Madonna di Campiglio

(ejtsd: kampillyo), klimatikus gyógyhely Tione tiroli kerületi kapitányságban, 1553 m. magasban, a Monte Spinale lábánál, a Brenta- (3176 m.) és a Presanella-csoport (3566 m.) közt, nagy hotellel (a vendégek száma évenként 1200). 1894 nyarán a királyi pár is fölkereste M.-t. V. ö. Kuntze és Pfeiffer, M. u. sine Umgebung (1894).

Madrasz

1. hivatalosan presidency of Fort Saint George, az indo-brit birodalom egyik presidency-je, amely magában foglalja a Lakkadivákon kivül Elő-Indiának D-i részét: a Malabar partokat, D.-Kanarát és a Koromamdel-partot a Csilka-tóig. Alkotó részei: a) 22 brit kerület (disztriktus) 313 572 km2 területtel; b) Gandsam, Viszagapatam és Godovari nevü önálló közigazgatás alatt álló ügynökségeket 51 612 km2 területtel és c) Travankur, Kocsi, Pudukattai, Banganapalli és szandur hűbérállamokat 24 892 km2 területtel, 3 700 622 lak. Az egész presidency területe 386 139 km2, lakosainak száma (1891) 39 331 062, míg 1881. 34 172 076 volt. A lakosok közt legtöbb a hindu vallásu (34,7 millió), azután amohammedánus (2,4 millió és a keresztény (1,5 millió). A legfőbb termékek gabona, pamut, indigó, cukor, ricinusz és földi mogyoró.

2. M., az ugyanily nevü residencynek fővárosa, anglikán püspöknek és római katolikus vicariusnak és egy legfőbb biróságnak székhelye az É. sz. 13° 4' és a K. h. 80° 17' alatt, a Koromandel-parton, homokos síkságon, több vasuti vonalnál, (1891) 452 518 lak., akik közt 358 998 hindu, 53 184 mohammedánus és 39 742 keresztény. Az ipar nem jelentékeny; egyedül a pamutszövésnek, bőr-, cukorgyártásnak, sófőzésnek, agyag- és üvegiparnak van némi fontossága. A természet alkotta kikötő nem nyújt biztonságot és a monszunszelek fordulatánál a forgószelek gyakran nagy károkat tettek a hajókban. E baj elhárítása végett mesterséges kikötőt építettek, amelyet 1880. fejeztek be. A forgalom főcikkei az importban angol pamutkelmék és fonalak (1893., 10,4 millió font értékben), petroleum (4,5 millió gallon), rizs, szeszes italok, fémek, különösen vas: a kivitelbennyers pamut (266 559 mázsa), kicserzett ökörbőrök (1,11 millió darab), kecskebőrök (9,93 millió), juhbőrök (6 millió), bivalyszarvak, dohány, indigó és só. A forgalom 2/3-a Angolország felé irányul. 1889-1890. összesen 622 gőzös és 4689 vitorlás hajó fordult meg benne. Rendes hajójárataik vannak M.-ba a British Steam Navigation Company, az osztrák-magyar Lloyd, a Messageries maritimes és a Hansa vállalatoknak. M.-nak nagy a kiterjedése; kertjeivelés rétjeivel 70 km2-nyi területet borít. Az európaiak városrésze a Fort St. George; ebben van a pénzverő, a Mária-templom és a fegyvermuzeum; tőle a feketék városrészét, a Blaktownt, széles eszplanad választja el. A Blaktown szűk, piszkos és kanyargós utcáival az üzleti élet szinhelye. A part mentén épült az igazságügyi palota, a vámház, az admiralitás és a nagyárutárak; egyéb jelentékenyebb épületek a katona-árvaház, a börtön, a római katolikus székesegyház, az örmény templom és a muzeum. Blaktowntól É-ra, a tengerpartmentén terül el a halászok és hajósok által lakott Kojapuram külváros, Ny-on van a Veperi és Parszibakam a szép szt. András-templommal. A Kuvam kis folyón tul fekszik Csintadrapet és ettől Ny-ra a legnépesebb Pudupak és Egmur külvárosok. A Fort St. Georgetól D-re a tengerpart mentén nyulik el Triplicane a nagy kormányzói palotával és a nyugalmazottkarnataki nábob palotájával. Triplicanetól Ny-ra van Radsapet külváros a szép szt.György-templommal. Sir D.Monroenak (megh. 1877.), indiai államférfiunak lovasszobra a Napierhíd közelében áll.

