Mária Magdolna

l. Magdolna.

Mária Magdolna füve

v. római nardus (növ., Nardus Celtica v. Saliunca), l. Macskagyökér és Bécsi fű.

Mária-Makk

l. Budakesz.

Mariampol

(Maryampol), az ugyanily nevü járás székhelye Szuvalkij orosz-lengyel kormányzóságban a Zsezsupa mellett, (1893) 6979 lak., 5 sörgyárral és sárgaréz-öntővel.

Mariana

Juan de, spanyol jezsuita, teologus és történetiró, szül. Talaverában 1536., megh. 1624 febr. 17. Az alcalai egyetemen tanult és azután a jezsuita-rendbe lépett. 1560. Olaszországban és Franciaországban járt, később a teologia tnára lett Rómában, majd Párisbnan, mignem 1574. a toledói jezsuita-kolostorba visszatért. 1625., tehát halála után jelent meg a De las enfermedades de la Compania y de sus renmedios c. munka (Bordeaux), melyben a jezsuita-rendben elharapódzott visszaélések ecseteltetnek és ezen bajok orvoslása hozatik javaslatba. E miatt többszörös megalázást és 1 évi börtönt kellett szenvednie. Történeti munkái közül emlitendők: Historia de rebus Hispaniae (Toledo 1592. összesen 50 köt: a mainzi és frankfurti kiadás újabb keletü 1605); Schottnak Hispania illustrata cimü műve II. és IV. kötetében latin forditás jelent meg e fontos munkából (1606), melyet M. maga fordított le spanyol nyelvre (Toledo 1601, 2 köt.). Továbbá: De rege et regis institutione (u. o. 1599); De ponderibus et mensuris (u. o. 1599); Scholia in Vetu sac Nov. Testamentum (Madrid 1619); De spectaculis (1599, melyben az akkori szinházat kárhoztatta; ez a mű a Tractatus septem című munkában is megjelent, Köln 1609Ö. Kiadta továbbá és jegyzetekkel látta el Sevillai Izidor és Lucas Tudensis műveit. Fontosabb művei fel vannak véve a Biblioteca de autores espanoles 30. és 31. kötetébe.

Marianák

(Ladrones, Tolvas-szigetek), a spanyolok birtokában levő szigetcsoport a Nagy-oceánban az É. sz. 13. és 21°, a párisi K. h. 142 és 143° közt, összesen 1145 km2 területtel, 10172 lak. A M. 2 csoportra oszlanak, egy északira és egy délire, amaz 10, emez 5 szigetből áll; amazok egészen vulkániak, emezek mészkőből és korall-képződményekből állanak. A D-i csoport szigetei: Guam (l. o.) a legnagyobb és legnépesebb, Rota vagy Szarpan (114 km2), Szosszanhaja helységgel, Aguijan (12 km2), Tinian (130 km2) és Saipan (185 km2) Anaguan helységgel. Az É-i csoportban Pagan vagy Paygan (100 km2) a legnagyobb; ez valamint a többi kis sziget (Farallon, Anatagan, Szarigan, Grigan stb.) lakatlan; valamennyin még mindig működő vulkánok vannak. A M. flórája az ázsiai szigetek flórájához hasonlít. Egyedüli kiviteli cikke a cukornád. Lakói a csamorrok (chamorros), akik a tagelokhoz hasonlítanak és keresztények. A szigetcsoportot Magalhaes fedezte föl, aki Ladrones vagy Tolvaj-szigeteknek nevezte el. A spanyolok 1668. szállották meg és IV. Fülöp özvegyének tiszteletére M.-nak keresztelték. V. ö. Montero Vidal, El archipiélago Filipino y las Islas Marianas (Madrid 1886); Guerra, Un viaje por Oriente de Manila a Marianas (1883).

Mária névnapja

l. Boldogasszony.

Mariani

hegyrendszer (spany. Cordillera Marianica), hegylánc Spanyolországban, a kasztiliai magas fensík D-i szegélye, mely Andaluziát Új-Kasztiliától és Eszteremadurától, Portugáliában pedig Algarvet Alemtejótól elválasztja. Fő részei a Sierra Morena (l. o.) és Algarve (l. o.) hegység; legmagasabb emelkedései 1200-1300 m.

Marianne

név alatt létezett Franciaországban a restauráció után egy titkos szociáldemokrata társaság, mellyel a rendőrség sohasem jött tisztába. Nevét e társaság attól a hőselkü Mária Annától vette, aki 1848. a juniusi felkelés napjaiban a küzdőket lelkesítette s a sebesülteket ápolta s akit akkortájban a szinpadon is ünnepeltek.

Mária-Nosztra

kisközség Hont vármegye szobi j.-ban (1891) 1494 tót és magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község felett egy magaslaton van a pálos rend hajdani kolostora, melyet Nagy Lajos király uralkodásának tizedik évfordulójára 1352. merő csiszolt kőből építtetett, melyet Bonfini «Excellentissimum»-nak nevez 1552 körül megsemmisült; 1711. helyreállították a pálosok s új 2 emeletes kolostort s kéttornyu templomot építettek itt. 1782. II.József a kolostort megszüntette s az épületet 1854. állami fegyintézetté alakították át nők számára. Ezen fegyintézetben (1893) 622 női fegyenc volt elhelyezve, kiknek részére 28 háló-, 13 munkaterem s 9 sötét magánzárka áll rendelkezésre. A fegyház az irgalmas nénék vezetése alatt áll. V. ö. Pór, Nagy Lajos kir. s596-98. old. és Rupp, Magyarország helyrajzi tört. I. 172.


Kezdőlap

˙