Llanquihue

(ejtsd: lyankiue), tartomány Chile dél-amerikai köztársaságban a Nagy-oceán, Chiloe-sziget és Valdivia tartomány közt, 18 193 km2 területtel (1893) 78 820 lak. Nevét a 740 km2 területü nagy L.-tóról kapta, amelyet az Osorno (2257 m.) és a Calbuco (1691) m.) nevü vulkánok környékeznek és amelynek lefolyása a 118 km. hosszu Rio Maullin. E tótól Ny-ra emelkednek a chilei Andok főgerince. L. nagy része erdős; az eső bőven esik és a hideg sem nagy (Puerto Monttban a hőmérséklet 11,67°). Legmagasabb hegycsúcs a Pic Tronador (2984 m.). A mi gabonaféléink sok helyen megteremnek. A legjártabb utak a folyók, amelyek összesen 378 km.-nyi hosszuságban hajózhatók; a L. tavon szintén járnak a gőzösök. 3 departamentóra oszlik; ezek: L., Carelmapu és Osorno. A főváros Puerto-Montt vagy Melipulli (2734 lak.) a nagy Reloncavii-öbölnél fekszik.

Llerena

(ejtsd: Lyerena), járási székhely Badajoz (ettől 117 km.-nyire) spanyol tartományban, a Retin forrása közelében, szép völgyben, vasút mellett, (1887) 6179 lak., gyapju- és gabonakivitellel Sevilla és Portugáliába. L. az antik Regina Turdulorum.

Lleyn

félsziget Carnarvon (l. o.) angol grófságban.

Llobregat

(ejtsd: lyobreget), 150 km. hosszú parti folyó Barcelona spanyol tartományban. A Sierra del Cadiban ered, elfolyik a Montserrat pompás sziklái alatt és Barcelonától 6 km.-nyire torkollik a földközi-tengerbe. Nem hajózható és öntözésre is csak csekély mértékben használják. Mellékvizei: a Cardoner, Gavarresa és a Calders.

Llorente

(ejtsd: ljo-) János Antal don, spanyol történetiró, szül. Rincon del Solóban (Aragonia) 1756 márc. 30., megh. Madridban 1823 febr. 5. Tanulmányait Saragossában végezte. 1770. papi pályára lépvén, a szent officium (az inquizició) biztosa, 1789. pedig főtitkára lőn. 1793. az inquizició reform-tervének készítésével bizták meg. A főinquizitor bukása után Jovellanos igazságügyminiszter pártjához szegődött, ennek bukása után pedig állásától fölmentették. 1806. megirta Godoy (l. o.) kivánságára a Noticias historicas sobre las tres provincias basconyadas c. irányzatos művét (3 köt.), melyben a baszkok kiváltságai ellen kikelt, mire Godoy jutalomképen toledói kanonokká tette; 1807. pedig a Károly-rend lovagjává nevezték ki. A francia uralom alatt Murat parancsára részt vett 1808. az új, szabadelvü alkotmány kidolgozásában és azután József királyhoz csatlakozott; az inquiziciónak eltörlése után pedig (1809) két éven át annak levéltárában buvárkodott. A kolostorok bezáratása után ő kezelte azok lefoglalt vagyonát és oly lelkes hive lett a francia liberális eszméknek, hogy még az 1812-iki alkotmánnyal sem elégedett meg. A visszatérő Bourbon-udvar számkivetésbe küldte s vagyonát lefoglalta. Azóta nagy szükségben élt Párisban, és itt irta meg főművét és a Portraits politiques des papes c. munkáját, mellyel annyira felingerelte a papságot, hogy XVIII. Lajos Párisból kiutasította (1822). Ekkor aztán Madridba tért vissza, ahol nemsokára meghalt. Főműve a Histoire critique de l'inquisition d'Espagne (Páris 1815-1817, 4. köt.). Ámbátor ez a nagyszabásu és nagy hirre jutott munka levéltári kutatásokon alapszik és a maga nemében úttörő, helyenkint irányzatos és részrehajló, amint ezt különösen Ranke kimutatta. További művei: Memoires pour servir a l'histoire de révolution, d'Espagne (Páris 1815-19, 3. köt.; ezt Nellerto R. [L. anagrammja] név alatt) adta ki; önéletrajza 1818. jelent meg. Magyarul jelent meg: A spanyol inquisitio története (Pest 1863).