M. volt az angolok megerősített telepe Elő-Indiában. Bisznagar radsája 1639. adta meg nekik az engedélyt egy erősség (St. George) építésére, amely körül épült a város. A kelet-indiai kereskedelmi társaság ezen ügynökségét 1863. már a presidency rangjára emelték és a XVII. sz.-ban lakóinak száma már 300 000 volt. Ekkor M.-ra nézve beállott a stagnáció és helyette Kalkutta emelkedett. 1746 szept. 21-én a franciáknak megadta magát, akik La Bourdonnais vezérlete alatt fogták ostrom alá. Az aacheni béke 1748. visszaadta az angoloknak. 1767. Haider Ali megtámadta, de Smith generális megvédelmezte. 1769 ápr. 3-án itt kötötték meg Haider Alival a békét. V. ö. Wheeler, M. in the olden time (3 kötet. M. 1861-62).

Madraszkender

l. Szunnkender.

Madre

1. (Laguna de la) v. M. austral, 175 km. hosszu és 25 km. széles laguna Mexiko K-i partján Tamaulipas államban, a Rio Grande del Norte torkolatától É-ra; a Rio del Tigre ömlik belé; egy szigetsor választja el a tengertől. - 2. M. (Sierra), a Mexikói-fensík Ny-i lejtőjénekneve.

Madre de Dios

1. a Beni (l. o.) baloldali mellékfolyója D.-Amerikában; a Curscoi-Andok K-i lejtőjén Rio Tono nevén ered és a D. sz. 11° alatt torkollik. - 2. M. Chile D-i részében fekvő nagy, de lakatlan sziget, amelyet a Concepcion-szoros választ el a száraz földtől.

Madreporamészkő

korállmészkő a jura-szisztémából, csupa madrepora koráll alkotja. A Földközi-tengerben, az Indiai-oceánban, Veres-tengerben, a Ny.-indiai tengerben most is egyre képződik.

Madreporaria

(állat), l. Korállok.

Madreporit

(ásv.), l. Antrakonit.

Madrid

1. Spanyolország egyik tartománya Segovia, Guadalajara, Cuenca, Toledo és Avila közt 7762 km2 területtel, (1887) 682 644, 1 km2-re 86 lak. A tartomány Ny-i, ÉNy-i és É-i részeit kivéve, ahol hegyek takarják, magas fensík. Hegyei, a Ny-on emelkedő San Martin de Valdeiglesiast kivéve, a Sierra de Guadarramahoz tartoznak, amelyek a Pena de Penalavában (2405 m.) érik el a legnagyobb magasságukat. Földje D-felé lejtősödik, miként a Tajo folyása mutatja, amely itt veszi föl a Jaramát a Manzanaresszel, a Guadarramat és Alberchet. Az időjárás a D-i fekvéshez arányítva meglehetősen zord és igen száraz. A talaj csekély termékenységü. A lakosok főfoglalkozása a földmivelés; a gabonanemüeken kivül olajat, bort és főképen hüvelyeseket, babot (garbanzos) termelnek. Az ipar és kereskedelem aránylag csekély és csaknem kizárólag a fővárosra szorítkozik. A járások (partidos) száma 17, amelyekből 10 a fővárosra esik.

