Lőgyapot

(piroxilin). Schönbeintól 1846. felfedezett robbantószer, amelynek képlete: C6H7(NO3)3O2 (cellulozetrinitrat) v. C12H14(NO3)6O4 (cellulozehexanitrat). Mind a két képlet szerint a L. alkatrészeinek viszonyos mennyisége és igy százalékos összetétele ugyanaz, csak molekulasúlyaik és szerkezeteikkel kapcsolatos tudományos neveik különbözők. A L. készítésének lényege a következő: 1 sr. jólmegtisztított és kiszárított pamutot 24 óráig áztatnak 10°-ra lehűtött olyansavelegy 10 sr.-ben, mely 1 térfogat 1,5 fajsúlyu tiszta koncentrált salétromsavból és 3 térfogat 1,85 fajsúlyu tiszta koncentrált kénsavból áll. Ezután centrifugáló gépekben vagy sajtolással a savnak fölöslegét eltávolítván, nagyobb mennyiségü vizbe dobják és több napig folytonosan tisztavizzel mossák, végül az alacsonyabb cellulózanitrátok (kolloidumgyapot) kioldása végett1 rész alkoholból és 3 rész éterből álló elegyben áztatják és enyhe hőmérsékleten (25-27°) megszárítják. A sajtolt (komprimált) L. hasonló módon készül azzal a különbséggel, hogy a jólkimosott tömeget a papirgyárakban használatos gépekben (rag engine) felaprózzák, forró vizzel péppé alakítják és nagy nyomásu (600 atmoszféráju) sajtoló gépekben hengeralakuvá formálják. A L. pamuthoz hasonló test, mely alkoholban, éterben, kloroformban stb.oldhatatlan, aceton igen gyengén és lassan oldja fel, feloldódik azonban koncentrált savakban. A L.-bólkoncentrált kénsavval és kénesővel való összerázáskor az összes nitrogén mint nitrogénoxid távozik el. Ez a reakció a L. analizálásánál nyer alkalmazást. 150-180°-ra melegítve (néhamár 136°-on) olyan gyorsan fellobban, hogy a puskaporra helyezett L. a meggyujtáskor a lőport nem lobbantja föl. E sajátsága miatt tenyérre téve veszély nélkül meggyujtható. A tiszta L. a levegőn nem változik meg, a direkt napfény kis mértékben elbontja. Könnyebben bomlik akkor, ha nedves,legkönnyebben ha nem volt tökéletesen kimosva. Az ilyen L.-ból gázok, néha vörös gőzök fejlődnek. A lassu bomlás következtében gyakran a raktárakban veszélyes robbanások következnek be, melyek iszonyu rombolásokat okoznak. (Bouchetben, Dartfordban, Hirtenbergben.) Tapasztalás szerint a L. sokkal állandóbb lesz, ha kimosás után híg szóda- vagy vizüveg- (nátriumszilikát) oldatba áztatják. Legfontosabb sajátsága, hogy ütéstől, erősebb lökéstől vagy durranó kénesővel meggyujtva igen hevesen felrobban. A L.-ból a fellobbanáskornagy mennyiségü gázalaku test képződik (1 gr. L.-ból a buvárok szerint 500-720 cm3 gáz fejlődik), mely főként szénoxidból, nitrogénoxidból, széndioxidból, vizgőzből, metánból és nitrogénből áll. Ha tekintetbe vesszük, hogy a L. fellobbanásakor a nagy mennyiségü gázon kívűl igen magas hőmérséklet, a számítás szerint 6000°, ugyszólván pillanat alatt fejlődik, mely a képződött gázoknak óriási feszítő erőt kölcsönöz, megérthetjük a L.-nak rendkivüli robbantó hatását, mely 4-5-ször nagyobb a puskapor robbantó erejénél. E rendkivül erélyes hatása miatt lőfegyverekben nem használják, mert azoknak anyagát jóval hamarább tönkre tenné, mint a puskapor. De annál nagyobb mennyiségben alkalmazzák a sajtolt L.-ot torpedók megtöltésére, robbantó szerül ésmásféle robbanó anyagok (dualin, robbanó gelatin stb.) készítéséhez.

Lőhatás

l. Lövés.

