Matskó

János Mátyás, fizikus, szül. Pozsonyban 1721 dec. 5., megh. Casselben 1796 nov. 19. 1745-től a thorni gimnáziumon tanított, 1755. azonban ez állását elhagyta; nevelő lett a Stolberg grófi családnál. 1761. Rintelnben, 1767. Casselben a mennyiségtan tanára volt. Munkái különösen a mekanika terére vonatkoznak; több matematikai munkát is bocsátott közre. A következő címüek nevezetesebbek: Generaliores meditationes de machinis hydraulicis (Lemgoviae 1761); Theoria lactus globorum maiorum igniarium (Berlin 1761); Examen quaestionis, utrum leges mechanicae motus veritates sint necessariae ax contingentes (Rinteln 1762); Theoria virium, quas mechanica considerat (u. o. 1765); Anzeige des bevorstehenden Durchgangs d. Venus durch die Sonne u. o. 1769) stb.

Matsys

l. Massys.

Matt

a sakkjátékban (l. o.) előforduló kifejezés; eredetileg persául a. m. halott (sah mate a. m. a király meghalt: innen sakk-matt).

Matta

fűszerek hamisítására használt anyag, mely kukoricaliszt árpa és pohánka keverékéből áll, valódi fűszerrel szagosítva; jelenleg a legtöbb füszerüzlet forgalmi cikke, bár elárusitása büntetés alá esik.

Mattathias

(Mátithjáhu), Jóchánán fia, modilmi (Palesztina) főpap, a makkabeusok (l. o.) őse.

Matterhorn

(Mont-Cervin, Monte Cervino), 4505 m. magas, gnájszból álló hegycsúcs a Pennini-Alpokban Plemont és Wallis svájci kanton határán, a Monte-Rosától Ny-ra. A csúcs a glecserektől takart gerinc fölé 1000 m.-nyire emelkedik, oldalai rendkivül meredekek és rajtuk kevés a hó. A Theodulhorn (3472 m.) és a Kis-M. (3886 m.) közt van a 3322 m. magas glecseres Theodul-hágó vagy Matterjoch; 1865 jul. 14-én jutottak föl rá először Hudson, Whymper, Hadow és Douglas lord angol hegymászók. Azóta Zermattból és Breilből, mivel a rávezető utak legveszedelmesebb helyeit repesztések, láncok és kötelek segítségével járhatóbbá tették, a feljutás nem oly nehéz. V. ö. Whymper, Scrambles amougst the Alps (London 1871); Comvell, The Zermatt pocket book (u. o. 1881).

Matterjoch

l. Matterhorn.

Matteucci

(ejtsd: matteukcsi), 1. Károly, olasz fizikus és politikus, szül. Forliban 1811 jun. 20., megh. Ardenzában 1868 junius 25-én. Miután Párisban és Bolognában matematikát tanult, 1832. a bolognai egyetemen, 1838. a ravennain, 1840. pedig a plsain a fizika tanára lett, 1859. azonban állását letette és politikai pályára lépett, 1862-ben rövid ideig igazságügyi miniszter, majd szenátor, majd főtávirdaigazgató lett. M. főképen az áram vegytani és lettani hatásával foglalkozott. Nevezetesek áramvezetési kisérletei. Összehasonlította a vezetést és a kémiai összetevést, megfigyelte a megszakított áramok által a vezetődrótokban létrehozott hangzást és foglalkozott az állati elektromossággal. Említendő végül az elektromosságra vonatkozó számos kisérlete. Művei közül ezeket nevezzük meg: Lezioni di fisica (4. kiad. Pisa 1851, 2 köt.); Lezioni sui fenomeni fisico-chimici dei corpi viventi (2. kiadás u. o. 1846); Manuale di telegrafia elettrica (2. kiadás u. o. 1851); Cours spécial sur l'induction, le magnétisme de rotation, stb. (Páris 1854).

2. M. Pellegrino, olasz utazó, szül. Ravennában 1850 okt. 12., megh. Londonban 1881 aug. 8-án. Művei: La spedizione italiana all' Africa equatoriale (Bologna 1875); In Abissinia (Milano 1880).

Matthews

(ejtsd: metjusz), county Virginia észak-amerikai államban, 250 km2 területtel, 8000 lak., M. székhellyel.

Matthews

(ejtsd: metjusz) Windows. Brander, amerikai iró, inkább Penn Arthur állnevén ismeretes, szül. New-Orleansban 1852 febr. 21. Jogot tanult, de csakhamar az irodalomra adta magát és sikerült vígjátékokat irt. Legkiválóbb darabjai: Margery's lovers (1884); A gold mine (1887); On probation (1889); This picture and that (1887), ez utóbbi hármat Jessoppal együtt irta. Irt regényeket is: The last meeting (1885); A secret of the sea (1886) stb.; továbbá: The theatres of Paris (1880); French dramatists of the 19. century (1881).


Kezdőlap

˙