Nagymogul

l. Mogul. Az ilyen nevü gyémántot, l. Gyémánt.

Nagy-Morvaország

az avarok birodalmának felbomlása után alakult. Lakóit, a szláv moravákat, Nagy Károly legyőzte és királyukkal, Szamoszlavval együtt a kereszténység fölvételére kényszerítette. 856. Cyril és Metód a szláv nemzeti egyház apostolaiként működtek. Jámbor Lajos adófizetésre szorította Magomir királyt, Német Lajos pedig fogságba vetette az engedetlen Radiszlav királyt. Arnulf császár az Oderától a Garamig terjesztette ki határait, midőn azonban Szvatopluk (l. o.) föllázadt ellene s Németország rovására akarta hatalmát gyarapítani, 892. szövetkezett ellene a magyarokkal és csehekkel s leverte őt. N. ezentul pár évig az akkor alakult Magyarországnak kiegészítő része volt.

Nagynémetek

igy nevezték Németországban azt a politikai pártot, mely a német tartományoknak egyesülését, Ausztria és Poroszországnak is bevonásával, tisztán federalisztikus alapon célozta (az u. n. Siebzigmillionen-Reich). A végzet könyvében más volt megirva: Németország egyesülése élén Poroszországgal, Ausztriának kizárásával. A világtörténelmi jelentőséggel biró tények után, amelyek a német birodalomnak megalapítása egyrészt, az osztrák-magyar monárkiának a dualizmus alapján szervezkedése másrészt - a nagynémetség csak egyes, jobbára ultramontán fejekben kisért mint politikai rajongás v. helyesebben politikai - hóbort. L. még Kisnémetek.

Nagy nemzet

l. Grande nation.

Nagynéne

az apának v. anyának nőtestvére.

Nagy nyolcad

A zene egyetemes zöngeterjedelme bizonyos jegyü alsó és felső nyolcadokra levén osztva, melyeket a vonalrendszeren s a billentyüs hangszereken leginkább lehet megérzékíteni; ezek közt a nagy nyolcad zöngéi hangjegyek alakjában a következő sorrendet adják, u. m.:

[ÁBRA]

E nyolcad hangjegyei alul az alfabét nagy betüivel vannak megjelölve megkülönböztetésül a kis nyolcadtól, mely kis c-h betükkel van jelezve.

Nagyobb hatalmaskodás

(actus majoris potentiae), l. Hatalmaskodás.

Nagyobbik uram

l. Rokonsági nevek.

Nagyobb legenda

(Legenda maior) név alatt szokás idézni Szt. Istvánnak azt az életiratát, melyet újabban részint mint Hartvik (l. o.) eredeti forrását, részint mint Hartvik eredeti, bővítetlen és Kálmán magyar királynak ajánlott művét (különösen Karácsonyi, Századok 1894, 7. l.), részint mint Hartvik nyomán készült dolgozatot szokás tekinteni. Kiadta egyebek közt Pertz, Monum. germ. XI. 224-241. és Mátyás Flórián a Hist. Hung. Fontes Domest. I. kötetében. V. ö. Mátyásnak ott közölt értekezésén kivül különösen Karácsonyitól, A Hartvik-vita sarkpontjai (Századok, 1894., 1-20. és 97-122.) és Pauler, Még egyszer - utoljára? - a H.-legendáról (u. o. 123-134); Marczali, Árpádk. kútfők (16-23).

