Méregfogak

l. Kigyók és Mérges kigyók.

Méregfű

(növ.), l. Farkasfű és Sisakvirág.

Méreggomba

(növ.), l. Légyölőgomba.

Méreggyilok

méregölöfű (növ., fecskegyökér, fecskefű, cinka Diószegiéknél, Eskulapfű v. Aesculapius füve,Vincetoxicum Moench, Cynanchum L. a. m. ebfojtófű), a krepinfélék füve, 100 fajjal (hazánkban 3) mind a két földségnek melegebb és mérsékelt tájain. Tejelő füvek vagy cserjék, száruk többnyire csavargódzó, levelük átellenes, többnyire szivforma, virágjuk fehér v. piros, a levél tövében v. a szár tetején sátorozó, ötöstagu, kerékforma pártája torkában ötkaréju mellékszirma van, 6 himje a tövön összenő, himsejtje csomóban marad, bunkóalaku, viasznemü, nyeles, az ötszögletü bibe alatt szokott csüngeni. Tüsző-gyümölcsében a magvaknak szőrüstöke van.

[ÁBRA] Méreggyilok (Vincetoxicum officinale).

A Cynanchum Arghel Del. (arghelcserje) Afrika északi részén terem, egy m.-nyi, levele kissé húsos, elliptikus-lándsás. A C. Monspeliacum L. Franciaország déli részén, Spanyol-, Olasz- és Görögországban terem, többnyári fű, virága fehér v. pirosas. Teje csípős, besűrítve és más drasztikus anyaggal és gyántával keverve, hitványabb fajta skammonium (francia v. montpellieri skammonium) lesz. Hazai faja a C. Vincetoxicum L. (Vincetoxicum album Aschers, V. officinale Moench; vad paprika, szentlőrincfű, méreggyökér, l. az ábrát) meg a C. laxum Bartl., bokros helyen, az erdő nyilt helyén stb. gyakori. Gyökere többnyáréltü, szára 3-6 dm. magas, levele szivforma-tojásdad, kihegyezett, a C. laxum szára hegye csavargódzó, virága fehér. Gyökere frissében erős és kiállhatatlan szagu s szárítva a szaga gyengébb, édeses, azután undorító s kissé csípős ízü. Régen mint ellenméreg, mint hánytató és izzasztó, valamint idegláz ellen hires orvosság volt, ma inkább az állatorvos rendeli. Száráról szívós, hasznavehető rostot lehet lefejteni, de eddig csak a keletindiai C. extensum-ét Ait. szolás felhasználni.

Méreggyökér

(növ.), l. Dorstenia és Méreggyilok.

Méregliliom

(növ.), l. Kikiricsfélék.

Méregszívó

meghajlított üvegcső, melynek egyik szára hosszabb a másiknál. A hosszabb szárnak majdnem a végén fölfelé menő cső van oda forrasztva. Szíváskor a rövidebb szárat az illető, esetleg mérges folyadékba mártják, a hosszabb szár végét egy ujjal befogják és a levegőt a fölfelé menő csövön át szíják a tüdőbe. A külső légnyomás a folyadékot a rövidebb száron át a hosszabb szárba hajtja s ha ez egészen megtelt, a folyadék az ujj elvétele által szabaddá lett nyiláson átfolyik a kívánt helyre, anélkül, hogy csak egy csepp is jutott volna a szívó egyén ajkához. L. Görbe szívó.

Méregtan

(toxikologia), az orvosi tudománynak az az ága, mely a mérgeknek hatásmódját, a mérgezések jelenségeit, lefolyását, kórjóslatát, gyógyítását, a velük járó kórboncolástani elváltozásokat s a mérgeknek hullákból való kimutatását tárgyalja. A M. a legújabb keletü tudományok egyike, mely csak azóta emelkedett fejlettségének mai fokára, amióta (mint az orvosi tudományok egyéb ágaiban) a kisérletező irány lett kutató módszerei közé felvéve, különösen Orfilának, Magendienak és Claude Bernardnak úttörő munkálataival. A budapesti egyetemen Bókai Árpád és Kóssa Gyula, a kolozsvárin Löte József tanárok tanítják a M.-t.

Meregyó

kisközség Kolozs vmegye bánffy-hunyadi j.-ban, (1891) 1670 oláh lakossal.

Merenberg

porosz grófi család, mely ezt a címet 1868 jul. 29. Waldeck hercegétől kapta, I. Vilmos császár pedig 1881. helybenhagyta e cím viselését. E címet Natália Alexandrovna grófnő viselte legelőször (családi néven Puskin, elvált Doubeltné), szül. 1836 jun. 4., aki 1867 jul. 1. Londonban Miklós Vilmos nassaui herceggel és porosz alezredessel morganatikus házasságra lépett. E házasságból született gyermekek: 1. Zsófia (szül. 1868.), aki Mihály Mihálovics orosz nagyherceggel kötött 1891 febr. 26. San-Remóban morganatikus házasságot, mely miatt a cár a nagyherceget a császári családból kitagadta. 2. Alexandra. 3. György porosz hadnagy, aki Jurjevszkaja (Jurjevski) Olga hercegnőt, II. Sándororosz cár és dolgorukov hercegnő leányát vette nőül Nizzában (1895 máj. 12.).


Kezdőlap

˙