Maiszur

(Mysore), brit-indiai hübérállam, az É. sz. 11° 40' és 15° közt; nagyobbára Madras presidency részei határolják, csak Ény-on érintkezik Bombaynak Dharwar és É-i Kamara nevü részeivel. Területe: 64031 km2, lakóinak száma (1891) 4943604, köztük 4,6 millió hindu és 252973 mohammedánus. M. 6-800 m. átlagos magasságu hullámos fensík, Mulainagiri (1925 m.), Kuduri Mukha (1895 m.) nevü legmagasabb hegycsúcsokkal. Ny-i része a «Malnad», a hegyesebb, erdősebb és lakatlanabb, K-i része a «Maidan» a lapályosabb és népesebb. Jellemzők a meredek falu, óriási monolitokhoz hasonló, 1200-1500 m. magas sziklák, a drug-ok, amelyek közt a legismertebbek a Nandidrug (1465) és Szavandrug (1227). Folyóvizei kevés kivétellel a Krisna, Kaveri, a két Pennar és a Palar útján a Bengáliai-öbölbe folynak. Az éghajlat hűvösebb mint a parti lapályokon. Az ásványország szolgáltat turmalint, berilt, gránátot, agátot, jászpiszt, rezet és vasat, amit leginkább a Hagalvadi nevü hegyekben találni, továbbá aranyat a Betmangalam körüli alluviumban. A talaj, amelyből közel 2 millió ha. áll megmivelés alatt, termékeny; különböző trópusi termékeken kivül európai gabonaféléket is termesztenek. Az erdőkben számos a tik- és szantálfa. A háziállatok közül legszámosabb a szarvasmarha (21/2 millió) és a juh. Az ipar kezdetleges; csupán durva posztó- és pamutkelmék, cukor, egyszerü rézeszközök, agyagedények készítésére szorítkozik; ennek megfelelőleg a kereskedelmi forgalom is csekély. Az angol rezidens székhelye Bangalore. Egykori fővárosa M., a Kaveri mellékfolyójának, a Kabbaninak egyik csatornája és vasút mellett, (1891) 74048 lak., dór portikusszal díszített szép kormányzói palotával, a M.-i radsa terjedelmes és rikító festményekkel telerakott palotája düledezőben van.

Mitikus történelme, miként Indiáé, homályos. A III. sz.-ban elterjedt a Buddha-vallás és néhány századig a dsainák az uralkodó törzs. Ennek uralma a mohammedánus invázió alkalmával 1310. véget ér. 1336. alakul a Vidsajanagar nevü királyság, de 1565. ezt a paligárok, nagyterjedelmü birtokok urai megdöntik. 1610. egyikök Rads Vodejar megveti egy új dinasztia alapját, amely 1731-ig a Dekan nagyobb részét birja. 1731. a dinasztia kihal és az uralom a dalavaik, major domus-félék birtokába megy át. 1763. azonban már a mohammedánus Haider Ali ragadja magához a királyságot és kemény harcokat vív az angolokkal. Ugyanezt teszi fia, Tippu Szahib mindaddig, mig fővárosának, Szeringapatamnak falain 1799. el nem esik. Ekkor az angolok a mai M. trónjára a 6 éves Krisna herceget ültetik, 1831. pedig egyenesen angol adminisztrációt léptetnek életbe. Miután így rendet és nyugalmat teremtettek, 1881 márc. 25. az utolsó radsa adoptált fiát Csama Radsendra Vodejart ültették ismét, hatalmát megszorító föltételek mellett, M. trónjára. V. ö. Rice L., Gazetteer of Mysore and Coorg (2. köt., Bangelore 1878).

Maithényi

l. Majthényi.

Maitland

(ejtsd: metlend) város Új-Dél-Wales ausztráliai gyarmatban 25 km-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1891) 10214 lak., dohány-, sör- és cipőgyártással; környékén széntelepekkel és igen jó termőfölddel.