Nagy-oceán

(Csendes-tenger, Pacific-Oceán, Océan Pacifique), Ázsia, Ausztrália és Amerika közt elterülő világtenger, amelynek É-i határául a bering-szoros, D-i határául a déli sarkkört tekintik, az Atlanti-oceántól a Hoorn-fokon átvonuló, az Indiai-oceántól pedig a Liuwin-fokon átvonuló délkör választja el. A Khinai-tengert és a keletindiai archipelagust leszámítva, területe 161 125 673 km2, azaz több mint az öt kontinens együttvéve. Átlagos mélységét Krümmel 3912 m.-re teszi. É-i részében nagy, 6000 m.-nél mélyebb depresszió van (Tuscarora-mélység), amelynek Ny-i részében találtak 8513 m.-nyi mélységre. Hasonló nagy, de kisebb terjedelmü mélység van a D.-amerikai kontinens közelében is. D-i része ellenben nagy mélyedésekben szegény. Az áramlatok mutatnak némi analogiát az Atlanti-oceán áramlataihoz. A passzátok az egyenlítő mindkét oldalán benne is Ny-felé hajtják a vizet. Ezen Ny-i irányu áramlatok É-i határa az É. sz. 24°, D-i határa a D. sz. 26°. E határok azonban, mint az Öböl-áramlatnál, az évszakok szerint változnak. Ezeken kivül a sík tenger csaknem teljesen nélkülözi az áramlatokat, de a kontinensek partjai mellett több helyütt teljesen ki vannak fejlődve. A Kuro-Szivo Japán partjai mellett meleg vizet visz É-felé. Folytatása É.-Amerika Ny-i partjain az aránylag meleg éghajlatban érezteti hatását. Az É.-Amerika K-i partján érezhető hideg áramlathoz hasonlít a N.-ban az Ohocki-tenger hideg áramlata, amely csaknem Koreáig jut el. Új-Dél-Wales partjain D-i áramlat, Ausztrália D-i partjain pedig K-i áramlat észlelhető, amely az előbbit Új-Zéland felé tereli el. A D. sz. 30°-tól D-re a szelek a vizet D.-Amerika nyugati partjai felé hajtják; ebből Patagonia partjain D-felé vonuló áramlat keletkezik; ugyanez a körülmény támasztja a hideg Peru- vagyis Humboldt-áramlatot, amely a Galapagos-szigeteken tulra terjed és az egész partvidékre oly jótékony hatást gyakorol. A Peru és Chile partjain ismeretes ködöket e hideg áramlattól származtatják. A hőmérséklet a felszinen az É. és D. sz. 28° között általában nem kevesebb 20°-nál, kivéve a perui áramlatot és Kalifornia partvidékét. Az egyenlítői ellenáramlatban azonban a viz ennél is melegebb; és ebben a vizben találhatók meg legnagyobb mértékben a zátonyépítő korállok életföltételei. Jellemzők még a N. Ny-i részében azon mély medencék, amelyeket tenger alatti földhátak fognak körül és a vizcirkulációtól elzárnak. Ilyen földhát köti össze mintegy 2600 m. mélységben Japánt a Bonin-szigetekkel, Marianákkal és Karolinákkal és 8400 m. mély medencét fog körül; hasonló földhátak fogják körül a Koráll-tengert, a Mindorói-, Celebeszi- és Szulu-tengereket. A szelek iránya is hasonlít nagyjában az Atlanti-oceán szeleinek irányához. Az É. sz. 25° és a D. sz. 25° közt tulnyomóak az ÉK-i és DK-i passzátok, amelyeket azonban egy az atlanti-oceáninál keskenyebb szélcsendöv választ el. É.-Amerika Ny-i partjai mentén csaknem állandóan gyenge, É-i és D.-Amerika Ny-i partjain csaknem állandóan D-i szelek fujnak. A N. Ny-i részei a monszunok övébe esnek. A magasabb szélességi fokok alatt Ny-i szelek az uralkodók. Az első európai ember, aki a N.-t megpillantotta, Vasco Nunez de Balboa; tulajdonképeni fölfedezője pedig Magalhaes; végre az első, aki Ny-ról K-felé rajta áthajózott, 1565. Urbaneta szerzetes és hajós volt. Első átkutatói közt azonban kétségkivül Cook foglalta el az első helyet. Rendes hajójáratok azonban csak akkor indultak meg, midőn az ausztráliai gyarmatok virágzásnak indultak. Az első rendes gőzhajójáratot Panama és Sydney közt rendezték be; azóta azonban nemcsak az ázsiai és amerikai partok közt járatnak rendes hajókat, hanem számos nagyobb európai hajózó társaság hajói is fölkeresik a partjain épült nagy kikötővárosokat.


Kezdőlap

˙