Lloyd

(ang. ejtsd: lajd), többhajózási társaság neve, mely elnevezés Lloyd Edétől származik, ki a XVII. sz. vége felé Londonban a Ciotyben egy kávéházat alapított s ez csakhamar olyannyira gyülekező központja lőn az angol üzletembereknek, hogy a vállalkozó szellemü Lloyd Ede nemsokára Lloyd's New címen egy kereskedelmi szaklapot indított meg, amely az egész világ kereskedelmi és hajózási viszonyait részletesen tárgyalta. Minthogy azonban az angol politikai viszonyokat nem egyszer igen élesen kritizálta, lapját betiltották. 1726. azonban Lloyd's List cím alatt egy új szaklap indult meg s midőn a régi Lloyd-kávéházból egy nagy biztosító-társaság alakult, a lap is ennek tulajdonába ment át. Hétről-hétre pontos, megbizható adatokat közölt az egész világ kikötőiből a hajójárásokra, üresen álló hajókra, elszállítandó terhekre s több efélékre vonatkozólag, 1871. aztán a L. biztosítótársaság egyesítette a Lloyd's Listet a 40-es években megindult Shipping and Mercantile Gazette c. elterjedt hajózási és kereskedelmi szaklappal s ebben a L.-társaságnak több ezerre menő ügynökeitől kapott jelentések alapján a tengeri forgalom összes adatait dolgozza fel. Ugyancsak a L.-társaság adja ki azt a hetenként megjelenő Indexet, amelyben a hét folyamán előfordult hajótöréseket s a világ összes 100 tonnásnál nagyobb oceáni hajóinak tartózkodási helyét, útirányát s érkezéseit közli. Már ezeket megelőzőleg 1834. kezdte meg a társaság a Lloyd's register néven ismert hajó-osztályozó lajstrom szerkesztését, mely az egész világ hajóinak szerkezete, anyaga és állapota alapján olyan osztályokba sorozza azokat, amely osztályozás kifejezi az illető hajó megbizhatóságát. Mind e tevékenység és a tengeri biztosítás terén kifejtett munkásság alapján a régi L.-társaság 1871. törvény útján testületi jogokat kapott s a tengeri biztosításoknak a börzéjévé vált.

Az angol L.-társaság mintájára alakult meg 1833. Triestben az osztrák L.-társaság, mely eleinte csupán hajóbiztosításokkal foglalkozott s gyakorolta a hajók osztályozását is. 1836. azonban gőzhajózási részvénytársasággá bővült s rendes hajójáratokat tartott fenn a Jóni-szigetek, Görögország, Sziria, Egyiptom és az osztrák kikötők között. A részvénytársaság alaptőkéje eredetileg 1 millió frtra ment. Az osztrák kormánytól a postaszállításáért és azon kötelezettségért, hogy háboru esetén hajóit katonai célokra engedi át, évi szubvenciót húz. Egy ideig a magyar állam is évi segélyben részesítette e társaságot, de midőn az Adria-társaság vállalkozott a magyar tengerentuli kereskedelmi érdekek ellátására, a magyar állam ezt a társaságot kezdte segélyezni. Nagy támogatást élvezett az osztrák L. a Rostschild-cégtől is. Részint e segítségek, részint az ügyes üzletvezetés nagyon virágzóvá tették a L.-ot s az utóbbi időben hajójáratait Kelet-India, Khina, Japán és Brazilia kikötőire is kiterjesztette. Alaptőkéje 1894. 12,6 millió frtra ment s ezenkivül 5 kölcsöne után 7,2 millió frt tőke jutott birtokába. 1836-37. első flottája 7 gőzösből állott, melyek összesen 1777 tonna vitelképességet és 4400 lóerőt képviseltek; ma 74 gőzössel rendelkezik, melyeknek bruttó vitelképessége 138 585 tonnára, erőképessége pedig 99 702 lóerőre rúg és értékük a megfelelő leirások után a 15 millió frtot meghaladja.

