Magyar jelzáloghitelbank

1869. kezdte meg működését. Ekkor alaptőkéje névlegesen 2 millió frt volt, felosztva 10000 db. 200 frtos részvényre. Ezekre a részvényekre azonban csak 25% volt befizetve, ugy hogy a tényleges alaptőke 500000 frt volt. A következő 1870. újabb 5%-ot fizettek be a részvényekre, mi által az alaptőke 600000 frtra emelkedett. Az 1873. közgyülés 15000 részvénynek kibocsátását határozta el 30% befizetéssel, de a közbejött tőzsdeválság elodázta ennek a tervnek a kivitelét. 1880. a részvények számát 7000-ben állapították meg, a névértéket leszállították 100 frtra és a hiányzó 40 frtot befizették. Ezzel az alaptőke 700000 frtra emelkedett. Végre 1881. az intézetet ismét reorganizálták, amennyiben az 1881 február 20-iki közgyülés elhatározta, hogy a részvényeket aranyértékre változtatják és pedig ugy, hogy 7 régi 100 papir frttal befizetett részvényért adnak 3 új 200 arany frttal befizetett részvényt; ezek az I. kibocsátásu részvények; továbbá kibocsxátanak 97000 új 200 arany frtról szóló részvényt, amelyekre azonban 50%-ot fizetnek be, ezek a II. kibocsátásu részvények. E művelet következtében a részvénytőke 10300000 arany frttal van befizetve, mely összegből a záloglevelek külön biztosító alapjára 3500000 frtot fordítottak. A részvények bemutatóra szólanak és az I. kibocsátásuak 1 dbról szólnak, mig a II. kibocsátásu részjegyekből léteznek egyes darabok, de 5 és 25 részjegyről szóló címletek is. A közgyülésen 10 teljesen befizetett részvény vagy 20 ideiglenes részjegy jogosít egy szavazatra. A szelvények jul. 1. esedékesek, de az osztalékot rendszerint már a közgyülést követő napon szokták beváltani. A szelvény elévülési ideje 5 esztendő. A M. újjászervezése óta az ország legelső pénzintézetei között foglal helyet és üzletköre főleg a jelzáloghitel és a községi hitel. Az 1895. mérleg szerint a 10300000 arany frt alaptőkén kivül van még az intézetnek 4626379 frt tartalékalapja, mit évről évre jelentékeny összeggel szokott növelni. Ugyancsak az 1895. mérleg szerint a jelzálogos kölcsönök záloglevelekben 60531816 forintra rúgtak, mely kölcsönök 140494963 frt értékü jelzálog által voltak fedezve, továbbá a községi kölcsönök 89275737 frtot tettek. A kibocsátott záloglevelek 1895 végéig összesen 93428500 frtra rúgtak, miből az 1895 végéig 28664000 frtot törlesztettek, ezenkivül kibocsátott a M. 28380700 frt községi kötelezőt, miből 1895 végéig 3420800 frtot törlesztettek, továbbá 40000000 frtnyi 4%-os nyereménykötvényt, miből sorsolás által 2620000 frtot törlesztettek és végül 13000000 frtnyi 3%-os nyereménykötvényt, miből még csak 20000 frtot sorsoltak ki. A M. részvényei nemcsak nálunk, de különösen Franciaországban is kedvelt tőkeelhelyezési papirok.

Magyar jogászegylet

székhelye Budapest. Célja a jogtudomány művelése és a hazai jogélet fejlesztése. Ennek elérésére igénybe vett eszközök: előadások és vitatkozások; a jogirodalom, az igazságszolgáltatás s a jogi törvényhozás fontosabb mozzanatainak ismertető kritikai méltatása, pályadíjaknak kitűzése. Az alapszabályok szerint még időszaki közlöny kiadása és jogtudományi könyvkiadó vállalatnak létesítése. Az előadások és vitatkozások nyomtatásban jelennek meg. Eddig 11 kötetben 107 füzet. Vannak alapító, rendes, levelező és tiszteletbeli tagjai.

Magyar juh

l. Racka.

Magyarka

hosszabb szabásu zsinóros magyar domány (máskép Zrinyi-, Rákóczi- v. Attila-dolmány)

Magyarkák

l. Gyászmagyarok.

Magyar kártya

l. Kártya.

Magyarka szőllő

feket (növ.), a. m. cigányszőllő, l. Csókaszőllő.

