Moulins

(ejtsd: mulen), vagy M.-sur-Allier, Allier francia département és M. járás és püspökség székhelye, az Allier jobbpartján, vasút mellett, (1891) 22 665 lak., mekanikai műhelyekkel, jelentékeny műasztalos - műhelyekkel, kalap-, ecet- és olajgyárakkal; műipariskolával, nyilvános könyvtárral, régiség-, természettudományi-, kép-, acélmetszet -gyüjteménnyel. A jelentékenyebb épületek: a Bourbon hercegek régi kastélyának maradványa, amely most zsandár-kaszárnya; a Notre-Dame-székesegyház, 85 m. magas 2 toronnyal, gyönyörü üvegfestményekkel, régi szt. sírral és 1557-ből való sírkővel; a Sacré-Coeur-templom; a liceum kápolnájában Montmorency Henrik hercegnek mauzoleuma, amelynek szobrai Couston, Regnaudin és Anguier művészektől valók; végül a Alliern átvezető, 1750-63. épített, 13 íves híd. M. a XIV. sz. közepén a Bourbon hercegek székhelyévé lett. V. Ö. Roger de Quirielle, Guide archéologique dans M. (1877).

Moulmain

város Birmában, l. Malmen.

Moultrie

erőd Charleston (l. o.) mellett.

Mounds

(ejtsd: maundz), a legrégibb észak-amerikai emlékek, hasonlók a magyar kunhalmokhoz, melyek részben várak, részben temetők voltak s a régiségbuvárok számára gazdag anyagot nyujtanak. Különösen a nagysíkság szélén vannak elterjedve, némely helyen igen nagy számmal, p. Ohio államban tizezernél több. A tudósok még mindig nincsenek tisztában e régiségek eredetével; annyi bizonyos, hogy építőik, kiket mount-builders-eknek szoktak nevezni, a jelenleg az Unióban élő indus törzsektől nagyon különböztek s műveltségük is magasabb foku volt. L. még Amerikai régiségek.

Mounier

(ejtsd: munjé) János József, francia politikus, szül. Grenobleben 1758 nov. 12., meghalt 1806 jan. 26. Miután Orangeban jogi tanulmányait befejezte, Grenobleban biró, 1788. pedig a dauphinébeli rendek titkára lett. 1789. mint alkotmányos monárkistát képviselővé választották s a harmadik rend az ő indítványára jelentette ki, hogy az egész nemzet illetékes képviselője, amint a nemzetgyülés az ő indítvány folytán tette le azt a nagyjelentőségü esküt a labdateremben (1789 jun. 20.). Szept. 29. a nemzetgyülés elnökévé választotta; de midőn Párisba tették át a rendek gyülését, M. az elnökségről leköszönt és a fenyegetett monárkia érdekében az összes tartományok rendjeit hivta meg a Dauphinébe tanácskozásra. Midőn pedig a nemzetgyülés ezt a gyülést betiltotta, M. Szavójába költözött (1790), onnan pedig Svájcba ment. Itt adta ki a Recherches sur les causes qui ont empeché les Français de devenir libres (Genf 1792, 2 köt.; ném. Genztől, Berlint 1794, 2 köt.) c. hires munkáját. 1793. Weimarban telepedett le, ahol 1795. a Belvedere-kastélyban előkelő angol ifjak számára tanintézetet nyitott. 1801. visszatért hazájába, mire Bonaparte az Ille-et-Vilaine département prefetjévé, 1805. pedig az államtanács tagjának tette. Későbbi művei közül megemlítendők: De l'influence attribuée aux philosophes, aux fracs-maçons et aux illuminés sur la Révolution de France (Tübinga 1801; új kiad. Páris 1821). V. ö. Lanzac de Laborie, Jean Jos. M. (u. o. 1887); Un royaliste libéral en 1789. Jean Jos. M. (u. o. 1888). Fia, M. Claude Ede Fülöp, ki 1784 dec. 2. szül. és Passyban 1843 máj. 11. megh., a restauráció idején mint a rendőrség főnöke szerepelt; utóbb peirré tették.

Mounster

ir tartomány, l. Munster.

Mount

(ang., ejtsd: mount) v. mountain, a. m. hegy, hegység.

Mountain-Ash

(ejtsd: mauntin as), város Glamorgan walesi grófságban, a Cynonpartján, (1891) 17 495 lak., szénbányákkal és vasiparral.

Mount-Desert-Island

sziget, l. Frenchman's Bay.

Mount-Everest

l. Gauriszankar.


Kezdőlap

˙