Lucrum nuptialium

(lat.) alatt a római jog általában mindazt érti, amit az egyik házastárs a másik házastársnak vagyonából nyer. Az özvegy nő, aki férjének halála után a gyászév eltelte előtt újabb házasságra lépett, egyéb hátrányok mellett minden L.-ot elvesztett.

Lucfenyőfa

(növ., Melius szerint luczfönnyű, de Melius a cs hangot Herbarium c. munkájában, mint ma is az oroszok, cz-vel irja s utána p. Czwittinger már csakugyan lucsfenyőnek irja), Beythe és Clusius Nomenclator Pannonicusa szerint luchfenyőfa, a Pinus picea L. «melynek a levele egyfelől áll», tehát az a fenyőfaj, amelyet most leggyakrabban Abies pectinatának DC. épen azért neveznek, mert valamennyi tűje egy síkba esik, azaz két oldal felé néz, azért mintegy fésühöz hasonlítható. V. ö. Borbás, A hazai fenyvek magyar nevei (Természettudományi Közlöny 221 és 227. füzetei). L. Abies és Fenyőfa.

Lucsivna

(Lautschburg), kisközség Szepes vármegye szepes-szombati j.-ban, (1891) 543 tót lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A községtől félórányira fekszik L. klimatikus gyógyhely, 759 m. magasságban, gyönyörü kilátással a Magas-Tátrára; a csinos épületekből álló telepen 52 szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére; hidegvizgyógyintézete igen látogatott. Tulajdonosa Szakmáry Donát.

Lucska

1. L., kisközség Gömör vmegye rozsnyói j.-ban, (1891) 417 magyar lakossal, Zichy-Ferraris E. grófné tulajdonát képező vaskohóval, melyben évenkint mintegy 20 000 q nyersvasat termelnek 80 000 frt értékben; a munkások száma 24. - 2. Nagy-L. (Lucski), kisközség Bereg vmegye munkácsi j.-ban, (1891) 3971 rutén lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lakói jó tormát termelnek.

Lucski

kisközség Liptó vmegye rózsahegyi j.-ban, (1891) 1213 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Az itteni fürdő a kassaoderbergi vasút liptó-teplai állomásától félórányira fekszik, a Nagy-Chocs hegy tövében, 599 m. tenger feletti magasságban. A fürdő 12 épületből áll, melyekben 110 szoba áll a vendégek rendelkezésére; forrásai a vasas hévvizek (31,5°C.) sorában tartoznak, melyeket sápadtság, női betegségek, idegesség és hisztéria ellen sikerrel használnak. V. ö. Hlavács S., A lucski gyógyfürdőnek rövid vázlata (Budapest 1889).

Lu-csu-szigetek

l. Liu-kiu.

Luctus

(lat.) a. m. gyász; a róm. kat. egyházjogban különösen az u. n. «egyházgyász». Az egyházat ért súlyos csapás esetében a püspökök által elrendelhető, s főleg az istentiszteletnél minden ünnepies küljelvénynek mellőzésében áll.

Luculens

(lat.) a. m. világos, fényes, jól látható, szembeszökő; luculentia, világosság, tisztaság.

Lucullus

Lucius Licinius, római hadvezér, szül. Kr. e. 114 körül, megh. valószinüleg Kr. e. 57. Első háboruját a marsusok ellen harcolta 90., aztán Ázsiába ment mint quesztor és mint Sullának alvezére, különösen kitünt a tengeren, a Mithridates elleni háboruban. Vissaztérte után 79. testvérével Marcussal együtt Aedilis curulis lett és Sulla végrendeletileg Faustus nevü fia gyámjává rendelte őt. Miután 77. pretor volt és később Afrikát is kormányozta, 74. M. Aur. Cottával konzul lett; azután Ázsia és Cilicia tartományokat kapta. Ázsiában az u. n. harmadik mithridatesi háboruba keveredett, de ellenségei áskálódásai miatt kénytelen volt a hadvezérséget még a háboru befejezése előtt (66) letenni. Miután Rómában megtartotta a diadalmenetét, a közügyektől teljesen visszavonulva, fényűző életet élt szerzett gazdagságából. A lucullusi lakomák közmondásosakká lettek, s L. kertjei Róma mellett, s villái, különösen Tusculum és Bajae közelében, hiresek voltak a pazar pompa és kényelem miatt. Állítólag L. hozta Európába a cseresznyefát is.

Lucumones

(etruszk nyelven lauchme), az etruszk államokban annak a 12 országnagynak neve, illetve címe, akik az ügyek élén állottak és vezetésökkel voltak megbizva.


Kezdőlap

˙