Murcia

1. egykori királyság Spanyoloszágban, amely magában foglalta M., Albacete tartományokat és alicante meg Almeria kisebb részeit. Az arabok uralma alatt Todmir nevén a damaszkusi, 755-1021-ig pedig a cordobai khalifátusnak volt egyik tartománya. 1241-ig azután külön mór királyságot alkotott; ezen évben utolsó királya, Mohammed Ibn-Hud, III. ferdinánd kasztiliai királynak meghódolt. - 2. M., spanyol tartomány a Földközi-tenger, Alicante, Albacete, Granada és Almeria közt, 11 597 km2-re területtel, (1887) 491 436, azaz 1 km2-re 43 lak. Partjaiban benyulik a Mar Menor (16 440 ha.). Kisebb síkságok a Segura, Sangonera mellett és Carthagena közelében vannak; egyebütt hegyes. Fő folyója a Segura, amely itt veszi föl a Benamort, Caravacát és Sangonerát és bő termékenységü huertát öntöz. Kisebb parti folyók az Albujon, Nogalte stb. A hegyeken kevés a fa, de bennök vannak ólom-, ezüst-, vasércek, kén, timsó santracit. Ásvány vizforrásai a mulai és molinai. Termékei a déli gyümölcsök, kukorica, rizs, különféle zöldség, kender, a kevésbbé öntözött védékeken olajfa, szt. János-kenyérfa és bor, a pusztákon pedig eszpartó-fű. Az ipar salétrom, puskapor, agyagedény, tégla, szappan, késnemüek, selyemkelmék és eszpartófonatok készítésével foglalkozik. 10 járásra (Murcia város és vidéke, Carthagena, Caravaca, Cieza, Lorca, Mula, Totana, La Union, Yecla) oszlik. - 3. M., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Segura mindkét partján, vasút mellett, termékeny vidéken, (1887) 98 538 lak., puskapor- és salétromgyártással, üvegiparral, eszpartofonással, selyemszövéssel és hangszegyártással. A XVI. sz.-ból való székesegyháza félig gót, félig román ízlésben épült, benne őrzik egy ezüsturnában X. Alfonz kasztiliai király szivét. Egyéb jelentékenyebb épületei a püspöki palota, a szép gabonacsarnok (alhondiga) 140 márványoszloppal, a bikaviadalnak szánt cirkusz. Szép sétahely a Paso de Florida Blanca. Közelében van a Fuente Santa búcsujáróhely.

Murdoch

1. Stuart.

Murdsiták

(arab), az iszlám egyik legrégibb dogmatikai pártjának elnevezése. Azt tanították, hogy a törvény megszegése nem zárja ki a hivőt az igazhitüek kötelékéből. Az ortodox tan ellenében merev különállást azonban sohasem foglaltak el, valamint az ortodoxia sem viselkedett irántok ellenségesen.

Murena

a Licinius-család egyik ága (1. o.).

Muresanu

(ejtsd: muresánu), András, román költő, szül. Besztercén 1816., megh. Szebenben 1863 okt. 14. Elemi- és középiskoláit ugyanitt végezte. Majd Balázsfalvára ment, hol teologiát és bölcsészetet hallgatott. 1838. Brassóba került mint igazgató-tanító, honnan nemsokára a róm. kat. gimnáziumhoz került tanárnak ugyanitt, hol unokatestvérével Jakabbal együtt tanított. Itt időzése alatt kezd irni Baritiu György lapjába, a Gazettába, melyben több verse és néhány cikke jelent meg. Itt érik az 1848-49-ik év mozgalmai is. Ekkor irja meg Resunet (visszhang) címü indulóját, a románok e leghiresebb nemzeti dalát. 1851. Szebenbe került fordítónak.

Muret

(ejtsd: müre), az ugyanily nevü járás székhelye Haute-Garonne francia départementban, 16 km.-nyire Toulousetól, a Garonne és Louge összefolyásánál, vasút mellett, (1891) 4142 lak. Ismeretes az 1213 szept. 12. itt vívott ütközetről, amelyben Montfort Simon legyőzte Péter aragoniai királyt és VI. Rajmund toulousei grófot és ezzel biztosította É-i Franciaország szupremáciáját. M. szülővárosa Niel marsalnak, akinek emlékére szobrot is állítottak.

Muret

(ejtsd: müré, Muretus) Marc Antoine, francia humanista, szül. Muretben 1526 ápr. 12., megh. 1585 jun. 4. Már 18 éves korában előadásokat tartott a klasszikus irodalomról s közben Toulouseban jogot tanult. 1554-től Velencében és Padovában tartózkodott, mig Ippolito d'Estekardinális Rómában nem hivta; ott 1567 óta a polgári jogról tartott előadásokat, 1576. pappá lett, 1584. pedig lemondott katedrájáról. Nagyra becsülték műveit (Orationes, Epistolae, Variar. lectionum libri XIX, Observationum juris liber singularis), melyekből magyarul is megjelent: M. Mark Antalnak ünnepi énekei, magyarázta Szép János (Pest 1824). Összes műveit legjobban Frotscher és Koch (Lipcse 1834-41) adta ki; újabban Frex, Scripta selecta (u. o. 1887-88).

Murex

(állat), 1. Biborcsigák és Bibor.

Murexid

Mesterséges biborszinü festék, tulajdonképen biborsavas ammonium, melynek képlete C8H4(NH4)N5O6+H2O. Legegyszerübben ugy készítik, hogy uramult higított ammoniában oldanak és ehhez merkurioxidot adván, fölforralják. A leszűrt folyadékból a kihüléskor a M. négyoldalu táblákban v. prizmákban válik ki. Vizben szép biborszinnel oldódik, borszeszben, éterben oldhatatlan. Kálilúgban sötétkék szinnel oldódik, mely a főzéskor eltünik, mialatt ammoniák fejlődik.

Murg

96 km. hosszu jobboldali mellékfolyója a Rajnának. A Fekete-erdő württembergi lejtőjén két forráspatakból, a Vörös- és Fehér-M.-ból ered, Gernsbachnál badeni területre lép és Rastatt alatt torkollik. Faúsztatásra használják.


Kezdőlap

˙