Martos

nagyközség Komárom vmegye udvardi j.-ban, (1891) 1021 magyar lak.

Martos

város és járási székhely Jaen (ettől 21 km.-nyire) spanyol tartományban, a Jabalcuz lábánál, a Salado de Porcuna forrása közelében, vasút mellett, (1887) 14655 lak., kitünő bortermeléssel; 5 km.-nyire kénes forrásokkal; régi erősség romjaival. III. Ferdinánd 1225. foglalta el a móroktól. 1854. O'Donnel itt megverte a királypártiakat.

Martos

(ném. Bruchufer), a folyamhajósok műnyelvén az olyan part, mely a vizfolyás által alámosatván, könnyen leesik, beszakad.

Martörés

l. Nyeregtörés.

Marturina

l. Kunovina.

Martyrologium

(Calendarium sanctorum, menologium, analogium, synaxarium), egyházi használatra szerkesztett névsora a vértanuknak a hónap napjai sorrendjében. Eleinte pusztán Calendarium Martyrum volt, mert csakis a vértanu nevét említette meg. Későbben hozzácsatolták a vértanuk életrajzi adatait, sőt más szentekét is, kik nem szenvedtek vértanuságot (a hitvallók és püspökök szintén fölvétettek a M.-ba). Ezekhez hasonló könyvek a görögöknél Menologium (hónaplajstrom) néven ismeretesek. A leghiresebb görög Menologium macedoniai Vazul császár parancsára készült a IX. sz.-ban: 1727. Urbini Hannibal bibornok adta ki. Martyrologia particularia a. m. részletes M.-ok is készültek egyes országok v. szerzetek használatára. A római M., mely minden ország szentjeit magában foglalja, a legnevezetesebb és XIII. Gergely parancsára Baronius által adott ki Rómában 1586.; bővítve kiadta Rosweid Heribert Antwerpenben 1613.

Maruce-Mabunda

(Lui), a brit Zambezi területhez tartozó bantu birodalom középső D-i Afrikában, melynek 268000 km2 területén 900000 lak. van. K-i felében a Zambezi nagy kiterjedésü mocsarakat képez, többi részét ennek mellékfolyói (legnagyobbak a Kafue s a Csobe) öntözik. Földje nagy részt sík, csak DK-en hegyes és fákban szükölködik, ezért a hőség nagy (árnyékban 43°); a partok s a Zambezi szigetei nagyon termékenyek, állatvilága (a gazdag legelőkön nagy cosrdák) is igen gazdag. Lakosságát két uralkodó törzs teszi: a maruce vagy baroce, s az ettől É-ra lakó mabunda; a többiek (a batoka és makalaka törzs kivételével) rabszolgák. Az elefántcsont és a méz koronajavak, melyeknek eladását halállal büntetik; a király egyébként is nagy területeket birtokol s törvény szerint az ország egyedüli kereskedője. A kormányforma zsarnoki és kegyetlen; az uralkodó varázsát babonás szertartások őrzik meg. A lakosság fő foglalkozása a földmivelés, mert a baromtenyésztés az ország jórészében a csecse-legyek miatt lehetetlen; legnagyobb városai Laroc vagy Lialui a Zambezi, és Szitauda a Lukanga folyó mellett. A párisi protestáns misszió 1884. a Zambezi mentén a Seseke és Szefula állomásokat alapította. V. ö. Holub, Eine Kulturskizze des M.-Reichs (Bécs 1879); Depelchin, Trois ans dans l'Afrique anstrale (Brüsszel 1882).

Marulijel

Márk hovát költő, I. Délszláv nyelvek és irodalmak (V. köt., 156. old.).

Marun

l. Maron.

Maruševec

politikai község Varasd vmegye (vaneci j.-ban, (1891) 1582 horvát lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