Mergui

l. Mergi.

Merian

svájci eredetü művészcsalád. M. Máté, az idősb, rézmetsző, szül. Baselben 1593., megh. Schwalbachban 1650 jun. 19. Meyer Detre zörichi mesternél tanult, azután Franciaországban járt, Callotnak is tanítványa volt. Miután Németország több városában megfordult, 1625. Frankfurtban telepedett le és átvette apósának, Theodor de Brynek mű- és kiadóüzletét. Kitűnő, különösen történeti és művelődéstörténeti fontosságu rézkarcokat készített a Gottfried-féle nagy Theatrum Europaeum és a Zeiller-féle Topographien számára (több mint 2000 kép, Frankfurt 1640-88, 30 köt.). V. ö. Eckardt, Matthäus M. (Basel 1887). - Fia, ifj. M. Máté (1621-87), szintén dolgozott a nagy topográfiai mű számára, azonkivül képmásokat készített Van Dyck modorában. - Leánya, M. Graff Mária Szibilla (1647-1717), nagyon ügyesen festett virágokat és rovarokat és maga készítette a metszeteket entomologiai műveihez, a milyenek: Erucarum ortus, alimentum et paradoxa metamorphosis (Nürnberg 1679 és 1683, két köt.); Metamorphosis insectorum surinamensium (Amsterdam 1705).

Mericarpium

(növ.) a. m. részgyümölcs, gyümölcsgerezd; a növények széthasadó termésének az a formája, amely hosszában hasad szét, p. az ernyőseké.

Merida

1. az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Badajoz (ettől 55 km.-nyire) spanyol tartományban, a Guadiana jobbpartján, vasút mellett, (1887) 10 063 lak. A rómaiak korában Augusta Emerita névenLusitaniának volt fővárosa és Hispaniának egyik leggazdagabb helysége. A római korból való emlékei: körfalainak, Trajanus diadalkapujának, egy Diana-templomnak, amfiteátrumnak, vizvezetéknek, fürdőknek stb. romjai; továbbá a Guadianán átvezető, 780 m. hosszu és 81 gránitoszlopon nyugvó híd. 711. az arabok foglalták el, 1228. pedig Alfonz király. M. szt. Eulália szülővárosa, aki 308. itt szenvedett mártirhalált.

2. M., Yukatan mexikói állam fővárosa, Progresótól 36 km.-nyire, nagy síkságon, vasút mellett, 32 000 lak., pamutiparral, cukor-, rum- és szivargyártással és kötélveréssel; élénk kereskedéssel, egyedül az agaverostból (sziszal) közel 300 000 csomagot exportál; teologiai, jogi s orvosi fakultással, nyilvános könyvtárral, szinházzal. Az egyenes és szabályos utcákból álló püspöki székhely közepét 125 m2 területü square foglalja el; e körül vannak a legszebb épületek: a XVI. sz. végéről való székesegyház, a püspöki palota és Montejo Franciscónak, a város alapítójának 1549-ből való háza.

3. M., Los Andes venezuelai állam fővárosa és püspöki székhely, a Rio Chamba 1649 m. magas völgyében, amelyet a Sierra Nevada 4500 m.-nél magasabbra emelkedő csúcsai fognak körül, az É-i sz. 8° 16' alatt, 10 700 lak., szőnyegszövéssel, kávékivitellel; teologiai szemináriummal, amelyet egyetemnek neveznek. Az 1558. alapított város 1644. és 1812. sokat szenvedett a földrengésektől.

Meriden

város Connecticut É.-amerikai állam New Haven (ettől 28 km.-nyire) nevü countyjában, vasút mellett, (1890) 21 652 lak., virágzó iparral, amely főképen britanniaezüst és egyéb fémtárgyak készítésével foglalkozik; a kongregacionalisták szép templomával.

Meridian

(ejtsd: meridien), Landerdale county székhelye Misszisszippi észak-amerikai államban, a Chickasawha egy kis mellékvizénél, vasutak mellett, (1890) 10 624 lak., nyerspamut-kereskedéssel, pamutolaj-, jégkészítéssel.

Meridián

l. Délkör.

Meridiáncső

l. Csillagászati műszerek.

Meridies

(lat.) a. m. dél. Meridionális a. m. déli, a délkörre vonatkozó.

Mérimée

(ejtsd: -mé) Prosper, francia iró, szül. Párisban 1803 szept. 28., megh. Cannesban 1870 szept. 23. Nevét a Théâtre de Clara Gazul (1825) spanyol intermezzók modorában irt vígjátékai, s a Guzla (1827), állítólag illir népdalgyüjtemény, melyet azonban M. maga irt, tették ismertté. 1831. a francia történelmi emlékek felügyelőjévé nevezték ki, s ekkor több archeologiai utat tett, melyekről érdekes leirásokban számolt be; 1844. a francia akadémia tagja, 1853. szenátor, 1866. a becsületrend lovagja. Egyike volt a császári udvar és különösen Eugénia császárné bizalmas embereinek. Névtelenül adta ki la Jacquerie (1828), a hűbérkorszakból vett erkölcsi és társadalmi rajzait, meg La chronique du regne de Charles IX. (1829) történeti regényét. Beszélyei közül több magyarul is megjelent (Guillet Arsene, Aubain abbé, ford. K. Karlovszky Endre, Budapest 1891); legjobb regényei: Colomba (magyarul is, ford. Szenvey J.,Budapest 1879); Mateo Falcone; La Dame de Pique és Carmen (magyarul is, ford. B. P., Budapest 1877), mely utóbbinak nyomán Bizet hasonló címü operájának szövegkönyve készült. Halála után jelentek meg: Dernieres nouvelles (Páris 1873); Lettres a une inconnue (u. o. 1874), melyhez Taine tanulmányt irt M.-ről és Lettres a une autre inconnue (u. o. 1875).


Kezdőlap

˙