Mylau

város Zwickau szász kerületi kapitányságban, a Göltzsch és vasút mellett, (1890) 6353 lak., mekanikai kammgarnszövéssel, ami 1400 munkást foglalkoztat, kelmefestéssel, gyapjumosóval; gót templommal és magas sziklán egy erősséggel.

Myliobatis

Cuv. (Pastinaca Gronov.). Kihalt tengeri hal, amely a Myliobatidaek családjába tartozik. Az állkapcsolat több sorban elhelyezett lapos hatszöges fogakból összeálló táblák fedik (l. Harmadkor II. melléklet). Az úszótövis lapos és fogazott szélü. Az eocen-kortól a pliocen-korig éltek. Eddig mintegy 70 faja ismeretes. Hazánk harmadkori képződményeiben is előfordulnak, igy a kis svábhegyi nummulitmészkőben, a solymári közép-eocénkoru üledékekben. A Bakonyból ismertetett Hantken egy felső eocenkoru gyönyörü fajt, a M. superbus Hantk.-t.

Mylitta

a babiloniai mitologiában a természet istennője, melynek lényege és kultusza hasonlított a görög Aphroditéhez. Herodot szerint életében legalább egyszer minden szűznek át kellett magát engednie egy idegennek, s az ezért kapott pénzt a templomi pénztárba kellett befizetnie. Nevét némelyek mu'allidat (a. m. a szülő), mások a bilit (a. m. úrnőI szóból származtatják; egyúttal a női termékenység, szülés és nemzés istennője is volt Aelianus megemlékezik egy arany Venus-M. szoborról; Macrobius irja, hogy oroszlánon állva ábrázolták. L. még Istar.

Mylius

Otfried, német regényiró, valódi nevén Müller Károly (ki még a Franz von Elling és Rod. Nellenburg álneveket is használta), szül. Stuttgartban 1819 febr. 8., megh. u. o. 1889 november 28. a nyomdászmesterséget tanulta, későbben azonban Tübingában irodalomtörténti tanulmányokra adta magát és a Stuttgartban nagy számmal megjelenő családi lapoknak lett rendes munkatársa; 1885. átvette az Ausland c. folyóirat szerkesztését. Történeti és társadalmi regényeket irt: Graveneck (1862); Das Testament von Sankt-Helena (1868); Die Irre von Eschenau (1869); Die Türken vor Wien (1870); Am Hofe der nordischen Semiramis (1873); Neue Parise Mysterien (1863); Neue Londoner Mysterien (1865). Ifjusági iratokat is tett közzé és német átdolgozásban kiadta Morgan Shakespere-könyvét: Der Shakespeare-Mythus (1995).

Mylodon

Owen. Kihalt állat. A Mlylodon-tidaek családján belül a Gravigrada alrendjébe tartozó óriási lajhárnem, amely a pleisztocen korban élt Dél-Amerikában; az argentinai pampas-képződményben (Pampasschlamm) fordul elő. Leggyakoribb faja a M. robustus Owen, amely csaknem olyan nagy volt, mint az elefánt (képét l. a Harmadkor I. mellékletén).

Mylord

(ang.) a. m. lordom; Angliában is szólítják meg a lordokat (l. o.). - Neve továbbá a hintakocsik egy fajtájának, melynek rugós alja van, 2 ülésü, esetleg még segédülése is van és félfödeles, mely bőrből való és lehajtós.

Mynheer

(holland, ejtsd: májnhér), az előkelő hollandi férfiak megszólítása.

Mynias

mitologiai király, kinek székhelye Orchomenos (l. o.) volt Beociában. Kincsesháza, melyet még Pausanias látott Tirynsben (l. o.), eltünt; de azt, mely Orchomenosban volt, Schliemann Fölfedezte. L. még Agrónia.

Myocardium

(gör.-lat.) a. m. szivizom. - Myocaditis, szivizomzat betegsége, l. Sziv.

Myodes

l. Lemming.


Kezdőlap

˙