Merinó-gyapju

l. Gyapju.

Merinos

a legértékesebb juhfajta (vagyis birkafaj), Spanyolországból ered s nevét valószinüleg vándorló életmódjáról kapta, mert a spanyol M. szó vándorlót jelent. Ugyanis a spanyol nyájbirtokosok a XV. sz.-ban egymással szövetkezvén, az újabb időkig fennmaradt s mestának nevezett társulatot létesítették, melynek tagjai közösen legeltették juhaikat. Evégből Spanyolország déli részétől északi részéig legelők jelöltettek ki, melyeken a juhok ugy tartattak, hogy kora tavasszal Dél-Spanyolországba hajtattak, hogy a telet itt töltsék; az állatok tehát a legelőn egész évben vándorúton voltak. Az európai államok korán lettek a M.-ra figyelmesek, de a spanyol uralkodók a legsúlyosabb büntetések által megtiltották ily juhoknak a külföldre való eladását, s e tilalmat csak a mult század második felében szüntették meg, mely időtől kezdve a M. elözönlötte a fél világot. Legkorábban Franciaország honosította meg a M.-t s a Rambouillet vagy fésüs M.-nak nevezett tenyészirányt létesítette; később Németország és Ausztria-Magyarország is meghonosította, s előbbi az Electoral, utóbbi a Negretti tenyészirányt alapította. E három tenyészirány lényegesen és feltünőbben tér el egymástól, mint aminő eltérés volt azon spanyol nyájak között, melyekből nevezett országok a tenyészanyagot beszerezték, mert a tenyésztők mindegyik államban más irányban fejlesztették a M.-t, miután más tulajdonságokra fektettek súlyt. Ugyanis Franciaországban a testet nagyították, s annak feláldozták a gyapju finomságát, mert a franciák mindig kedvelték a juhhúst; ellenben Németországban csak a gyapju finomságát tartották szem előtt s a testet egészen elhanyagolták; Ausztria-Magyarországban pedig lehetőleg jó testet sok és lehetőleg finom gyapjuval igyekeztek egyesíteni. Európában e század első fele volt a M. virágzó korszaka, azután átszármazott a virágzás Ausztrália, Dél-Amerika s Dél-Afrikába, mely világrészek tömeges merinos-gyapjutermelésük által (lásd Ausztráliai gyapju) elértéktelenítették nálunk a spanyol juhot.

Merioneth

tengermelléki háromszög alaku grófság Wales É-i részében Caernarvon, Denbigh, Montgomery és a Cardigan-öböl közt, 1557 km2 területtel, (1891) 49 204 (1 km2-re 32) lak. Felülete mindenütt hegyes; legmagasabb csúcsok a Cader Idrisben a Pen-y-Gadair (889 m.) és az Aran-Fawddwy (901 m.). A hegyeket szűk völgyek és szurdokok teszik szakadozottakká. Főfolyó a Dee vagy Dyfrdwy, amely a Bala-tavat alkotja; a Dyfi, Mawddach és Dwyryd DNy-nak folynak. A tavak számosak; legnagyobb Bata és a Llyn Mwyngil. Öblök a Tremadoci, Barnmouthi és Causeway. A síkságon az éghajlat aránylag igen enyhe, de a földnek csak csekély része termékeny; 62 472 ha. áll mívelés alatt. A főtermék zab, rozs és burgonya. Az erdők 6089 ha.-t borítanak. A juhtenyésztés igen jelentékeny, a ló és szarvasmarháké kevésbbé. A bányászat ólmot, ezüstöt és kevés rezet szolgáltat. Az ipar harisnya- és kesztyükötésre, gyapju-, különösen flanellszövésre szorítkozik. Fővárosa Dolgelly (l. o.).

Merisztema

l. Oszlószövet.

Mérite

pour le, porosz érdemrend, mely két osztályban mint katonai és polgári érdemrend adományoztatik. A rend katonai osztályát 1667. alapította Frigyes választó-fejedelem, a későbbi első porosz király, mint «Ordre de la générosité». II.Frigyes porosz király pour le mérite nevet adott neki és katonák s polgároknak adományozta. 1810 jan. 18. III. Frigyes Vilmos a rendet tisztán az ellenség előtt szerzett érdemek jutalmazásául adományozandónak jelentette ki. Jelvénye aranyszegélyü, égszinkéknyolcágu kereszt, sarkaiban aranyból a porosz sas, de koronátlanul. Karjain a királyi korona alatt F(riedrich) betü és Pour le mérite arany felirat. A nem katonák részére a tudomány és művészetek terén szerzett érdemekért adományozni szokott osztályt 1842 máj 31. Nagy Frigyes trónraléptének 102. évfordulója alkalmából IV. Frigyes Vilmos alapította. A rend tagjainak száma 30, kivéve a külföldieket, kiknek száma azonban a 30-at szintén nem haladhatja meg. A rend jelvénye aranyszegélyü kék karikagyűrü, kivülről négy arany koronával ékítve, benne a rend jelmondata. A karikán belül F. F. és II. négy-négyszer váltakozva, aranyból. Középpajzsa kerek, rajta en relief a porosz koronás sas. Mindkét rend szalagja fekete.

Merített papiros

l. Papiros.

Meritorius

(lat.) a. m. érdemleges, az ügy érdemére vonatkozó. - M. határozat, oly határozat, mely az ügy érdemét dönti el; ellentéte a közbenszóló (interlokutorius) határozatok.

Merítőháló

l. Ághegyháló.

Meritum

(lat.) a. m. érdem (l. o.).

Meriudad

spanyol társas biróság, megfelel a mi törvényszékünknek.


Kezdőlap

˙