Mappilla

(Mopla), mohammedán lakók a malabári tengrparton Brit-Indiában, eredetileg dravida néptörzs, melyre erősen hatott a IX. sz. óta oda jött arab kereskedőkkel és telepesekkel való keveredése. A madrasi elnökségben 1881. 722896-an voltak. Hozzájuk számíthatók még a keleti tengerpartokon élő labbaiak (515440). Erősek és jó termetüek; merészség, kitartás és szorgalom tekintetében egy indiai törzs sem mulja fölül őket. A Malabar parti városaiban a kereskedelem az ő kezükben van. Ha mint bérlők az ország tulajdonosai (hinduk) által tulságosan sanyargatva hiszik magukat, akkor a férfiak néha csoportosan a halálnak szentelik magukat, miután mindenkit legyilkoltak, aki útjokba akadt. Többször kellett már ellenük katonaságot küldeni.

Maqui

v. machia (növ.), a Földközi-tengermellék berekformációja, mely gyakran szúrós vagy örökzöld cserjékből alakul, l. még Aristotelia.

Mar

az állaton a nyak felső éle mögött és a hát előtt kimagasló gerincrészlet, mely azáltal keletkezik, hogy az első hátcsigolyák tovisnyujtványai hosszabbak, mint az előttük fekvő nyakcsigolyák és a hátrább fekvő hátcsigolyák tövis nyujtványai. Fő figyelmet a lovon érdemel, mely állaton szeretik azt, ha a M. hosszu, széles, magas és ha szilárdan van képződve. A hústermelésre szolgáló állatokon ellenben nem kivánatos, hogy a M. kiemelkedő legyen.

Mara

(állat, Dolichotis patagonica Desm.), a rágcsálók rendjébe, a patáskörmü tengeri malacok családjába tartozó emlősfaj. Elül 4, hátul 3 ujja van, a talpa félig szőrös, a fülkagylók fél oly hosszuak, mint a fej, farka rövid és felkunkorodó, metszőfogai kicsinyek. Sürü bundája hátán szürke feketén és piszkossárgán foltozva, oldalán fahéjbarna, hasán fehéres, lábai barnaveresek. Hossza 50 cm.; farkhossza 4 cm.; vállmagassága 40 cm. D.-amerika fűvel benőtt rétjein él, a 33-38° közt; húsát eszik, szőrös bőrét prémül használják.

Mara

1. Gertrud Erzsébet, szül. Schmeling, német operaénekesnő, szül. Casselben 1749 febr. 23., megh. Revalban 1833 jan. 20. Gyermekkorában hegedüjátékával tünt föl, majd Paradistől Londonban éneket tanult s 1766. Lipcsébe szerződött; 1771. Nagy Frigyes az udvari operához hivta meg Berlinbe, hol a művésznő M. János (szül. Berlinben 1744., megh. Rotterdamban 1808.) hegedűművészhez ment férjhez. Fényes sikerrel énekelt a Händel-emlékünnepen (1784) Londonban, hol 1802-ig maradt; ekkor Párisban ment, majd Moszkvába s végre Revalban telepedett meg. Goethe még mint tanuló megénekelte M.-t, kinek 80. születésnapjára gyönyörü költeményt küldött. V. ö. Riesemann, Allg. musik, Zeitung (Lipcse 1875); Niggli, G. E. M. (u. o. 1881).

2. M. La, Lipsius Ida nmémet irónő álneve, l. Lipsius (1).

Mára

vára (v. Máré vára), régi várrom Baranya vmegye hegyháti j.-ban. Magyar-Egregy határában, a Mecsek hegységnek egy 354 m. magas tetején. A vár valószinüleg a XII. sz.-ban épült; 1316. Bogár István nyerte adományképen, később a birtok a Kisvárdai-családé lett. 1443. a törökök felégették.

Márá

(héber) a. m. keserüség, annak a helynek a neve, ahol az izraeliták a sivatagban először ütöttek tábort és csak keserü vizet találtak, mire Mózes fadarabot dobott bele, amelytől a viz ihatóvá vált.

Marabu

(állat, Leptoptilus Less.), a gázlók rendjébe, a gólyafélék családjába tartozó madárnem. Többnyire nagy, erős és izmos madarak, vastag, csupasz nyakkal, melyről torokzacskó csüng le, csőrük hosszu, erős tövén vastag, végén hegyes, magas lábakkal és hosszu lekerekített szárnyakkal, amelyben a 4. evezőtoll a leghosszabb. Középhosszuságu farkukban az alsó fedőtollak erősen kifejlődöttek. Több faja ismeretes. Legközönségesebb az afrikai M. (L. Crumenifer Less, adjutant, képét l. a Gázlók mellékletén). Csupasz nyaka és feje hússzinü, nyakszirtje, háta és hasa fehér, testének többi része fémfényü zöldesfekete. Csapó tollai fénytelen feketék, csőre fehéressárga. 1,5 m. hosszu, kiterjesztett szárnyakkal 3 m. K.-Afrikában él az É. sz. 15o-ától délre, ahol védelmében is részesítik, miután az utakat a hulladékoktól megtisztítja. Fogságban hamar megszelidül. Állatkertekben igen közönséges. Díszes farktollal M.-tollak néven mint dísztollak jönnek a kereskedésbe. Húsa nem igen ízletes, mert kemény és száraz.

Marabut

(eredetileg: marbút), arab szó, a. m. megkötött; É.-Afrikában a dervisnek megfelelő elnevezés. A M.-ság (melynek az afrikai mohamedánok csodás képességet és szent jellemet tulajdonítanak) sokszor bizonyos családokban öröklő tulajdonság. A M. lakóhelyét Afrikában Závijának (tulajdonképen szögletnek) hivják. Átvitt értelemben a szentek sírjait is. M.-nak szokták nevezni. V. ö. Rinn, Marabouts et khouans, étude sur l'Islam en Algérie (Alger 1885).

Marabu-tollak

l. Marabu.


Kezdőlap

˙