Magyar kávé

(növ.), a Lupinus angustifolius L., l. Gyöngyösi kávé s Csigafürt.

Magyar keleti vasút

Megépítése államköltségen terveztetvén, 1866. végezték a nyomjelzést és 1868. Nagyvárad s Kolozsvár között építeni is kezdették. Időközben egy angol társulat ajánlata fogadtatván el, 1868. megalakult a M. részvénytársaság. a XLV. t.-cikkbe cikkelyeztetett az engedélyokirat 90 évre; mérföldenként 46720 frt kamat biztosítása mellett egy évi törlesztési hányad, továbbá 10 évi adómentesség biztosíttatott és kimondatott, hogy az adómentesség ezután is érvényben marad azokra az évekre, amelyekben az államsegély igénybe vétetik. A tőke 75 millió ezüstforintban lett megállapítva. Az 1870. XLVII. t.-c. a vonal vezetését akként változtatta meg, hogy nem Tordán át, hanem Aranyos-Gyéresen át vezettessék. Torda pedig csak szárnyvonallal kapcsoltassék egybe a fővonallal. Az angol vállalkozók az építési idő meghosszabbítása címén 2 millió frt kárpótlást követeltek s ez nem engedélyeztetvén, megszüntették az építést. Az építőszerződdfést felbontották. Az angol cég elvesztette 2-2 milliónyi óvadékát, de a végrehajtott munkálatokért 500000, a berendezésekért 300000 frtot kapott. Az angol mérnökök eltávozása után több építési külön osztályt szerveztek, melyek megállapították, hogy már eddig is 15-2 millió frtig károsították meg a társaságot. A társaság hasztalan kérte tőkéjének felemelését, hanem a kormány segélyével rövid lejártu kölcsönt kapott. E kölcsönt átvette a nemzeti bank és kétszer meghosszabbította, mig az 1870. I.t.-cikkel végleg nem rendeztetett a keleti vasút ügye. De ez csak egy ideiglenes segítség volt, véglegesen az 1876. L. t.-c. rendezte a keleti vasút ügyét, melynek alapján az állam vette meg oly módon, hogy 3 darab 200 frtos részvényért 2 darab 100-100 frtos részvényt adott, mely 5%-ot kamatozott aranyban. A törlesztési terv 77 évre szólott. A vasút kezelését egy bizottság ellenőrizte, mig 1876 elején végleg állami kezelésbe került. Az államosításkor átvett vonalak hossza volt: Nagyvárad-Brassó 484 km., Kocsárd-Marosvásárhely 59 km., Tövis-Gyulafehérvár 16,5 km., Kis-Kapus-Nagyszeben 44,6 km., Gyéres-Torda 8,56 km. Az átvétellel egyidőben államköltségen megépült a brassó-predeali vonal (a forgalomnak átadatott 1879 jun. 10.), mi által országos jelentőségű vonallá lett. A keleti vonal építési nehézségei felette nagyok voltak, mert egész hosszában neogen képződményeket szelvén, milliókba kerültak a talajcsúszások megakadályozását célzó építmények. Ezenkivül Bánffy-Hunyad-Kolozsvár, Apahida-Gyéres, Erked-Homoros között vizválasztókat szelvény, 10 alagutat kellett építeni, hogy a pálya 10 ‰ maximális emelkedéssel épülhessen. Brassó-Predeol között a legnagyobb emelkedés 25 ‰, a legkisebb sugár 275 m.

Magyar kereskedelmi csarnok

Magyarországon a kereskedelmi ügy szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása céljából alakult egyesület. 1870. a Pesti Lloyd-társaságnak, különösen, a kézműáru-kereskedelemhez tartozó, több tagja kilépett és egy önálló egyesületet alapított Pesti kereskedelmi csarnok név alatt. 1879. egyesült a magyar országos kereskedelmi egyesülettel és akkor vette fel a mostani cimét. Folytonos éber figyelemmel kisérte a kereskedelmet érintő összes ügyeket és nem egyszer tett a kereskedelemnek jó szolgálatot szakvéleményével. Különösen a hitelezői védegyesület megalapításával szolgált tagjainak. 1896. ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, mely alkalomból Schreger Jakab dr. titkár kiadta a M. 25 éves történetének monográfiáját.


Kezdőlap

˙