Liscow

Keresztély Lajos, német iró, különösen szatirairó, szül. Wittenburgban (Mecklenburg-Schwerin) 1701 ápr. 29., megh. Berg nevü birtokán Eilenburg mellett 1760 okt. 30. A rostocki, jenai és hallei egyetemen jogot végzett, 1729-33 nevelősködött, 1736. Károly lipót, a mecklenburgi trónvesztett herceg ügyében ennek megbízásából Párisban járt, 1741-ben szász állami szolgálatba lépett, 1750., mivel Brühl gróf minisztert néhány intézkedése miatt megtámadta, hivatalát elvesztette. L. a Lessing előtti korszak legjobb prózairójának mondható, aki nemcsak világos és élénk előadásával, hanem szabad, szellemével is emlékeztet Lessingre. 1726-ban jelent meg első irata, melyben Manzel rostocki tanárt támadja meg, aki Abriss des Naturrechts c. munkájában jogi elméletét teológiai alapra fektette. Legismertebbek: Über die Vortrefflichkeit und Nothwendigkeit elender Skribenten (1736) és Sendschreiben über eine gefrorene Fensterscheibe c. szatirikus iratai. Műveinek gyüjteményét L. maga adta ki (1739), az újabb Müchler-féle kiadás (1806) nem oly teljes.

Lisene

l. Lizena.

Lisfranc

(ejtsd: lifrank) Jakab, francia sebész, szül. Saint Paulban (Loire) 1790 ápr. 2., meghalt 1847 máj. 13. Orvosi tanulmányait Lyonban és Párisban végezte, oklevelét 1813-ban nyerte el. Mém. sur l'amputation du bras dans l'articulation de l'épaule (Páris 1815) és Mém. sur des méthodes et des procédés nouveaux pour pratiquer l'amputation dans l'articulation scapulo-humérale (Arc. génér. 1823) címü dolgozatokban a válízületnek egy újabb kiízesítési módját irja le. Ezenkivül is sok hasznos újítással gazdagította a sebészi tudományt, igy különösen említendő a róla elnevezett exarticulatio pedis tarso-metatarsea műtéte, melyet Mém. sur l'amputation du pied dans son articulation tarso-métatarsienne; méthode précédée des nombreuses modifications qu'a subies celle de Chopart stb. (1815) és Nouvelle méthode opératoire pour l'amputation du pied (1815) c. dolgozataiban ir le. Nagyobb munkái: Clinique chirurgicale de l'hôp. de la Pitié (3 kötet, 1841-43; németre fordította Krapp G., Lipcse 1844); Précis de médecine opératoire (3 kötet, 1845-47; németre fordította Frankenberg Zs. 1846-47).

Lisieux

(ejtsd: liziö), az ugyanily nevü járás székhelye Calvados francia départementban, 42 km.-nyire Caentől, a Touques és Orbiquet összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 16 260 lak., jelentékeny posztó- és kretonszövéssel (egyetlenegy gyár 1000-nél több munkást foglalkoztat), pamut- és vászoniparral, gyapjumosókkal, cipőgyárral és kémiai iparral. Pompás székesegyháza 1141-1233-ig épült; egyik kápolnáját Cauchon, L.-i püspök, Jeanne d'Arc emlékére készítette. L. az ókorban Noviomagus volt. 1152. itt tartotta esküvőjét Eleonora, Aquitania gazdag örökösnője Platagenet Henrikkel.

Lisinski

Vatroszlav, horvát zeneköltő, szül. Zágrábban 1819 jul. 8., megh. u. o. mint törvényszéki hivatalnok 1854 máj. 31. A horvátok első kiválóbb zeneköltője volt. Sok kisebb zeneművön kivül két nagyobb operát is irt: Ljubav i zloba (Szerelem és ármány. Zágráb 1846) és Porin (u. o. 1851). Életrajzát és munkáinak kritikáját irta Kuhac F. S. (u. o. 1887).

Liske

Xavér, lengyel történetíró, szül. Szlaskovóban 1838 okt. 18., megh. Lembergben 1891 február 27. Boroszlóban, Berlinben és Lipcsében tanult, majd a lembergi egyetemen habilitáltatta magát, s 1871. az ottani egyetemen a történelem tanára, s a történelmi szeminárium igazgatója lett, 1876. pedig az országos levéltár igazgatójává nevezték ki. Számos kritikai dolgozatain és forrástanulmányain kivül, melyeket folyóiratokba (Historiche Zeitschrift és Archiv für österreichische Geschichte stb.) irt, kiadta lengyel nyelve: Tanulmányok a XVI. sz. történetéhez (Posen 1867); A tartományi törvényszék okmányai a lengyel köztársaság korából (Lemberg 1870-1887). Ezenkivül több összehasonlító történelmi és irodalomtörténeti művet is adott ki svéd, dán és spanyol nyelven. Értekezései közül különösen kiemelendők: Katalin cárnő lengyel politikája és II. Katalin jellemzéséhez (Sybel Histor. zeitschr. 30. és 39. köt.).

Lisko

az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye a felső San jobbpartján, vasút mellett, (1890) 4020 lak., pipa-, kocsikenőcs-gyárral, jelentékeny marhavásárokkal. Közelében Uherce (998 lak.) mellett kénes fürdő.

Lisle

Leconte de, l. Leconte de Lisle.

Lismore

1. Argyll grófsághoz tartozó, 16 km. hosszu és 3 km széles sziget Skócia Ny-i partján, a Loch Linnhe bejáratánál, régi püspöki kastély romjaival. (1891) 561 lak. - 2. L., város Munster ir tartomány Waterford grófságban, a Blackwater partján, (1891) 1632 lak., igen szép kastéllyal, amelyet 1185. János király alapított, de 1645. részben lerombolták. L. egykor püspöki és egyetemi város volt.

Lisola

Ferenc Pál báró, osztrák diplomata, szül. Salinsban (Franche-Comté) 1613 augusztus 22., megh. Bécsben 1674 dec. 13. Jogot végzett és azután a Besançonban kitört politikai pártmozgalmak idején (1638) diplomáciai küldetésben Bécsben járt, hol III. Ferdinánd felszólítására osztrák állami szolgálatba lépett. Egyike volt a kiválóbb diplomatáknak a XVII. sz.-ban, de érdemeit a legújabb időig nem méltatták. 1639-ben I. Károllyal alkudozott Angliában az elűzött Frigyes pfalzi fejedelem (Károly veje) restaurálásának érdekében: 1655. X. Károly Gusztáv svéd királyt iparkodott Lengyelországgal kibékíteni és midőn ez a terv nem sikerült, I. Lipót császár és Lengyelország között hozott létre szövetséget; Frigyes Vilmos brandenburgi őrgróf és Lipót császár között is közvetített és nagy része volt az olivai béke létrejötte körül (1660). Azután Londonban és Hágába működött mint követ és ebben az állásban mindvégig XIV. Lajos francia király elszánt ellenségének mutatta magát. A Le bouclier d'etat et de justice contre le dessein de la monarchie universelle c. hires röpiratnak L. a szerzője (1667). 1672-ben védő és támadó szövetséget hozott létre a császár és Németalföld között és két évvel később betegen tért vissza Bécsbe.


Kezdőlap

˙