Mézsejt

l. Lépsejt.

Meztelen csigák

(állat, Limacidae), a tüdőscsigák rendjének egyik családja, melynek fajait arról ismerhetjük fel, hogy csigaházuk hiányzik s illetőleg kis lemezkévé csenevészedett el. Az ide tartozó nemek közül az Arion és Limax génuszoknak a fajai nálunk is tenyésznek. Az Arion empiricirum Fer. 12-14 cm. hosszu, vörössárga, vagy fekete, lélekző nyilása a jobboldalon van. A lehullott nedves lomb- és fűlevelek között él. A Limax-génusz fajainak csigaház-lemezkéje van és 2-4 cm. hosszura nőnek. Hátuk szürke, vagy vörösszürke, hasuk fehéres; de szinük a táplálék szerint változik. Testüket nyálkás takaró födi. Petéiket ősz végén a mohák alá, vagy pedig a földbe és korhadó növényrészekbe rakják s ezek a nagyobbfoku hideget is veszély nélkül kibirnak. A fiatalok kora tavasszal fejlődnek ki és nyolc hét alatt ivarérettek lesznek. Éjjeli állatok és nedves időjárás mellett a növényekben nagy károkat okozhatnak. Gyakoribb fajai a Limax maximus és Limax cinereus, mely hamuszürke, néha feketén foltozott vagy csíkolt.

Mezuza

(héb.), az a pergamendarab, mely Mózes V. k. 6., 4-9 és 11., 13-31. verseit tartalmazza és papir-, üveg- vagy bádogdobozba dugva, rendesen a zsidó lakások valamennyi ajtófélfájára van rászögezve és jelképileg kifejezi Mózes V. k. 6., 9. és 11., 20. versének értelmét: «Ird fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra». A dobozra héber betükkel a «sáddáj» (Mindenható) szó van irva.

Mézválasztó

(növ.) l. Mézfejtő.

Mézvirág

(növ.), l. Hoya.

Mezzadria

(olasz, ejtsd: medz-) a. m. feles bérlet (l. o.).

Mezzanin

l. Félemelet.

Mezza voce

(ol., ejtsd: medzo) a. m. félhangon, az énekben a halkabb előadás jelölésére (röv. m. v.) használatos.

Mezzo

(ol., ejtsd: medzo) a. m. fél; gyakran használatos összetételeiben: mezzoforte (röv. mf.) a. m. félerősen; mezzoopiano (röv. mp.) a. m. félhalkan; a zene technikájára vonatkozó kifejezések.

Mezzofanti

(ejtsd: medzo-) József, olasz nyelvtudós, szül. Bolognában 1774 szept. 19., megh. Nápolyban 1849 márc. 15. Bolognában tanult, 1797. pappá szentelték, 1804. az egyetemen tanár, 1812-ig könyvtáros volt 1831-ig. Ekkor Rómába ment s 1833. a vatikáni könyvtár első őre, 1838. kardinális lett. Világhirü volt rendkivüli nyelvtudománya miatt, mert élte vége felé 58 nyelven beszélt és irt. Tudott magyarul is; midőn József nádor 1817. nagy kisérettel Olaszországban utazott, M. Bolognában magyar nyelven üdvözölte a palatinust; M. hagyatékában, ki 1832 márc. 10. óta a magy. tud. akadémia kültagja volt, Teza Emil pisai tanár két kis magyar verset is talált.


Kezdőlap

˙