Montauban

Károly, Palikao gróf, l. Consin-Montauban.

Montavon

l. Montafon.

Mon-Avron

(ejtsd: montavron), 110 m. magas domb Páris K-i oldalán, melyet a franciák 1870. erős sáncokkal védtek, de két napi lövetés után már dec. 29. föladni kényszerültek; most az erődítési gyűrün belül fekszik.

Montbéliard

(ejtsd: montbeliar), az ugyanily nevü járás székhelye Doubs francia départementban, 64 km.-nyire Besançontól, az Allaine, Savoureuse, Lizaine összefolyásánál, a Rhône-Rajna-csatorna és vasút mellett, (1891) 9561 lak., vasolvasztókkal, jelentékeny órakészítéssel, pamutfonókkal, bőr-, kötél-, enyvgyártással; sajt-, bőr- és épületfakereskedéssel; Angers Dávidtól készített Cuvier-szoborral és Denfert-Rocherau ezredes emlékével; a XV. sz.-ból való kastéllyal, amely kaszárnyául szolgál; természetrajzi gyüjteménnyel, műipartársulattal. 843. Lotaiához került. A XI. sz.-tól kezdve Sundgau és Elsgau grófságok fővárosa volt 1793-ig, amikor Württemberg birtokába jutott. Bátor Károly, XIII: Lajos és Guise herceg sikertelenül ostromolták, de 1676. Luxemburg elfoglalta s erődítményeit lerombolta. 1793. a franciák végleg elfoglalták. 1871. a Lisaine melléki csatákban a németek egyik főtámaszpontja volt. V. ö. Tueffard, Hist. des comtes souverains de M. (1877) és Duvernoy, M. au XVIII. siecle (1891).

Montblanc

(ejtsd: montblan), Európa legmagasabb hegytömege és csúcsa, 4810 m., Haute-Savoie francia département és Torino olasz tartomány határán. Magvát protogin alkotja, amelyet gnájsz és csillámpala foly körül. A fő tömeg az Avre és Dora Baltea közt mint glecser takarta sziklafal húzódik el; meredekebb lejtője DK-en van. ÉNy-felé mellékágak nyulnak ki, amelyeket glecserek és hómezők választanak el egymástól; ezen mellékágakon a M.-tól DNy-ra vannak az Aiguille de Trelatite (3932 m.) és a Dôme de Miage (3688 m.); ÉK-re pedig a Mont-Maudit (4771 m.), az Aiguil'e de Géant (4019 m.), az Aiguilles de Talefre (3750 m.), a Triolet (3879 m.) és a Mont Dolent (3830 m.). Az ÉNy-i mellékágon ül a Dôme du Gounter (4331 m.) és az Aiguille Verte (4127 m.). Mivel a gerinc csak a szélein ereszkedik le 3300 m.-en alul, csak szélein vannak átjárók; 30 glecser közt a legnagyobbak: az Argentiere, a Bois glecser a Mer de Glace-szal (l. o.), a Bonons, a Tirent, a de Miage, de la Brema és a de Saleinoz glecser. Az első, aki a csúcsára feljutott, Jacques Balmat volt (1786); őt követte 17787. a hires Saussure (l. o.). A jelen században már sokan feljutottak rá, még nők is, mint Ttauscherné Geduly Hermina magyar hölgy is (1881 aug. 3-4.). Leginkább Chamonix felől szoktak reá fölmászni; a hegymászók éjjeli szállásául a Bossons glecserből kiemelkedő Grands Mulets (3050 m.) nevü sziklán épített kis vendéglő szolgál. A M. hosszukás hegyhát; róla 200 000 km2 területet lehet belátni. Újabban St. Gervais és különösen Courmayeur is kiinduló pontja a hegymászóknak. Isartier mérnök jelenleg azzal a tervvel foglalkozik, hogy a M. belsejében a hegy csúcsáig aknát készít, amelyben azután az utazókat emelőgép fogná a csúcsig szállítani. Nemrég Janssen párisi csillagász terve szerint obszervatoriumot építették a M.-on. V. ö. Doblhoff, Der M. (Bécs 1880); Déchy Mór, A M. (Földr. Közl., 1878, 49-62. és 81-98., térképpel); Tauscherné, Utazásom a M.-ra (u. o. 1882, 218-232); Imfeld, Karte des M.-Gebietes (Bern 1896).

Montbrison

(ejtsd: monbrizon), az ugyanily nevü járás székhelye Loire francia départementban, a Vizezy partján emelkedő vulkáni domb lejtőjén, vasút mellett, (1891) 7086 lak., bőrgyártással, élénk árpakereskedéssel; régészeti társulattal; XIV. sz.-beli Notre-Dame-templommal; a Diana káptalani terem tetőzetén értékes festmények láthatók. A szép Allrad-kertben Laprade emléke látható. A Vizezy partján 3 ásványvizforrás fakad, amelyek vizét gyógyító italul használják. M. 1441 utána Forez-vidéknek, 1791-1855. Loire départementnak volt fővárosa.

Montcalm

(ejtsd: monkalm), 1. M., 3080 m. magas hegy a Pireneusokban Andorra határa közelében. - 2. M., county Michigan É.-amerikai államban, 1875 km2 területtel, 34 000 lak., Stanton székhellyel.

Mont-Cassel

francia város, l. Cassel (3).

Montceau-les-Mines

(ejtsd: monszo le min), fontos bányahely Saône-et-Loire francia départementban, 40 km.-nyire Châlontól, a Canal du Centre s a Bourbince partján, vasút mellett, (1891) 19 612 lak., jelentékeny szénbányászattal a Blanzy-medencében, vas- és rézöntőkkel, nagy téglagyárakkal.

Mont-Cenis

(ejtsd: monszeni), Moncenisio, 2091 m. magas hágó a Ny-i Alpokban az olasz-francia határon, a Punta Roncia (3620 m.) és Pointe Clairy (3165 m.) nevü hegycsúcsok közt. A hágót Mons Germinus néven alkalmasint már a rómaiak ismerték. A M.-i út, amelyet 1803-10. I. Napoleon építtetett, Modanéból Susáig visz és 60 km. hosszu; legmagasabb pontján egy Bence-kolostor áll. A M.-i vasút megnyitása óta az út nagyon el van hanyagolva. Ugyanis a Hágától DNy-ra 23 km.-nyire a Col de Fréjus (2528 m.) alatt egy nagy alagút (Grand tunnel des Alpes, Traforo delle Alpi) vezet át, amelyet 1857-70. Sommeiller, Grattoni és Grandis mérnökök felügyelete alatt építettek és 1871. a forgalomnak át is adtak. Az alagút 8 m. széles, 6 m. magas és 12,2 km. hosszu; É-i bejárata Modanénál 1159 m., nyilása Bardonecchiánál pedig 1292 m. magas. Építési költségeit 75 millió frankot tettek ki. A vonat 40 perc alatt megy át rajta.


Kezdőlap

˙