Mariette

(ejtsd: -ett) Ágost Eduárd, francia egyiptologus, szül. Boulogneban 1821 jan. 18. Párisba 1848. jött s a louvrei egyiptomi muzeum hivatalnoka lett; 1850. utazni ment Egyiptomba, s miután az ókori Memfisz nekropoliszában Apis sirját megtalálta, nemcsak neve lett egyszerre ismeretes a tudományos világban, hanem a francia kormány azonnal anyagilag is gyámolította s lehetővé tette, hogy M. megkezdett ásatásait több évig folytathassa. 1854. visszatért Párisba, hol segédőrré nevezték ki az egyiptomi muzeumban, de már 1858. ismét Eghyiptomba utazott; ekkor az ottani alkirály M.-et bizta meg azon összes ásatások vezetésével, melyeket az egyiptomi kormány az egész ország nevezetesebb helyein tervbe vett. M. a kiásott régiségeket a Bulakban (1890 óta Gizehben) alapított muzeumban helyezte el, mely még most is a leggazdagabb egyiptomi emlékekben. Főbb munkái: a szép kiállításu, de félben maradt díszmű: Le Sérapéum de Memphis (Páris 1857); továbbá: Notice des principaux monuments du musée de Boulacqu (Alexandria 1864); Abydos (u. o. 1870-80); Monuments divers (u. o. 1872-1889, szövege Masperótól); Denderah (u. o. 1873-1880); Karnak, Étude topographique et archéologique (Lipcse 1875); Deir-el-bahari, Docum., topogr., hist et ethnogr. (u. o. 1877); Les Mastabas de l'ancien empire, mely utóbbit M. hátrahagyott irataiból Maspero Gaston (l. o.) adta ki. M. kutatásainak eredménye megbecsülhetetlen; számos ókori műemléket hozott napvilágr, melyek közül legfontosabbak az abidoszi és elfui templomok. Utolsó munkája volt a Szakkára melletti három piramis fölnyitása, melyben a hat dinasztia tagjai voltak eltemetve; ezeknek halottas kamráiban számos, igen becses föliratot talált. M. az egyiptomi alkirálytól bej címet nyert, 1867. a becsületrend nagy keresztjét kapta, 1879. pedig pasa rangra emeltetett; tagja volt a francia akadémiának és az Académie des inscriptionsnak is.

Marigliano

(ejtsd: marillyano), város Caserta olasz tartományban, 6 km.-nyire Nolától, vasút mellett, (1891) 6310 lak., szép templommal és nagy kastéllyal.

Marignano

olasz város, l. Melegnano.

Mariguana

egyike a Bahma-szigeteknek (l. o.).

Mariinszk

az ugyanily nevü járás székhelye Tomszk orosz-szibériai kormányzóság K-i részében, a Kija mellett, (1891) 7100 lak., szappan- és bőrgyártással; a közeli aranymosók középpontja.

Marija-Bistrica

politikai község Zágráb vármegye stubicai j.-ban, (1891) 1328 horvát lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. M. Horvátország leghiresebb búcsujáróhelye, melyet évenkint mintegy százezer búcsus keres föl Horváthországból, a szomszédos magyar vármegyékből sStájerországból. Régi temploma 1711. épült s a zágrábi székesegyház után Horváthország legszebb temploma volt. Ennek helyén 1878-82. új, még fényesebb templom épült 200000 frt költségen s ez ma a legszebb búcsujáró templomok egyike. A főoltár közepén van elhelyezve a 300 éves csodatévő Mária-kép, mely fából van faragva.

Marikó

(Marikova), kisközség Trencsén vmegye vágbesztercei j.-ban, (1891) 3486 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral, gőzfürésszel.

Marillac

Ludovika (Le Gras), l. Irgalmas nénék.

Marillavölgy

Oravicabányához tartozó klimatikus gyógyhely Krassó-Szörény vmegye oravicai j.-ban, vasút állomása Oravica, M. gyönyörü fenyvesek közepett 820 m. tengerfeletti magasságban fekszik s egyik hazánk legkedveltebb éghajlati gyógyhelyeinek. Van kitünően berendezett hidegvizgyógyintézete, melyben savó- és szőllő-, továbbá belehelési gyógymódot, massage-et és villamozást is használhatni. Tulajdonosa Hoffenreich Mór dr.

Marin

county Kalifornia É.-amerikai államban, 1325 km2 területtel, 11325 lak. San Rafael székhellyel.


Kezdőlap

˙