Mozgóposta

megfelelően berendezett járművekben működő közvetítő postahivatal, melynek feladata az állomásonkint átvett levelezést, hilap- és egyéb postaanyagot menetközben szétosztani, feldolgozni és azon állomáson leadni, ahova szól vagy ahonnan leggyorsabban jut rendeltetési helyére. Ez a nemzetközi postaszolgálat, melyet a vasuti korszaknak köszönhetünk (első M. Belgiumban 1835., hazánkban 1862.), főleg két nagy előnnyel jár; 1. a levelezés továbbításának jelentékeny gyorsításával, mert megtakaríttatik a stabil postahivataloknál való feldolgozás ideje, és mert a M.-nál az indulás pillanatáig lehet feladni, és 2. a postaszolgálat lényeges egyszerűsítésével, mert nem kell a stabil postahivatalok közt annyi összeköttetést föntartani, mivel a M. az egész vidéknek közös közvetítője. A közlekedési utak természete szerint jelenleg megkülönböztetünk vasúti, hajó- és közúti M.-kat. Az elsők a legjelentékenyebbek és modhatni ütő erei az egész világ postaforgalmának. Rendesen csak egy megfelelően épített és berendezett M.-vagonban dolgoznak, mely az illető vonatba besoroztatik, de nagyon erős vonalakon a külföldön külön M.-vonatok is közlekednek. Angliában és Amerikában egyes gyorsvonatok M.-kocsijai el vannak látva olyan emeltyüszerkezettel (catcher), amellyel még olyan állomásokon is képesek a postazsákot leadni és átvenni, ahol a vonat meg sem áll. Nálunk a vasúti M.-szolgálat nagyon jelentékeny. Naponta 340 vonaton közlekedik mozgó- (kalauz-) posta; ezek 17 000 km.-nyi vonalon évenkint több mint 20 millió üzleti km. utat tesznek. Legjelentékenyebb a budapest-bécsi út, ahol naponta 12 M. közlekedik; az éjjeliek 8-8 munkaerővel. A hajó-M.-szolgálat kevésbbé jelentékeny. A közúti M.-szolgálat sincs még kellően kifejlődve, és ez idő szerint csak a tábori postaszolgálatban és a nagy városok helyi postaszolgálatában tudott némi érvényre jutni. Ez utóbbi téren különösen nevezetes a berlini utcai M., mely óránkint 11 sugárvonalban bejárja az egész várost és az amerikai városok villamos- vagy kábelvasúti M.-i. Budapesten is tervezik a városi M. berendezését.

Mozgó saru

1. Saru.

Mozgósítás

(mobilisatio), a haderőnek hadra indítása. A M. célja, hogy a haderő az ellenséges haderő elleni támadásra vagy védelemre a sztrategia, illetőleg taktika követelményei szerint felvonuljon. A M. lehet általános, midőn a véderő összes elemeire, összegére vonatkozik, és részleges, midőn annak meghatározott részére szorítkozik. A részleges M. esetében is a mozgósított csapatok, intézetek létszáma hadi létszámra emeltetik, ugy hogy az illető csapat, intézet kötelékéhez tartozó, de békében a tettleges szolgálatot nem teljesítő, szabadságolt, tartalékba helyezett elemek behivatnak. Az 1881. VI, 1886. XX. és 1890. V. t.-c.-ek alapján a M. Magyarországon a közös hadseregre, a honvédségre és népfelkelésre is a király által rendelhető el.

Mozgó terhelés

híd- és hasonló szerkezeteknél azok a súlyok, amelyek enm állandóan és a szekezetnek nem mindig ugyanazon a pontján, hanem csak időnként, ámenőleg és helyüket változtatva hatnak, p. valamely hídon áthaladó vasúti vonatnak a súlya.

Mozgó ünnepek

azok, melyek nem esnek az évnek mindig ugyanazon keltü napjára. A keresztény naptárban ezek a következők: vizkereszt (epifania, jan. 6.) utána vasárnapok, a septuagesimae és reá következő vasárnapok husvétig; hamvazószerda (husvétel előtti 46. nap); a nagyhéten nagycsütörtök és nagypéntek, husvét (a vasárnap márc. 22. és ápr. 25. között; áldozó csütörtök (husvét utáni 40. nap); pünkösd (50. nap); Szentháromság vasárnapja (57. nap) és advent első vasárnapja (a dec. 4-ikét megelőző vasárnap). A kat. egyházban ezeken kivül még a következő fontosabb M. vannak: Jézus nevenapja (vizkereszt utáni 2. vasárnap), Úr napja (Szentháromság utáni csütörtök), olvasó ünnep (október első vasárnapja). Továbbá az örmény kat. egyházban Világosító szt. Gergely ünnepe, mely pünkösd utáni 4-ik szombatra esik.

Mozioatunja

nagy vizzuhatag a Zambezin.

Mozir

az ugyanily nevü járás székhelye Minszk orosz kormányzóságban, a Pripet balpartján, vasút mellett, (1893) 9864 lak., bőrcserzéssel, gabona-, fa-, szurokkereskedéssel.

Mozlem

gyakran használt helytelen kifejezése ennek: muszlim (1. o.).

Mozsajszk

az ugyanily nevü járás székhelye Moszkva orosz kormányzóságban, ahol a Mozsajka Petrovka a Moszkvába ömlik, vasút mellett, (1893) 5080 lak., szalagszövéssel, gyertyaöntéssel. A közelében fölállított emlék a moszkvai csata megörökítésére szolgál.

Mozsár

rövid 3-3 1/2 kaliber hosszu lövegcső, amelyből 30-75° emelkedési szöggel vetik a lövedéket valamely födözet mögött levő célra, v. hogy nehéz lövedékkel valamely helyiség boltozatát beüssék. Az osztrák-magyar vártüzérségnél a következő M.-ak vannak rendszeresítve: 15 cm. barázdás acélbronz védelmi- és 21 cm. barázdás van hátrultöltő, 24 és 30 cm. bomba-M. Ezenkivül a partok védelmére 25 cm. hátultöltő M.-ak. (L. még Löveg, Kézi mozsár, Kőmozsár.) - M. továbbá a henger alaku háztartáshoz való fa- és fémedény.


Kezdőlap

˙