Mano

férfi-keresztnév, Emánuel magyarosítása.

Manó

Azon közmondásaink és szólásmódjaink, amelyekben e szó előfordul, nemkülönben annak Kresznericsnél (Sándor István nyomán) olvasható értelmezés (malus genius, daemon, manducus) a M.-ban valami ördög-féle rossz szellemet sejtetnek, amely «elvisz», «hoz», «megesz» (ép ugy, mint a fene) stb., de mégsem látszik olyan félelmesnek, mint az ördög maga, hanem annak inkább tréfásan emlegetett cimborája. Dugonicsnál (Közm. 2324) egyenesen manó-ördög, akinek «vénbába a hadnagya», mint ahogy a vénasszony közmondásainkban egyebütt is az ördögnél rosszabbnak (v. ö. az «ördög anyja» v. «nagyanyja») van nevezve. A német Kobold-nak csak újabban, az irodalmi nyelvben lett megfelelője a magyar M., amelynek vonásai a róla élő szórványos és igen csekély adatokban sokkal gyérebbek és határozatlanabbak, hogysem ezen megegyeztetés igazán mitologiai értelemben volna vehető. Abból, amit Ipolyi (Magy. myth. 27-29) a M. szó eredetéről mond, erre semmivilágosság sem derül s az egyelőre kérdésesnek tekintendő. Mindenesetre feltünő, hogy a Nyelvtört. Szótár a M. szónak a mult század végénél régibb nyomát nem tudja adni.

Manó

(állat), l. Ájtatos manó.

Manoilovich

(alvárai) Emil, a magy. királyi Kuria tanácselnöke, szül. Szabadkán 1823. Szabadkán és Pesten tanult s itt 1843-44. ügyvédi oklevelet nyervén, Szabadkán telepedett le, hol az ügyvédséget mintegy 24 éven át folytatta. 1865. Versec városa országgyülési képviselőjének választotta meg M.-t, ki ekkor a balközéphez csatlakozott s mint ennek tagja vett részt az első delegációban. Midőn a főtörvényszékeket 1869. szervezték, M. királyi semmítőszéki biró lett, 1887. pedig a Kuria tanácselnöke, mely hivatalában ez idő szerint is működik. Tagja volt továbbá a legtöbb törvénykészítő bizottságnak, s az e téren szerzett érdemei jutalmául kapta a Szent Istvánrend lovagkeresztjét.

Manometer

(gör.), oly készülék, mellyel zárt helyen levő gázak v. gőzök nyomását lehet mérni. Többféle rendszerü M. van. Ha csekély a gáznyomás, akkor U alaku üvegcsöveket használnak, melyek kétszárában vmely folyadék, p. festett viz van (1., 2. ábra).

[ÁBRA] 1. ábra.

[ÁBRA] 2. ábra.

Az egyik szárnak lefelé menő folytatását dugattyu segélyével ráerősítik a gáztartó edény nyilására (p. gázfejlesztő palackra), ugy, hogy az ezzel közlekedő csőrész folyadékára a gáz gyakorol nyomást. A másik szár a levegővel közlekedik. Ha a nyomás a két szárban levő folyadékra egyenlő, akkor a folyadék egyenlő magasan áll a két szárban. Ha p. a gáz nyomása nagyobb, mint a levegőé, a megfelelő folyadékoszlop mélyebben fog állni, mint a levegővel közlekedő oszlop és a két folyadékoszlop magasságbeli különbsége mértéke a nyomáskülönbségnek. Ilyen M.-t alkalmaznak a világítógázgyárakban a gáztartókon és vezetéki csöveken. Ezen M.-ekhez sorozhatók a Welter-féle biztosító csövek, melyeket a gázfejlesztő palackokba szokás dugattyun keresztül beállítani. Itt a M. csöve a folyadékba merül, mig a gázvezető cső csak éppen a dugattyu alá ér (l. 3. ábra).

[ÁBRA] 3. ábra.

