Munkarend

az ipartörvény 111. §-a értelmében minden gyári üzemben az összes munkatermekben kifüggesztendő szabályzat, mely magában foglalja mindazokat a rendelkezéseket, melyek a gyári személyzetre nézve kötelezők. Ezen M. az elsőfoku ipahatóság által láttamozandó, mely nélkül nincs érvénye. A M. hiánya kihágást tesz és büntetendő.

Munkás

1. Munkások.

Munkásbiztosítás

Az a körülmény, hogy a gyári munkás önállóságra nem juthat, vagyonra aligha tehet szert és oly kereseti forrás után él, mely, mint a munka, betegség, baleset, aggkor, gyári pangás esetében, megtagadja a szolgálatát, érlelte azt az eszmét, hogy a munkást mindemez esélyek ellen biztosítani kell. Minthogy pedig a legtöbb esetben a munkás csak annyit keres, mi fentartására nélkülözhetetlen, az a felfogás gyökerezett meg, hogy a biztosítással járó áldozatokat egyedül a munkástól nem lehet követelni, hanem hogy ehhez részben a munkaadó, részben az állam is tartozik hozzájárulni. Ezen alapelvekből fejlődött az újabb M. intézménye, amelynek főbb ágai a baleset elleni biztosítás, a betegség esetére való biztosítás, az aggkor- és rokkantság esetére való biztosítás. Újabban mindinkább terjed a munkahiány elleni biztosítás is. A M. terén Németország végezte az úttörő munkát, melyben a munkahiány elleni biztosítást nem számítva, a M. összes ágai törvényhozásilag rendezve vannak, és főleg az aggkor és rokkantság esetére való biztosításból származó tehernek egy jelentékeny részét maga az állam vállalta el. Nálunk az 1891. XIV. t.-e. gondoskodik a munkásoknak kötelező betegsegélyezéséről.

Munkáscsapatok

a rómaiaknál a örzshöz tartoztak s élükön a praefectus fabrorum állott. Most némely hadseregben azon csapatok, amelyekbe büntetésből különösen az olyanokat szokták beosztani, akik magukat megcsonkítják, hogy a katonai szolgálat alól szabaduljanak, akik polgári jogaikat büntetésképen elvesztették, és végre azokat a katonákat, akiket a fegyelmileg kiszabható büntetések nem javították meg. Ilyenek vannak Francia-, Német- és Oroszországban.

Munkás-egyesületek

A munkások anyagi, szellemi és erkölcsi szinvonaluknak emelésére számos egyesületben szervezkedtek, amelyek a legkülönbözőbb céloknak és irányoknak szolgálnak. Vannak egyesületek, melyek főleg a tagok anyagi helyzetének javítására törekednek; vannak olyanok, melyek inkább a kölcsönös támogatást célozzák (segélyegyletek); vannak ismét olyanok, melyek tisztán politikai célokra alakulnak (szociáldemokrata és nemzeti demokrata egyletek). Társas célokra alakult munkásegyesületek is léteznek (dalárdák, tornaegyesületek). Sok munkásegyesület van, melynek programmja a tagok önművelődésére és továbbképzésére szorítkozik. A felekezeti szinezetü M. közül kiemelendők a katolikus munkáskörök. L. Legényegesület és Munkás-szakegyesületek.

Munkásházak

1. Munkáslakások.

Munkásjegyzék

az ipartörvény 110. §-a alapján minden gyáros által összes alkalmazottairól vezetendő állandó kimutatás, melynek célja a munkásokról való rendes nyilvántartás vezetése. A jegyzékbe felveendő a munkás neve, alkalmazásának minősége, szolgálatba lépésének és abból való eltávozásának ideje, végül napi, heti vagy havi munkabére. A M. vezetésének elmulasztása kihágást képez és büntetendő.

Munkásjóléti intézmények

A munkások helyzetének javítására a vállalkozók és a társadalom által sokféle intézmény és berendezés létesíttetett, melyeket összefoglalva M.-nek szoktak nevezni. Ilyenek: a munkásválasztmányok, a vállalkozók által épített munkáslakások, a munkások részére létesített népkonyhák, fürdők, kertek, dalárdák, könyvtárak, olvasótermek, kaszinók, tanfolyamok, háztartási iskolák, kisdedóvódák, takarék- és nyugdíjpénztárak stb. Sokat tettek ezen a téren Franciaországban Leclaire, Godin, Laroche-Joubert, Dollfus; Hollandiában Van Marken; Olaszországban Rossi; Németországban Krupp. Berlinben egyletet alapítottak a M. terjesztésére (Centralstelle für Arbeitswohlfahrtseinrichtungen), melyet a porosz kormány erkölcsi és anyagi támogatásban részesít. Londonban nagy palotát építettek, melyben a munkásosztály szórakoztatásáról és oktatásáról gondoskodnak (People-palace). Mühlhausenben 1854 óta működik a Société mulhousienne des cités ouvrieres, mely 1888-ig 1124 munkásházat épített s adott el kedvező fizetési feltételek mellett.

Munkáskérdés

1. Munkásügy.

Munkáskoloniák

Hollandiában Van den Bosch tábornok már 1818. alapított mezőgazdasági koloniákat foglalkozásnélküli, de munkahajlammal biró egyének foglalkoztatására, illetve letelepítésére. Poroszországban a vándorkoldulás korlátolása céljából Bodelschwingh lelkész buzgólkodot a hetvenes évek közepe óta M. felállítása érdekében. Az első német munkástelep (Wilhelmsdorf) 1882. nyilt meg. Németországban jelenleg 20-nál több telep létezik, 2350 telepítvényes számára berendezve. Minden munkaképes, dolgozni akaró férfiu (elbocsátott fogoly is) felvétetik. Céljuk a telepítvényeseket vallási alapon erkölcsileg javítani. A fősúly a mezőgazdasági munkára fektetteik, ipari munkához csak szükség esetén fordulnak. A munkabér a helyi napszámnál mindig csekélyebb. Az összes telepek egymással szövetségben állnak s az egyik telepről rossz magaviselet miatt kitiltott telepítvényes az összes telepekről ki van zárva. A koloniák mellett volt Poroszországban 1887-ben 917 élelmezési állomás, hol vagyontalan vándorló egyének munkaszolgáltatás fejében ellátásban részesülnek. Ez állomások a munkaközvetítést is gyakorolják.


Kezdőlap

˙