Maitland

grófok, l. Lauderdale

Maître

(franc., ejtsd: metr) a. m. úr mester, tanító; M. és-arts a. m. magister artium (l. o.); M.- és-lois, jogtudós; M. d'hôtel, házfelügyelő, udvarmester; M. de plaisir, a társas mulatságok rendezője; M. de chapelle, karmester.

Maître au Dé

l. Dé.

Maîtres des requîtes

(franc., ejtsd: metr'dé röket) a. m. a kérvények mestere, a francia forradalom előtt előkelő állásu osztálya a jogtudósoknak. Eleintén a M.-ek csak a folyamodók kérvényeit vették át és jelentés kiséretében fölterjesztették azokat. Később az államtanáccsal kerültek összeköttetésbe és mint előadók működtek első sorban. Összesen 78, majd 86 M. volt és senki sem emelkedhetett intendánsi vagy magasabb tisztviselői állásra, aki a M. hivatalt nem viselte. Jelenleg az 1872 máj. 24. kelt törvény értelmében a köztársaság elnöke nevez ki 24 M.-et. Ezek feladata abban áll, hogy a Conseil d'Etat-ban, vagyis az államtanácsban, kevésbbé fontos beadványokról referáljanak; más ügyekben azonban p. törvényjavaslatokat illetőleg csak tanácsadó joguk van.

Maîtresse

(franc. ejtsd: metressz) a. m. úrnő, szerető, általában olyan nő, kit egy férfi kitart; másként ágyas (l. o.).

Maizena

finom kukoricaliszt vagy keményítő, mely (némi reklám-célzattal) ily leplezett elnevezés alatt jut kereskedésbe, mint általános táplálószer beteges és rosszul táplált emberek számra. A név a kukorica botanikai nevéből (Zea mays) van csinálva. L. Kukorica.

Máj

(hepar), az emberi és állati test legnagyobb mirigyes szerve, mely a hasüreg felső részén, a rekesz alatt, legnagyobb tömegével a jobb borda alatti tájékban fekszik, de kisebb részével a középvonalon tul a bal bordaközötti tájékba is átterjed. Felső domboru felszine a rekesszel érintkezik, alsó homoru felszine a gyomrot, gyomorvégi belet, a vastagbél jobb hajlatát és részben a jobb vesét is fedi. Rendes körülmények között elülső éles széle körülbelöl a jobb bordaív lefutását követi a középvonal felé, a két bordaív közti bevágásban egy része csak a lágy hasfalak által takartatik. Kóros viszonyok között (nehéz lélekzés, fűzés) a máj az egyes bordák, illetve rekesz-szárak lenyomatát mutatja. Alsó felszíne H alaku barázda által két nagyobb részre, jobb és bal lebenyre és ezek között két középső kisebb karélyra oszlik. A H alaku barázda bal szárában halad a máj görgeteg szalaga és az Arantius-féle vivőeres vezeték. A H alku barázda jobb szárában elől az epehólyag van, hátul pedig az alsó törzsöki vivőér halad. Ezen két szár összekötő vonalának felel meg a májkapu (porta hepatis), melyben a verőceér, a májverőér és májvezeték foglal helyet, mely a máj által termelt epét vezeti és az epehólyagból jövő vezetékkel egyesülve, a közös epevezetéket alkotja; ez a gyomorvégi bélbe ömlik. A máj felszinének legnagyobb része hashártyai boritékkal van ellátva, mely a fali hashártyával több kettőzet útján függ össze; a máj és a gyomor kisgörbülete, valamint a gyomorvégi bél (felső) vizirányos része között pedig a kis cseplesz, illetve máj-gyomorvégi szalag van.

