Löwenklau

(Lewenklau), János, született 1533 Amelbeuernben (Vesztfália). A szavójai udvarban élt, majd Heidelbergában a görög nyelv és a jogtanára volt, bejárta Magyar- és Törökországot. Megh. Bécsben 1593 jun. Főműve Pandectes historiae turcicae (Frankfurt 1588) és Neuer Muselmannischer Historia türkischer Nation (Frankurt 1590, 2. r. 104 lap. Ugyanez latinul 1591, 2. r. 898. Újból németül 1595, 2. r. 531. lap, ebben hazánk az 515-522. lapon, Besolt 1584. útleirásában). A török ügyről más kisebb könyveket is itr. V. ö. Szamosközy, Tört. Maradv. I. 47.

Löwenstein

német hercegi család, melynek ősi vára Württembergben, a Neckar mentén, Weinsberg mellett emelkedett. A calád 1283-ig vezeti vissza nemzedékrendjét és Habsburgi Rudolf egyik természetes fiától származtatja magát. Lajos gróf a grófságot 1441. Fülöp, pfalzi választó-fejedelemnek adta el, aki azt scharfenecki Lajosnak (I. Frigyes pfalz-gróf fiának) adományozta. Ennek unokája, II. Lajos, Stolberg Anna grófnő kezével Wertheim és Rochefort uradalmakat nyerte és ezóta Löwenstein-Wertheim grófjának nevezte magát. II. Lajos fiában a család ketté ágazott: Kristóf Lajos alapította a L.-Virneburgi (ma L.-Freudenbergi) ágat, öccse János Detre pedig a L.-Rochefort (ma L.-Rosenbergnek) nevezett ágat. Az idősb evangelikus ág 1812. hercegi rangra emelkedett. Jelenleg Ernő, L.-Wertheim-Freudenstein hercege, ezen ág szeniorja, szül. 1854 szept. 25. Főbirtoka Kreuzwertheim. Az ifjabb, kat. ág (L.-Rosenberg) 1711. kapta a hercegi méltóságot. Jelenlegi szeniorja Károly, szül. 1834 máj. 21., aki a Majna melléki Heubachban lakik, mint politikus a német ultramontán párt egyik vezérférfia. Huga, Adelheid (szül. 1831.), Don Miguel, Braganza hercegének és portugál infánsnak neje.

Löwisohn

Salamon, zsidó költő és tudós, szül. Mórott (Fejér) 1788., megh. u. o. 1821 ápr. 25. Szülőhelyén a héber irodalommal megismerkedvén, 1809. Prágába költözött, ahol a latin, görög, francia, olasz s német irodalomban jártasságot szerzett s héber ismereteit gyarapította. Első műve Szichá beólam hánesomoth (beszélgetés a lélekvilágban) nyelvtani tartalmu és 1811. jelent meg Prágában. 1814. Schmid Antal bécsi könyvnyomdájában a héber munkák korrektora lett; e hivatal javított inséges helyzetén és egyszersmind a bécsi művelt zsidó körökhöz közelebb hozta. Bécsben jelentek meg Meliczáth jesurun (zsidó poétika, 1816); Mechkeré-árecz (a föld tájai, bibliai földrajz, u. o. 1820); Vorlesungen über die neuere Geschichte der Juden (u. o. 1820) c. művei stb. Költeményei élénk fantáziát és finom formai érzéket árulnak el, nyelvezete erőteljes. Őrültség vitte fiatalon sírba. Életrajzát közli Reich Beth El, I. 72-77. old. és az Izraelita magyar irodalmi társulat 1895. évkönyve 387-403. old.

L. S.

a latin loco sigilli rövidítése. L. Loco.

Lstrl.

L. St., a livre sterling, pound sterling rövidítése, l. Sterling.

Ltd.

a limited (l. o.) rövidítése.

Lualaba

(Kamorondo), a felső Kongónak mintegy 1000 km. hosszu mellékfolyója. A D. sz. 11° 44´ és a K. h. 26° 30´ alatt a Kabompo közelében 1525 m. magasban ered, áttör a Nzilo-hegyeken, ahol a Nzilo-eséseket alkotja és áradásaival a Kabul-, Kabele-, Upemba- és Mulanda-tavakat táplálja, azután átfolyik Katanga, Kasszongo nevü vidékeken, meg a Kasszali-tavon és Ankorónál egyesül a Luapulával, a Kongo tulajdonképeni forrásfolyójával. Mellékvizei számosak; balról belé ömlik a Lufupa, Lubidi és Luvoi, jobbról a hatalmas Lufira, amely az Iramba hegységben ered. Forrásvidékét és folyása menetének nagyobb részét 1892. Francqui kutatta át.

Luama

a Kongo mellékfolyója.

Luapula

felső folyása a Kongónak.

Luarca

az ugyanily nevü járás székhelye Oviedo (ettől 60 km.-nyire) spanyol tartományban, az Atlanti-oceán partján, a Rio Negro torkolatánál, (1881) 2200 lak., vashámorokkal.


Kezdőlap

˙