Amint a gáz (p. hidrogén) fejlődik, ez a folyadék fölötti térben gyülemlik meg és hogy eltávozhassék, nagyobb nyomással kell birnia, mint amilyen a levegőé. Nyomásával a folyadékot a biztosító csőbe hajtja föl. Nagyobb nyomások mérésére viz helyett kénesőt használnak. A 4. és 5. ábra olyan berendezést tüntet fel, amilyen néha álló gőzgépeknél alkalmaznak. A gg vasedény, melybe fölül is nyitott, hosszu mm vascső nyulik, az rr cső által azon zárt térrel közlekedik, melyben a gőznyomás meghatározandó. A hosszu csőben és az edényben kéncső van és a gőz nyomása a kénesőt az edényből a csőbe szorítja. Hogy mily magasan áll a kéncső a vascsőben, azt a csőbeli kénesőn nyugvó vas-uszóval összekötött z elensúly mutatja meg, mely skálával ellátott léc előtt mozoghat. A skála v. légnyomásokat tüntet föl, vagy kilogrammokban kifejezett nyomást négyzetcentimétrenként. A vasedény helyett, melybe cső nyulik be, U alakulag görbült, szivornyaszerü cső is használható. Mivel nagy nyomások esetében igen hosszu csövet kellene alkalmazni, több, p. négy U alaku csövet használnak, melyek alul és fölül közlekedhetnek. A csövek alsó részét megtöltik kénesővel, felső részét vizzel s a levegőt csupán az utolsó fölfelé menő csőrész kénesőjére engedik nyomni, mig a második vég a gőztérrel közlekedik. A kéneső az 1-ső, 3-ik, 5-ik és 7-ik csőben leszáll, a többiekben fölemelkedik; az utolsó csövön skála van alkalmazva. Mig az eddig leirt M.-ek egyik végen a levegő nyomásának vannak kitéve, addig más szerkezetüeknél a gőztérrel nem közlekedő vég el van zárva és a kéneső zárt levegőt szorit össze. Mivel Mariotte törvénye szerint a 1/2, 1/3, 1/4, 1/8 térfogatra szorított gáz 2,3,4,8 légköri nyomásnak van alávetve, ily módon a térfogat csökkenéséből is meg lehet ítélni a gőznyomást. Hengeres csövön az osztási vonalak mindig közelebb és közelebb esnének egymáshoz, mennél nagyobb nyomásnak felelnek meg. Ezért fölfelé szűkülő csöveket használnak, melyeken az osztási vonalak egymástól való távola ugyanaz maradhat, ha egyenlő nyomáskülönbségeket jeleznek.

[ÁBRA] 4. ábra.

[ÁBRA] 5. ábra.

Újabban kénesőnélkül fém M.-eket is alkalmaznak a gőzgépeken. Lényeges részök vékonyfalu, ívalakulag görbült fémcső, mely egyik végén rá van erősítve a körülvevő fémszelence oldalához, mig másik vége a csőbe tóduló gőz nyomásának engedhet és emeltyü segélyével mutatót mozgat. Az egész szelence csapos csővel ellátva, rácsavarható a kazánra, a mutató pedig üveglap mögött látható skála előtt mozog (l. 6. bára, Bourdon-féle M.). A fémcső helyett hullámzatos felületü fémszelencét is használnak.

[ÁBRA] 6. ábra.

Manono

sziget a Szamon szigetcsoportban Upolu Ny-i partján; politikailag a valamivel kisebb Apolima-szigettel tartozik együvé. A kettő közt ez az utóbbi fontosabb, mert a Szamoabeliek azt hiszik róla, hogy bevehetetlen. Apolima kialudt kráter, melynek egyik karimája annyira beomlott, hogy belseje tavat alkot, mely a tengerrel összeköttetésben áll; a bejáratot egy óriási szikla födi el a néző elől.

Manor

(ang., ejtsd: menör), az angol földbirtokok az a fajtája, amelynek tulajdonosai különböző szolgáltatásokkal tartoztak a Lord of the M.-nek. A M. birtokok szolgalmai nem mindenütt voltak egyformák, legtöbbnyire azonban a következő terheket viselték: a tulajdonjog átruházásánál a beiktatásért bizonyos változandó illeték járt a Lord of the M.-nek; a bányák kiaknázása csak a lordot illette; néha pedig quit rent néven évi járadékot húzott utána a lord. A M. birtokok tehermentesítését nagyon megkönnyítette az 1887. Copyhold act c. törvény, ugy hogy a M.-szolgalmak nemsokára egész Anglia területéről el fognak tünni.

Manora

l. Karacsi.

Manöver

(franc. manoeuvre) a. m. hadgyakorlat (l. o.).

Manresa

város Barcelone (ettől 50 km.-nyire) spanyol tartományban, a Cardoner partján, vasút mellett, (1887) 22685 lak., posztó-, pamut- és gyapjuszövéssel, szeszgyártással. Az amfiteatrumszerüen épített város mellett van a Cueva de San Ygnacio, egy barlang, amelyben Loyola egy évig élt, amelynél jelenleg egy kolostor és búcsujáróhely épült.


Kezdőlap

˙