Mágnesező tekercs

l. Elektrodinamika.

Mágneshegyek

minden nép meséje szerint (pl. a harmadik Kalendor királyfi története az Ezeregyéjben) többnyire a tengerből emelkedő nagy hegyek, melyek erős mágneses tulajdonságuknál fogva a közeledő hajókat vonzzák és vasszegeit kihúzzák, ugy hogy a hajó szétesik. Az ezekben való hit oly meggyökeresedett volt, hogy Ptolemaios szükségesnek tartotta ezek helyét hires térképébe is berajzolni; szerinti Taprobane sziget közelében léteznek. Tény az, hogy léteznek lokális mágneses vonzással biró helyek és újabban Lapplandban, Luleban valóságos óriási méretü mágnes vasércekből álló hegyet is találtak. Csakhogy e helyek sohasem okoznak durvább észlelési módszerekkel észlelhető, haladó mozgást előidéző vonzást, hanem egyszerüen irányító erővel birnak, mely csupán a mágnestűnek a távolabbi környezetétől elütő deklinációt kölcsönöz.

Magnesia

a legrégibb görög földrajziróknál Tesszáliának keleti része és félszigete. Jelentett azonban M. több várost is, még pedig: 1. M. a Sipylos mellett, lidiai város a Sipylos aljában és a Hermos folyó mellett, különösen ismeretes arról a nagy csatáról, amelyben L. Scipio Kr. e. 190. sziriai Antiochust legyőzte és a csata után a várost is elfoglalta. Később földrengések bántották érzékenyen; most Manissza. Keletre a várostól volt a hires Niobe szikla. - 2. M. a Maeandros mellett, kariai város a Thorax hegy aljában, a Lethaios és Maiandros folyók összefolyásánál. Állítólag tesszáliai magnesiak és krétaiak alapították; a kimmeriek Kr. e. 726. elpusztították, de a miletosziak megint fölépítették. Artaxerxes Lampsakusszal és Myusszal egyetemben Themistoklesnek ajándékozta, aki sokat tartózkodott itten. Különösen hires volt Artemis-templomáról, melynek romjai Inok-Bazár közelében mai napig láthatók.

Magnesian limestone

(ejtsd: megnis'n lájmsztón), a dolomit (l. o.) angol neve.

Mágnesi deklináció

(elhajlás), az a szög, melyet valamely helyen a földmágnességi erőn át fektetett sk (mágneses meridián) az illető hely földrajzi meridiánjával bezár. L. Földmágnesség és Deklinatorium.

Mágnesi-egységek

l. Elektromos mértékegységek.

Mágnesi elhajlás

l. Mágneses meridián.

Mágnesi inklináció

l. Lehajlás és Földmágnesség.

Mágnesi kristálytengely

Kristályos anyagoknak megvan az a tulajdonsága, hogy erős mágneses mezőben indukált mágnességük tengelye rendszerint az indukáló mágnessarkok irányával (tengelyével) nem esik egybe; de minden ilyen kristályos testben van három irány, melynek az a tulajdonsága van, hogy ha a test ez irányok egyikével az indukáló sarkok irányába elhelyeztetik, a keltett mágnesség iránya az indukáló sarkok irányával egybeesik. E három irány a kristály mágnességi főtengelyeit vagy mágneses szimmetrikus tengelyeit alkotja. Az e három tengely irányában keltett mágnesség nem egyenlő s ezért, ha p. egy kristályból készült teljesen szabadon forgatható golyó valamely erős mágnes (elektromágnes) sarkai közé e tengelyek egyikével a sarkok tengelyébe elhelyeztetik, a golyó e helyzetben ugyan egyensúlyban lesz, de az egyensúly csak a legerősebb gerjesztett mágnesség tengelyére nézve lesz állandó; a többi két tengelyben pedig csak labilis. Minden ilyen kristályos testben két, a jelzett három tengelyhez szimmetrikusan fekvő irány van, mely arról nevezetes, hogy ha a golyó a mágneses mezőn felfüggesztetik és az annak felfüggesztésére használt fonal iránya e két vonal valamelyikével egybeesik, a golyó a mágneses mezőben közömbös egyensúlyban lesz, azaz hogy keltett mágnességének tengelye minden ezen felfüggesztés mellett lehetséges helyzetben az indukáló sarkok tengelyével egybeesik és mindig ugyanakkora erejü. E két irány Plücker szerint a kristály mágneses tengelyeinek neveztetik.

Mágnesi nyomaték

l. Elektromos mértékegységek.


Kezdőlap

˙