Löhe

Vilmos, német lutheránus teologus, szül. Fürthben 1808 febr. 21., megh. Neuendesselsauban 1872 jan. 2. Ugy is mint lelkipásztor, ugy is mint egyházi iró, sok oldalu tevékenységet fejtett ki. 1849 óta belmissziói, 1854-től kezdve női diakonatusi egyleteket alapított s hire még Amerikába is eljutott. Nevezetes művei: Drei Bücher von der Kirche (2. kiadás, 1845); Rosenmonate heiliger Frauen (1860). Mindkettőben a katolicizmushoz közeledést árul el. V. ö. Wilhelm Löhe's Leben, aus seinem schriftlichen Nachlass zusammengestellt (1874-80, 2 köt.).

Löher

Ferenc, német történetiró, szül. Paderbornban 1818 okt. 15., megh. 1892márc. 1. A jogi tanulmányok befejeztével 1853. évben a göttingai egyetemen a német állam- és jogtörténetből habilitáltatta magát. 1855. II. Miksa bajor király titkára, később müncheni egyetemi tanár. 1965. a bajor állami levéltár igazgatója. Nevezetesebb művei, melyek történelemmel s útleirással foglalkoznak: Land und Leute in der Alten und Neuen Welt (Göttinga 1854-58. 3 kötet); Sicilien und Neapel (München 1864, 2 kötet); Cypern, Reiseberichte (3 kiad., Stuttgart 1880); Archivlehre (Paderborn 1890); Kulturgeschichte der Deutschen im Mittelalter (München 1891-92. 2 köt.). 1876. megindította az Archivalische Zeitschrift c. folyóiratot. Magyarországi utazását Die Magyaren und andere Ungarn (Lipcse 1874) cím alatt adta ki, melyben az itt észlelt viszonyokat meglepő elfogultsággal s rosszakarattal tünteti föl. Hasonló szellemü Das Erwürgen der deutschen Nationalität in Ungarn (München 1874) c. műve is. Hagyatékából jelent meg: Das Kanarierbuch, Gesch. der alten Germanen auf den Kanarischen Inseln (1895).

Lök

1. Garam-L., község, l. o. - 2. Tisza-L., nagyközség Szabolcs vmegye dadai alsó j.-ban, (1891) 3954 magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, van járásbirósága, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Lökéshárító

l. Ütköző készülékek.

Lőkös

l. Ujlaky.

Lölle

község, l. Lelle.

Löllingit

(ásv.), arzén-vas (FeAS2), rendesen egy kevés kéntartalommal. Rombosz-rendszerbeli kristályokban vagy szemcsés, sugaras szerkezettel vaskosan hintve terem Karintiában Lölling mellett vaspátban, Sziléziában Reichenstein mellett szerpentinben, továbbá Csehországban Przibram vidékén. A vele együtt termő leukopirit abban különbözik a L.-től, hogy kevesebb az arzéntartalma.

Lönhárt

Ferenc, erdélyi katolikus püspök, szül. Nagyágon (Hunyad) 1819 okt. 3. A gimnáziumot Kolozsvárt, a bölcsészetet Károly-Fehérvárt, a teologiát a bécsi Pázmáneumban végezte. Pappá szentelték 1844 jul. 28. Első működési helye a püspöki udvarban volt, mint iktató; később (1848) papnöveldei tanár, 1850. püspöki szertartó, 1852. titkár és szentszéki ülnök, 1854. irodaigazgató, 1858. kanonok. 1862. pápai prelatus, 1864. kolozsvári plébános, főesperes, egyházi tanfelügyelő. 1865 dec. 8. salamoni c. apát, 1875. nagyprépost, 1878. skardói c. püspök, 1881 jun. 5. gratianopoli felszentelt és erdélyi segédpüspök, 1882 márc. 24. Fogarassy Mihály püspök halála után káptalani helynök, 1882 márc. 30. erdélyi püspök, 1882 nov. 6. val. belső t. tanácsos. Aranymiséjét 1894 jul. 28. tartotta. L. rövid 13 évi püspöksége alatt számos templomot épített és felszerelt az erdélyi státus gimnáziumai, elemi iskolái ügyét rendezte, egyes iskoláknak díszes palotákat emelt stb., ugy hogy egyházi, iskolai és jótékonysági célokra tett adományai meghaladják a 200 000 frtot. V. ö. Dr. Bilinszky és Prokupek, L. F. élete (Nagyszeben 1894).


Kezdőlap

˙