Myrmica

(állat), l. Hangyák.

Myrobalanos

Gaertn. (növ.), l. Marabella és Emblica.

Myron

görög szobrász, aki Kr. e. 450 körül élt; szül. Eleutheraeben. Rendkivül sokoldalu művész volt, nemcsak anyagban (fa, érc és márvány), hanem motivumokban is (istenek, héroszok és atléták). Az utóbbi szobrok közül, melyek tulnyomólag Delfiben és Olimpiában voltak, kiemelkedik egy diszkoszvető szobra. Istenszobrok: fuvolát elhajtó Athéna és ijedten összerezzenő Marsyas (Róma, Laterán). Állatszobrai közül világhirü tehént az epigrammák egész serege dicsőítette. Stilje duzzadó formákat realisztikus helyzettel egyesített, de csekély lelkesedéssel dolgozott.

Myroxylon

L. (növ., Myrospernum Jacqu.), l. Perubalzsam.

Myrrha

Adonis (l. o.) anyja.

Myrrha

l. Mirha.

Myrrhis

Scop. (növ.), l. Mirhaszag.

Myrtaceae

(növ.), l. Mirtuszfélék.

Myrtiflorae

(növ.), l. Mirtuszviráguak.

Myrtilos

a görög mitologiában Hermes fia és Oinomaos kocsisa. Akár szerelemből Hippodameia (Pelops leánya) iránt, akár megvesztegetve Pelops által, mikor ura ezzel kocsiversenyre kelt, hogy jegyesét elnyerhesse: M. kihúzta Oinomaos szekeréből a kerékszegeket, mire Pelops a versenyt megnyerte. De midőn M. jutalmául Hipodameiai kezét kérte, Pelops a tengerbe lökette; atyja Hermes a Göncölszekér csillagzatába helyezte őt.


Kezdőlap

˙