Narbonne

(ejtsd: narbonn), az ugyanily nevü járás székhelye Aude francia départementban, 12 km.-nyire a Lion-öböltől, hegyektől koszoruzott síkon, vasút és a de la Robine-csatorna mellett, amely a St. Jean-lagunán át a Földközi- és a Canal du Midi által az Atlanti-oceánnal köti össze, (1891) 29,566 lak., szeszfőzőkkel, posztószövéssel, bőrgyártással, kelmefestéssel, agyagiparral és szappanfőzéssel. Kereskedelmének fő cikkei méz, bor, gabona, olaj, só, salétrom és szárított zöldség. Kereskedelmi forgalma részben a de la Robine-csatorna torkolatánál fekvő La Nouvelle-ben (2446 lak.) bonyolíttatik le, ahol kis hajókat építenek és vasolvasztók vannak. A különféle népiskolákon kívül van N.-nak hidrográfiai iskolája, nyilvános könyvtára, muzeuma és régészeti társulata. A szabálytalanul épült város legérdekesebb épülete a Saint-Just székesegyház, amelyet 1272. kezdtek el építeni. N., az ókorban Narba, későbben Narbo Marcius, már a rómaiak előtt fennállott és az ő uralmuk alatt Provincia Narbonnensis fővárosává lett. Az V. sz.-ban a nyugati gótok országuk fő kikötő helyévé tették. A Ny-i gótoktól a szaracénok foglalták el; ez utóbbiaktól Kis Pipin hadai csak 7 évi ostrom után 759. birták elfoglalni. Nagy Károly külön grófsággá tette. Gaston de Foix Nemours hercegségért cserébe 1507. a francia koronának engedte át. Hanyatlásnak 1320. indult, midőn az Aude vizét feltartó töltés átszakadt. V. ö. Port, Hist. du commerce maritime de N. (1854).

Narcein

Az alkaloidák csoportjába tartozó és az opiumban található szénvegyület; képlete: C23H29NO9. Előállítása a morfin készítésekor visszamaradó folyadékból történik. A N. fehér, selyemfényü tűkben kristályosodik, melyek két molekula kristályvizet tartalmaznak. Hideg vizben igen nehezen (1285 sr.-ben), de forró borszeszben és vizben könnyen oldódik, nem oldódik azonban éterben, benzinben v. kloroformban. Oldata közömbös kémhatásu és jódtól kékszinü, igen kevés jódsavtól pedig ibolyaszinü lesz; az előbbi kék oldat a főzéskor elszintelenedik. Savakkal többnyire jól kristályosodó vegyületeket képez. Gyógyszerül használják; hatása a morfinhoz hasonló, de annál gyengébb. Az újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy a N. a naftalin származékának tekinthető.

Nárcis

(növ., Narcissus L.), a hóvirágfélék virága, tübb mint 150 faja (hazánkban 3) Európa délibb részén és Ázsiában terem. Hagymás virág, levele szálas, a hagymából ered, szárán nincs levele. Virága magános vagy csoportos, nyeles, csöves, bókoló vagy tölcséres, hatsallangu, alatta hártyanemü virágburokja van, a torkában csöves, harangforma v. karikaalaku díszesebb mellékleple van, tokja gömbölyded, háromszögletü. N. pseudonarcissus L. (sárga v. csupros N., husvétvirág, sárga jákobvessző) Európa közép és D-i részén hegyi réten vadon nő, hazánkban ugy látszik inkább elvadult, kertben sok, teljesvirágu fajtáját is termesztik. A N. poëticus L. (fehér N.) melegebb Európában vadon terem, egyebütt kertbe ültetik, itt-ott elvadul, van félig v. egészen teljes, nagyobb és kisebb virágu fajtája. A N. Jonquilla L. Levante körül, Olasz-, Spanyolországban és Provenceban terem. A N. Italicus Sims (marseillei tazetta) Olaszországban és Franciaország D-i részén honos. A N. Tazetta L. (plutó N.) Európa D-i és Afrika É-i részén terem. Kertben sok fajtája van. A N.-nak még mintegy 20 más fajtáját ápolják a kertben. A tazettát Clusius 1565. Gibraltar hegyein, a jonquillát Cadix és Sevilla rétjén lelte, innen vitte a kertbe. Franciaország D-i részén a N.-virágból illatszert csinálnak. L. még Ajax. V. ö. Burbridge és Baker, The N., its history and culture (London 1875).

Nárcisliliom

(növ.), l. Hölgyliliom.

Narcissus

L. (növ.) l. Nárcis. - N. a görög mitologiában, l. Narkissos.

Narcotica

l. Bódító szerek.

Narda

város, l. Arta.

Nardo

(Neretum), város Lecce olasz tartományban, 15 km.-nyire Gallipolitól, 6 km.-nyire a Tarentói-öböltől egy dombon, vasút mellett, (1881) 10 685 lak., gyapju- és pamutszövőkkel, a XV. sz.-ból való szép székesegyházzal.

Nardoo

l. Mételyfű.

Nardus

v. nardusfű, a régieknek több jó illatu füve, különösen a macskagyökérfélék családjából; a belőle való olajnak is a neve. Római N. a Valeriana Celtica (N. Gallica), krétai N. a V. Italica Lam. Az arab N. hihetőleg az az Andropogon Nardus (l. Tevekáka), az olasz N. a levendula, mezei N. a Valeriana officinalis, az indus N. (N. Indica) pedig a K.-India hegyein termő Nardostachys Jatamansii DC. (l. Macskagyökér.) A V. Celtica gyökerét Triestből még ma is szállítják Keletre s fürdőben használt kedves illatu kenőcs lesz belőle. Vad N. a. m. Asarum vagyis mogyoróalj (l. o.). A hajszálfű (l. o.) latin neve is Nardus.


Kezdőlap

˙