Murraysburg

(ejtsd: mörriszbörg), a Fokföld Midland tartományának járása a Nagy-Karrootól É-ra és Winterveldtől D-re, 5270 km2 területrel, (1891) 4452 lak. Az 1250 m. átlagos magasságu, jól öntözött felföldön a főhely M. (1045 lak.), a fokváros-kimberleyi vasúttól K-re 60 km.-nyire fekszik.

Murrhardt

város Neckar württembergi kerületben a Murr és vasút mellet, (1890) 4209 lak., vashámorral, mekanikai szövőszékekkel, bőr-, és kocsigyárral, őrlő- és fürsézmalmokkal.

Murrini edények

(lat. Vasa murrina) néven hivták az ókori rómaiak becses, különböző szinben csillogó edényeiket, melyek valószinüleg achátból készültek. Az elsőket Pompejus hozta Rómába Kr. e. 61. Mithridates kincseiből; később nagyon divatosak lettek. V. ö. Thiersch, Über die Vasa murrina der Alten (München 1835).

Murrumbidgee

ausztráliai folyó, 1. Murray.

Mursidabad

(Moorshedabad, Muxadabad), város az ugyanily nevü disztriktusban, Bengalia brit-indiai presidencyben, a Bhagirathi mindkét partján, vasút mellett, (1891) 35 576 lak., Ali-Vardi khán (1739-56) palotájának romjaival, az 183. befejezett pompás nábobi palotával és a benszülöttek számára fölállított főiskolával. A jelenleg nagyobbára kis kunyhókból álló város és a tőszomszédságában fekvő Cossimbazar 1813. az indiai selyem főpiaca volt; selyemkelméi és sáljai nagy kelendőségnek örvendtek.

Murska

Ilma, énekesnő, szül. Zágrábban 1835. Bécsben kereste kiképzését, azután Párisban Marchesi asszonynál folytatta tanulmányait, a 60-as években már feltünt vendégszeepléseivel Firenzében, Berlinben és Bécsben, hol az udvari oprához szerződtették. Néhány év után megválván annak kötelékéből, további vendégszereplési utazásokra szánta magát s a 60-as és 70-es években Budapesten is előbb a német, azután a nemzeti szinházban sokszor fellépett, mindig nagy tetszés mellett. Szülővárosában, Zágrábban is vendégszerepelt s végre még Amerikába is eljutott a hire, hol szintén töltött egy pár évet. A 80-as évek végén halt meg igen nyomasztó viszonyok közt.

Murtemír

igy hivták azt a hajóst, aki a Vatha-féle fölkelés alkalmával a pogányság elől menekülő Lónok ispánt a Dunán, a mai Sárosfürdő táján hajóján fölvette s a parton álló pogányság fenyegetésére ott megölte.

Murten

(Morat, Moratum), Fribourg svájci kanton tavi járásának székhelye, a M.-i tó K-i partján, vasút mellett, gőzhajó-állomással, 2360 lak., óraiparral, likör- és abszintgyártással; régi burgundi zsákmánygyüjteménnyel; régi falakkal és kapukkal; égi erődítménnyel, amelyben 1476. a mellette vívott csata előtt a Bubenberg vezérlete alatt álló 1400 berni Bátor Károly ellenében 10 napig védelmezte magát. M. ismeretes azon győzelemről, amelyet itt a svájciak 1476 jun. 22. Bátor Károly burgundiai fejedelmen kivívtak. A csatában elesettek sírja felett a kanton 1822. egy obeliszket állított föl. (V. ö. Oshsenbein, Die Urkunden d. Belagerung u. Schacht bei M., 1876.) - A M.-ről elnvezett tó 9,5 km. hosszu, 3,5 km. széles, 49 m. mély, 435 m.-nyi magasban van. A Broye folyik át rajta. Cölöpépítmények maradványait találtak benne.

Muruxi-kéreg

(növ.), 1. Byrsonima.

Murva

(bractea), eredetileg a. m. kavics, a növénytanban a hegylevelet igy is hivták.


Kezdőlap

˙