Mengs

Antal Ráfael, német festő, szül. Aussigban 1728 márc. 12., megh. Rómában 1779 jun. 29. A festészet elemeit már gyermekkorában tanulta atyjától, M. Iszmael miniatürfestőtől, akivel 741-44. Rómában tartózkodott. Drezdába hazatérve, képmásai által felköltötte III. Ágost figyelmét és ez udvari festőjévé nevezvén ki, megengedve neki a drezdai képtár tanulmányozását. Csakhamar azonban ismét Rómába ment, hol az akadémiának volt növendéke, majd néhány évi drezdai tartózkodás után 1754. az újonnan alapított kapitoliumi akadémia igazgatója. 1761-70. és 1772-72. Spanyolországban időzött, hol III. Károly király számára festett több, többnyire dekorativ jellegü festményt. Élete végét Rómában töltötte. M. eredetileg erős tehetségéről tanuskodnak kora ifjukorában festett képei, különösen pasztell képmásai, melyek közül a legszebbek a drezdai képtárban vannak. De az eklektikus irány, melyre atyja szigoru művészi nevelése terelte, rendkivül kártékony hatást gyakorolt fejlődésére. Buzgón tanulmányozta Correggio, Tiziano, de főleg Rafael műveit és az lett törekvése, hogy azok valamennyi kiváló sajátságát magában egyesítse. Műveinek azért szabatos az elrendezése, rajza, szinezése, de hidegek, mesterkéltek, főleg azok, melyekben az ókori szobrászat emlékeit is föl akarta használni. A maga idejében azonban rendkivüli kedveltségnek örvendett; kortársai a legnagyobb festők közé sorozták. Nevezetes művei: A Parnasszus (Albani bibornok római nyaralójának ma már inkább hirhedt mint hires mennyezetfestménye); nagy mennyezetkép a vatikáni könyvtárban; a drezdai udvari templom oltárképe, mely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja; a madridi királyi ebédlő mennyezetének festményei; számos kép a madridi, szt. pétervári, bécsi, drezdai, müncheni és egyéb képtárakban. Nagy hatással voltak kortársaira iratai is, különösen a Gedanken über die Schönheit und über den Geschmack in der malerei (Zürich 1765). Összes műveinek olasz kiadása Parmában 1780., 2 kötetben, teljesebb módon Bonnban 1843-44. jelent meg. V. ö. Bianconi, Elogio storico del Cavaliere Anton R. M. (Pavia 1759); Reber a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben.

Menguszfalvi völgy

a Magas-Tátra egyik nagy völgye Szepes vármegye Ny-i határszélén. A völgy egy katlannal kezdődik s Koprova csúcsot, Csubrinát és menguszfalvi-csúcsot összekötő gerinc közt; e völgy alját a Nagy-Hincó-tó (l. o.) foglalja el; a völgy innen D-felé nyilik, Ny-felől a Bástya hosszu gerince, K-felől a Kopki, majd az Oszterva nyulványai határolják. Az utóbbi tövében a K-felől nyiló Menguszfalvi omlédékvölgy egyesül vele, melynek végében a Poprádi-tó fekszik (1503 m.). A két völgyből aláfolyó patakok egyesüléséből ered a Poprád folyó. V. ö. Magy. Kárpád-Egyesület Évkönyve (V. évf. 308. old., XVII. évf. 236. old.)

Ménhard

(Mensdorf), nagyközség Szepes vármegye késmárki j.-ban, (1891) 769 német és tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. M. egyike volt a 16 szepesi városnak.

Menházak

l. Menedékházak.

Menhir

egyik faja a megalitikus emlékeknek. Kisebb-nagyobb, néha roppant méretü, durva, faragatlan sziklaszálak, melyek majd magánosan, majd sorokban, vagy közben obeliszkszerüen vannak a földbe állítva. A név maga maen a. m. kő, és hir a. m. hosszu, csak az egyedül állókra vonatkozik.

Meniere-féle betegség

Először Meniere francia orvos által 1861. leirt fülbetegség, mely a labirintben történő vérzés vagy rohamos savókiizzadásban lelné magyarázatát; ennek megfelelőleg tünetei: erős fülzúgás, rossz hallás, szédülés, hányás, kóros szembeidegzés (pupilla-különbözet, szemrezgés). Enyhébb esetekben a hallás fogyása mellett ezen tünetek megmaradhatnak hosszabb időn át, súlyosabb esetekben a hallás a beteg fülön teljesen tönkre mehet, sőt nem egyszer a betegség rohamos kifejlődése mellett halálhoz is vezethet. Boncolásnál a labirintvérzésen kivül más halálokot találni nem lehet. E betegség egyes tüneteiben hasonlít agy- és agyhártya-bajokhoz, gyorsan lefolyó és halálhoz vezető alakjai pedig gutaütéshez. (L. Fülbetegségek.)

Menifee

(ejtsd: menifi), county Kentucky É.-amerikai államban 210 km2 ter., 5500 lak., Frenchburg székh.

Menig

Jost, l. Menius.

Menilek

l. Menelik.

Ménilmontant

(ejtsd: menilmontan), azelőtt külvárosa, jelenleg 20-ik kerülete Párisnak (l. o.).


Kezdőlap

˙