Lublini unió

l. Lublin.

Lubló

1. Ó-L. (Alt-Lublau), nagyközség (azelőtt rendezett tanácsu város) Szepes vmegye ó-lublói j.-ban, a Poprád folyó mellett, (1891) 2121 tót és német lakossal; a járási szolgabirói hivatal széke, járásbiróággal és adóhivatallal; van itt takarékpénztár, két bőrgyár, Wein Károly késmárki damaszt- és vászongyárának fiókja, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. A községtől É-ra félórányira a lublói vár romjai vannak. A vár alapításának idejét nem ismerjük, de III. Endre király idejében már állott. 1412. a szepesi XIII várossal együtt a vár és az uradalom is zálogba került Lengyelországhoz. Ettől kezdve a lengyel királyok kormányzó tisztviselőjének, a starosta-nak székhelye állandóan Lublóvár, mint ilyen részt vesz Lengyelország történetében. 1763. Ponjatovsky Szaniszló lengyel király a várat és uradalmát öccsének Kázmérnak adta. Ennek birtokában találta a várat Lengyelországnak 1772. történt első felosztása, 1412-től 1772-ig volt Lublóvár az elzálogosított magyar részek kormányzóságának székhelye, ahol kezdetben a csak kormányzó kapitányok, majd a tulajdonos Lubomirszkyak laktak. 1772 nov. 10. gróf Csáky János mint kir. biztos, végrehajtva a szepesi részek visszafoglalását, az uradalom lakóinak hűségesküjét Lublóvárban vette át. A 160 éven át idegen uralom alatt állott vár ekkor még védelemre képes állapotban került vissza a magyar koronához. Mig L., Podolin és Grézda városok a XIII szepesi várral egy kerületté egyesíttettek, Lublóvár a hozzá tartozott 13 községgel a XVI városi kerülettől és a vármegyétől egyaránt független kamarai uradalommá lett. Igy volt ez 1827-ig, amikor I. Ferenc király az uradalmat feloszlatva, az egyes községeket mixta donatio címén eladogatta. Lublóvár Hobgart községgel Raiss György szepesvármegyei táblabiró birtokába ment át, kinek utódai ma birják a «lublóvári» előnevet. Raissék legújabban eladták a várat Zamojszky András lengyel grófnak és nejének szül. Bourbon hercegnőnek, akiknek birtokában van az ma is. A vár részben még lakható állapotban van, de az új birtokosok a vár aljában levő külön kastélyt használják lakóhelyül.

2. Uj-L. (Neu-Lublau), kisközség u. o., (1891) 1028 tót lakossal, vashámorral. Határában fekszik Lublófürdő, 556 m. magasságban, gyönyörü fenyveserdők közepett; a fürdő Szepes vármegye legszebb fürdői közé tartozik, melynek égvényes vasas savanyuvizét vérhiányon alapuló női bajok ellen nagy sikerrel alkalmazzák. A fürdőben több nyaralóban 120 lakószoba és 30 fürdőszoba van; a fürdő berendezése teljesen modern s minden igényt kielégíthet. A fürdő parkja nagy kiterjedésü szép fenyves. Tulajdonosa Probstner Arthur.

Lubni

az ugyanily nevü járás székhelye Poltava orosz kormányzóságban, a Szula mellett, (1890) 10 859 lak., gabona- és becsinált gyümölcskereskedéssel.

Lubochna

Gombáshoz tartozó telep Liptó vármegye rózsahegyij.-ban, gőzfürészteleppek, gyufagyárral, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. L. mellett alapíttatott 1893. Fenyőháza (l. o.) nyaralótelep.

Lubomirski

régi lengyel hercegi család, mely eredetileg Srzeniava nevet viselt és csak 1600 körül vette föl mostani nevét. A német birodalmi grófi rangot 1598., a hercegi rangot III. Ferdinándtól az 1647. Pozsonyban kiállított oklevél alapján kapták. A lengyel rendek 1774. ezt megerősítették. Tagjai közül említendő: L. Sebestyén (szül. 1537., megh. 1613.), aki Zsigmond Ágost király alatt magas állásokra emelkedett és a török háboruban annyira kitünt, hogy II. Rudolf császár wisznicei birodalmi gróffá nevezte ki. Fia, Szaniszló (1583-1649) szintén legyőzte a törököket, nagy vagyont szerzett és III. Ferdinándtól a birodalmi hercegi méltóságot kapta. 1642. a podolini piarista kolostort és iskolát alapította. György Sebestyén nevü fia azonban (1616-67) már végzetes szerepet játszott a lengyel nemesség pártküzdelmeiben és az új királyválasztás ellen mindaddig agitált, mignem 1662. száműzték. Erre fellázadt és több évig háborut viselt János Kázmér király ellen. Az ő fia, Jeromos Ágoston (megh. 1706.) épp oly hatalomra vágyó mint cselszövő ember volt; öccse ellenben, Szaniszló Heraklius (1640-1702) az irodalom és tudomány iránt érdeklődött; maga is irt irodalmi, teologiai és történeti munkákat és a «sarmatiai Cicero» nevet vívta ki. A XVIII. sz. első felében L. Erzsébet Ilona hercegnő is említendő, Szieniavszki Ádám lengyel marsal, krakói kasztellánnak és pelzi palatinusnak neje. A hercegi pár, mely II. Rákóczi Ferenccel rokonságban állott, nemcsak Rákóczit támogatta, hanem a Lengyelországba menekült magyar emigránsokat is. Rákóczinak jaroszlavi birtoka (l. o.) 1712. elzálogosítás útján az ő kezeikbe került, elhalálozásuk után pedig jogutódaikra, a Czartoriszkiakra. Később a L.-család tagjai a szász párthoz szítottak és az egyik L. hercegnő Ágost király kedvese lett. III. Szaniszló (1704-1793) az Ukrajina újból való műveltetése alkalmával óriási vagyont szerzett és 1764. igényt emelt a koronára. Lengyelország felosztása után a L.-család több ágra oszlott és jelenleg 3 ágban virágzik. 1. A rzeszovi ág, jelenlegi szeniorja Jeromos Ádám herceg (szül. 1844.), székhelye Rozvadow Galiciában; 2. a przevorszki ág, feje István herceg (szül. 1819.); 3. az ifj. przevorszki ág; ennek feje András herceg (szül. 1862.), az osztrák urakházának tagja. E két ágnak birtokai is Galiciában vannak, de a család tagjai többnyire Párisban élnek.