2. M., az ugyanily nevü tartomány és Spanyolország fővárosa, a nyarankint ki-kiszáradó Manzanares mellett, az országnak közepén, homokos fensíkon, 650 m. magasban, vasutak mellett, (1887) 470 283 lak., nagy dohánygyárakkal, pénzverővel, szőnyeg- és posztószövéssel, vasöntéssel, hangszer- és butorgyártással. ÉNy-on az el Principe Pion hatalmas kaszárnya áll. M. utcái közt sok a görbe és szűk. Szebb utcái az Alcala, Mayer, de Atocha, de Toledo stb. Legélénkebb tere a Puerta del Sol; nagy tere még a Plaza Mayor, amelyet virágágyak, szökőkutak és III. Fülöp lovasszobra díszít; ezen téren tartattak egykoron az autodafék. A királyi palota előtt elterülő del Oriente-piacon 44 nagy szobor áll, köztük IV. Fülöp lovasszobra. A Plaza de las Cortesen látható Cervantes szobra, a Plaza de Murillón Murillóé, a Plaza del Principe Alfonzón Calderóné és a hippodrom előttin Kat. Izabelláé. Jelentősebb épületek: a gyönyörü kerttel biró, 1737-1764-ig épített négyszögü (minden oldala 132 m.) Palacio Real (királyi palota); a Palacio del Congresso; a Palacio de Justicia, amely az 1758. alapított Salesas Reales nevü kolostort foglalja el; a Casas Consistoriales (városháza); a Panaderia, 1590. alapított épület, amelyben a városi irattár és könyvtár van elhelyezve. A templomok közül, amelyeknek némelyikét olasz és németalföldi mesterek képei díszítik, a kiválóbbak a Virgen de la Soledad (M. védszentjének temploma); a IV. Fülöp által alapított Szt. Izidor-templom, Tiziano és Mengs festményeivel; a Szt. Ferenc-templom, valamennyi közt alegszebb; a San Geronimo, az egyedüli gót templom; végül a Nuestra Senora de Atocha. Az egykori erődítményeit lerombolták; kapui közül 3 maradt meg; ezek a Puerta de Alcala, szép diadalkapu, a Puerta de Toledo és a Portillo de San Vicente. A hídjai közül a két legrégibb a Puente de Segovia és Puente de Toledo 9 íves kőhidak. Nyilvános kertjei és parkjai közül a kiválóbbak: El Prado, M. K-i oldalán végighúzódó boulevard; a Cybele és Neptun nevü kutak közt elterülő «Salon», amelynek közelében áll a Dos de Mayo nevü, az 1808. a franciák elleni csatában elesett hazafiak tiszteletére felállított nemzeti emlék; végül a M.-i park vagy Buen Retiro. Környékén, a Manzanares jobbpartján látható néhány királyi kastély a Casa del Campo, gyönyörü parkkal; El Prado tölgyfaerdővel és állatkerttel; Villa-Viciosa, ahol VI. Ferdinánd 1759. meghalt. A tudományos intézetek és iskolák közül a kiválóbbak: A nemzeti könyvtár 450 000 kötettel, 10 000 kézirattal és éremgyüjteménnyel; az egyetemi könyvtár 200 761 kötettel és 3000 kézirattal; a természettudományi muzeum könyvtára, a Museo del Prado, vagyis királyi muzeum, rendkivül gazdag képtárral (2200 kép, a többi közt Murillo, Velasquez, Rafael, Tiziano, Rubens, Tintoretto, Van Dyck, Teniers, Dürer, Claude Lorrainetől stb.); a történelmi irattár értékes klastromi okiratokkal; az Armeria nevü fegyvergyüjtemény; a váza- és éremgyüjtemény a régiségtárban; a természettudományi muzeum; a csillagvizsgáló, botanikus és állatkert; a földrajzi és statisztikai intézet; az 1713. alapított királyi akadémia; a középponti egyetem 5 fakultással és 5800 hallgatóval; a műépítő-, állatorvosi és diplomáciai akadémia; zene-, mérnök- és bányászakadémia; ipariskola; az Ateneo artistico, cientifico y literario; az Ateneo mercantil. A jótékonysági intézetekhez tartozik 18 kórház és 15 menedékház. A szinházak közül az első helyet foglalja el a királyi operaház, azután a Teatro espanol, amelyben klasszikus darabokat adnak elő; továbbá a bikaviadalok megtartására szánt amfiteatrum 12 000 ember számára. A legelterjedtebb újságok a La Epoca,El Imparcial, El Liberal, Correo Espanol, Siglo futuro, El Dia, El popular és movimento catolico. M. szülővárosa Lope de Veganak és Patti Adelinának. Éghajlata rendkivüli száraz voltánál és hirtelen változásainál fogva (a legnagyobb meleg 42°, legnagyobb hideg -11,2°) az idegenre nézve veszélyes.

M.-ot Magerit néven 939-iki okirat említi először. 1083. II. Alfonz foglalta el és adott neki kiváltságokat (fueros). A XIV. században már jelentős hellyé nőtte ki magát és időnkint spanyol királyok is laktak benne. Végleg királyi székvárossá II. Fülöp tette. Benne kötöttek békét 1526. V. Károly és I. Ferenc, 1617. Spanyolország és Velence, 1800. Spanyolország és Portugália. V. ö. Amador de los Rios, Hist. de la villa y corte de m. (1861-64); Fernandez de los Rios, Guia de M. (1876); Valverde, La capital de Espana (1883); Ibanez, Plano parcelario de M. (1:2000, 1873-75).

Madridejos

(ejtsd: -dehosz), járási székhely Toledo (ettől 58 km.-nyire) spanyol tartományban, a ki-kiszáradó Valdespino partján, (1887) 6579 lak., gyapjuszövéssel, sáfrántermeléssel.


Kezdőlap

˙