A máj finomabb szerkezetéből kiderül, hogy az bonyadalmas berendezésü mirigy és csak alsóbb rangu állatoknál mutat egyszerübb (csöves mirigy) tipust. A májkapuban az ereket és epevezetéket környező kötőszövet a vér- és epeereket kisérve a máj állományába halad és a májat egyes, makkhoz hasonló 1-2 mm. hosszu és 0,8-1,5 mm. széles máj-karélyocskákra tagolja; az erek a tág hajszálerek körül sorozatosan elhelyezett u. n. májsejtgerendákat alkotó lágyplaszmáju, hártyanélküli májsejtekből állanak, melynek egyik oldalukon a vér-hajszálerekkel, másik oldalukon pedig az epe-hajszálerekkel érintkeznek. A máj érrendszere kettős. A verőeres vért a májhoz a májverőér hozza, melynek ágai a máj kötőszövetében terjednek el és végágai beleömlenek a másik érrendszer hálózatába is, mely második érrendszer a verőceér (vena portae) által képeztetik; ez a belek és a hashártya vivőeres vérét hozza oda és a májkarélyocskákban igen tág, dús hajszálérhálózatot alkot. A hajszálerekből a vér a lebenyke központi vivőerébe, ezekből a lebenyke alatt vivőerekbe jut, melyek mindnagyobb törzsekké egyesülnek, ugy hogy végül 5-6 nagyobb törzs ömleszti a máj vérét az alsó törzsöki vivőérbe. Az epeutak mint epehajszálerek kezdődnek a karélyocskákban, ahol falaikat eleintén csupán maguk a májsejtek alkotják, a karélyocskák közti kötőszövetben mint ductus interlobulares futnak vérerek társaságában, mindnagyobb törzsekké folyván össze, végezetül a májvezetékben (ductus hepaticus) egyesülnek.

A M. működése a glikogen és epe, valamint a vérképződés körül van. (Az epét, ennek elválasztását és szerepét az emésztés s felszívódás körül l. Epe.) A M.-ban az epe szétesett vörös vérsejtek alkatrészeiből képződik. Heveny májsejtglikogen keverékhez adott hemoglobinból, a keverékben epe alkatrészek képződnek. Vörös vérsejtek elpusztulása a M.-ban eszerint kétséget nem szenved, ellenben képződése a vörös vérsejteknek csak az ébrényi életben mutatható ki a M.-ban. (A glikogen kémiai tulajdonságait és előállítását a M.-ból l. Glikogen.) A glikogen a májsejtekben képződik és ott 0,4-15,6 százalékát teszi a M. súlyának. Mennyisége a M.-ban a táplálék mennyiségétől és minőségétől függ. Leginkább az evett cukorból és általában szénhidrátokból képződik. Fokozza a M. glikogen képződését fehérje, enyv, glicerin felvétele az ételben. A glikogen képződése célját a M.-ban illetőleg a M. a szénhidrátok gyüjtőhelye, melyből a szükség arányában a többi szervekbe a vér útján jutnak. A M. glikogenje, ugy látszik, idegbefolyás alatt változik át cukorrá. A M.-ból a vérbe jutott cukor nagy részét az izmok tartják vissza, bennök ismét glikogenné változik. Innen az izmok rendes glikogentartalma. Ha az izom erősen működik, a glikogen eltünik belőle, nyugalom alatt, főleg ha az izom idegét átmetszettük, a glikogen megszaporodok az izomban. A glikogen az izomnak potenciális energiát szolgáltat. Az epe- és glikogenképződésen kivül a M. különböző, a bélben felszívott ártalmas anyagokat köt meg. Igy p. a béltartalom rohadása alatt képződő szénsvas ammoniak húgyanyaggá, illetőleg húgysavvá lesz a M.-ban és ilyen alakban kerül a vérkeringés útján a vesébe, hogy ott kiválasztassék. A M. részben visszatart egyes alkaloidokat; kinint, sztrichnint, morfint, valamint fémeket, mint a szublimátot, vaskloridot stb. Ártalmatlan anyagokká változtatja át a bélrohadáskor képződő és felszívódott mérges indolt és skatolt.


Kezdőlap

˙