Lubotin

kisközség Sáros vmegye felső-tárcai j.-ban, (1891) 786 tót és német lak., Lubló fürdő vasúti állomása. L.-ban van szeszgyár és márványbánya.

Lubrich

Ágost (garamszeghy), pedagogus, egyetemi tanár, szül. Besztercebányán 1825 dec. 28. Losoncon az elemi iskolát, Rozsnyón a gimnáziumi tanfolyamot végezve, egy évet mint kat. papjelölt töltött a pesti szemináriumban. A papi pályától azonban visszavonult s a tanítói pályára akart előkészülni, járt a pesti kir. tanítóképzőbe s a képesítő vizsgálat kiállása után Mutschenbacher Alajos nevelőintézetében két évig tanított középiskolai s bölcseleti tárgyakat. 1848. az első magyar minisztérium által a szegedi tanítóképző intézethez neveztetett ki rendes tanárnak. Szegeden Menyhárt Ágoston tanártársában s Csaplár Benedek kegyesrendi tanárban hű tanácsadókra talált. Első irodalmi kisérletét 1857. a Magyar Sajtó tácájában tette közzé Tanuság Cantů Caesar világtörténelméből címen. 1855. a képzőintézetek magyar tanárait az akkori kormány elbocsátotta, őt is hasonló sors érvén, a kecskemétiek alreáliskolájuk igazgatójává tették. A kecskeméti reáliskola feloszlatásakor 1861. a besztercebányai gimnáziumhoz került rendes tanárnak, honnan ismét egyév mulva Pozsonyba tétetvén át, 1863. a történelemből tanári képesítést szerzett. Pozsonyi életet döntő befolyással volt arra, hogy egészen a nevelési irodalomnak szentelje erejét. Pár napra a pozsonyi csata után Neveléstudománya megirásához fogott s azt másfél év alatt bevégezte. Szerzőjét e mű 1870. a budapesti egyetem pedagogiai tanszékéra emelte s 1871. az akadémiai 200 arany nagy jutalmat és levelező tagságot érdemelte ki számára. A Neveléstant követte a Neveléstörténelem (Budapest 1864-77). Más munkái: Herbart bölcsészeti rendszerének alaptévedéseit kimutató szemelvények (u. o. 1875); A középtanodai tanárok paedagogiai kiképzéséről (u. o. Akad. 1871); Természetbölcselet (VI. köt., u. o. 1893).

Luby

Sándor hirlapiró, szül. Balassa-Gyarmaton 1855. 1877. Komjáthy Jenővel Balassa-Gyarmaton Röpke Ivek címü szépirodalmi hetilapot szerkesztette, mely 1880. kiadott egy kötet Börne fordítást (Elbeszélések, rajzok és egyes dolgozatok Börne Lajos irataiból). 1884. a csángók sorsát irta meg népies versezetben (A csángók hazatérése, 1885). Tünő percek cím alatt adta ki verseinek első kötetét. Második verskötete 1894-ben jelent meg Almok az üdvről címmel. Jelenleg Scheffel Säkkingeni trombitását rendezi sajtó alá. 1882-83. a Budapestnek volt munkatársa, 1883. a csak néhány hónapig élt Kitartásé, s azóta a Pesti Hirlapnál van. Három év óta ő irja a Mátyás Diák c. élclap vezérverseit.

Luc.

természetrajzi nevek mellett Lucas Hyppolyte francia entomologus nevének rövidítése, ki a párisi Musée d'histoire naturelle egyik tisztviselője.

Lúc

(Tisza-), nagyközség Zemplén vármegye szerencsi j.-ban, (1891) 2257 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói élénk halászatot űznek.


Kezdőlap

˙