Monomachia

(gör.) a. p. párviadal.

Monomania

(gör.), elmebaj, mely különösen terheltségi elmezavarban szenvedő egyéneknél lép fel s nem különálló betegség, hanem egy alapbántalomnak időnkint jelentkező tünete. Ilyen az u. n. kleptomania, lopási kényszereszme v. rögeszme, mely leginkább nehézkórosoknál található; a pyromania, gyujtogatási kényszereszme, mely főleg alkoholistáknál; a gyilkolási kényszereszme, mely főleg a nemi élet elmebeli zavarai alapján; az öngyilkossági M., mely terheltségi búskomorságnál s üldöztetési tébolynál; a diptomania, iszákossági kényszereszme, mely neuraszteniás vagy hiszteriás egyéneknél jelentkezik többnyire s ide tartozik az erotomania v. kórosan fokozott nemi ösztön, mely természetes v. természetellenes úton keresi kényszererővel kielégítését s a leggyakoribb a dühösségben, idiotizmusban vagy terjedő butaság szenvedőknél.

Monomerus

(növ.) a. m. egyestagu, egy levélből alakuló, mint a mandolafélék gyümölcse.

Monometallizmus

v. egyes valuta-rendszer, ellentétben a bimetallizmussal (l. o.) az olyan pénzrendszer, melyben csak egyféle nemes fémből készült érmek szolgálnak törvényes fizetési eszközül. L. Valuta.

Monomorfikus

(gör.) a. m. egyalaku, közös tipusu.

Monomya

(állat) v. egyizmuak, mindazok a kagylók, melyeknek csupán egy-egy záróizmuk és a kagylófeleken egy-egy izombenyomatuk van.

Monongalia

county Ny.-Virginia É.-amerikai államban, 930 km2 területtel, 14 985 lak., Morgantown székhellyel.

Monopetalae

(növ.), l. Egyszirmu.

Monoplegia

l. Hűdés.

Monopodia

(gör.), egy versütemből álló ritmusi rend; ellentéte a dipodia (l. o.).


Kezdőlap

˙