kivételével, melyeket holtukig birnak fiai is. Azonfelül megkapja Rákóczi bizonyos kárpótlás fejében Tokaj s Regéc várát, Tarcal városával és több apró helységgel, Bethlen István és Péter magvaszakadása esetére Ecsed várát is. Felső- és Nagybányával. Az 1646 aug. megnyilt országgyülés végül 1647 jun. törvénybe iktatta a béke pontjait (1647. V. t.c.), semmisnek nyilvánítva a katolikus klérus és egyneháhny világinak makacs vitákban nyilatkozó ellenmondásait.

Lionardo da Vinci

l. Leonardo.

Lionel

Clarence hercege, l. Plantagenet.

Lionne

(ejtsd: lion) Hugo marquis, francia államférfiu, szül. Grenobleban 1611., megh. 1671. Mazarin 1643. az anyakirálynő titkárának nevezte ki. 1566. római követté tette, 1661. pőedig a külügyek vezetésével bizta meg L.-t Ebben az állásban L. a pirnei béke megkötése körül érdemeket szerzett. Rendkivüli tehetségéről jelentései és a külföldi követeknek adott utasításai tanuskodnak. Közben-közben azonban vad kicsapongásokra is adta magát. Emlékiratai a kortörténetre nézve fontosak. V. ö. Valfrey, H. de L., ses ambassades en Italie, en Espagne et en Allemagne (Páris 1877-81, 2 köt.).

Lion-öböl

a Földközi-tenger ÉNy-i részének öble a Creus-fok és a Giens-félsziget közt. Partjainak hossza 450 km., területe 8840-8900 km2. Ny-i részén a partok alacsonyak és számosak rajtuk a lagunák; É-i részén ellenben magasak és számos a hegyfok. A fő kikötők: Cette, Marseille és Toulon. Az ókorban Sinus Gallicus, a XIV. században Sinus Leonis nevet viselt.

Louville

(ejtsd: Liuvill) József, francia matematikus, szül. Saint-Omerben 1809 márc. 24., megh. Párisban 1882 szept. 8. Az école polytechnique és az École des ponts et chaussées elvégzése után mérnök és később az École polytechnique, majd a College de France tanára és az akadémia tagja lett. L. 1836 óta szerkesztette a Journal de mathématiques pures et appliquées c. folyiratot és kiadta Galois és Monge műveit. Nevezetesebb művei: Sur le développement des fonctions en séries; Sur l'intégration des équations a indices fractionnaires; Sur les variations séculaires des angles que forment entre elles les droites résultant de l'intersection des plans des orbites de Jupiter et d'Uranus stb.

Lioy

Pál, olasz természetbuvár, szül. Vicenzában 1836. Jogot és természetudományokat tanult Padovában, aztán mint hirlapiró működött, de lázító cikkei miatt az osztrák kormány 1866 febr. száműzte. Midőn az olaszok Velence tartományt visszakapták, L. is visszatért szülővárosába, mely beválaszotta őt a parlamentbe. Nevezetesebb művei: La vita nell' universo (Velence 1859)é; I ditteri (u. o. 1865); Racconti (3 köt. Milano 1872); Conferenze scientifiche (Torino 1877); Escursione sotterra (Bologna 1884); Sui laghi (u. o. 1884); Escursione nel cielo (Milano 1885); In Montagna (Bologna 1880); Notte (u. o. 1888); In alto (Milano 1889) stb.


Kezdőlap

˙