Egészen tengerhajózási üzemre alakult 1857. Brémában az északnémet L. (Norddeutscher L.), mely 3 gőzössel kezdte meg vállalatát s Németország-Anglia közt közvetítette a forgalmat, ma pedig a világ legnagyobb gőzhajótársasága. Megalakulása után egymásután nyitott meg a forgalomnak új meg új vonalakat. 1858. a new-yorki, 1866. a hetenkénti rendes E.-amerikai hajójáratokat indította meg. Ezután egymásután állította be rendes menetrendekkel a baltimorei, new-orleansi, braziliai, laplatai járatokat. Már 1867 óta ellátja az É.-amerikai postát, 1886. pedig átvette a K.-ázsiai és ausztráliai postahajójáratokat, amelyeknek mellékvonalai Japánba, Új-Guineába, Siamba és Sumatrába ágaznak el. 1890. gyorshajójáratot létesít4ett Genuán és Gibraltáron át New-yorkba, 1892. pedig hozzákapcsolta ehhez a Genue-Nápoly-Palermo elágazással létesített Nápoly-New-York közti vonalat. Ugyanez évben a már fennállott gyorshajójárat mellé egy postahajójáratot iktatott be Bréma és New-York közé; 1893. pedig ugyancsak Bréma és New-York közt létesítette a Roland-vonalat. Jelenleg 22 hajójáratot tart üzemben és pedig 6 vonala megy É.-Amerikában, 2 D.-Amerikába, 2 fővonal k.-Ázsiába és Ausztráliába, ezeknek van 4 mellékága, végre 8 az európai kikötők között tartja fenn a forgalmat. 1893 folyamán a társasági hajók 3 millió tengeri mértföldet futottak be. A társaságnak van 80 gőzöse, melyek 202 731 lóerővel 225 097 tonnatartalmat hordanak. A társaság hajóinak előállítási költsége 118 millió márkára ment.

A német Lloyd-társaság (Germanischer Lloyd) 1868. Berlinben alakult s az angol L.-társaság Lloyd's Registerjéhez hasonló lajstromokat készített a német tengeri hajókról s e foglalkozást kizárólag azon biztosító-társaságok, hajósok és kereskedők érdekeiben végzi, akik a társasághoz tartoznak. A vizsgálatért járó díjak az adminisztráció költségeit fedezik, de azért az újabb időben a hajóosztályozás kiterjesztése érdekében az államsegélyt akarja a maga számára a társaság biztosítani.

A tengeri hajózás fejlesztésére és kereskedelmi érdekek szolgálatára alakultak a Rheinisch-Westfälische L., a L. français, az Amerikan L. stb. Az újabb időben végre nem egy kereskedelmi testület és egyesület vette fel a L. nevet (p. a pesti L.-társaság), amelynek azonban ilyen használatánál már nagyon messze fekvő, átvitt v. jelképes értelme van.

Lloyd

Humphrey, angol fizikus, szül. Dublinben 1800 ápr. 16., megh. u. o. 1881 jan. 17. Kezdetben a fizika tanára volt a dublini egyetemen, később pedig a Trinity College rektora volt. L. azon tudós, ki kisérleteivel bebizonyította a Hamiltontól elméletileg levezetett, u. n. konikus refrakciót. Később földmágnességi mérésekkel foglalkozott. Tőle származik az egyik mód a mágnestű inklináció-változásainak megmérésére. Munkái közül a következő címűeket kell említenünk: On the Phenomena presented by light in its passage along the axes of biaxial crystals (Transactions of the Irisch. Acad. XVII., 1837); Account of the Magnetical Observatory of Dublin etc. (Dublin 1842). L. a Royal Society-nek tagja volt.

Lloydia

Salisb. (növ., fátyolka), liliomféle virág, 4 faja Európában, Ázsiában és É.-Amerikában terem. Hazánkban a L. serotina Salisb. apró havasi növényke, néhol cserépben ápolják.

Llulliaillaco

(ejtsd: lyulyailyako), Chile és Bolivia határán a D. sz. 24°42´ alatt az Andokban emelkedő vulkán. Magassága 6173 m.

Llummayor

(ejtsd: lyummajor), város Mallorca szigetén, 24 km.-nyire Palmától, termékeny síkon, (1887) 9194 lak., vászon- és gyapjukelme készítéssel. mellette van a Puig de Randa (549 m.) kis hegy, búcsujáró helyül szolgáló templommal, ahonnan gyönyörü a kilátás.


Kezdőlap

˙