Nefoszkóp

műszer a felhőmegfigyelésre, nevezetesen a felhő húzódási irányának és sebességének meghatározására. Újabb szerkezetü N.-okkal a felhők magasságát is mérik.

Nefralgia

(gör.), vesetájéki fájdalom, vesefájdalom.

Nefrektomia

(gör.), vesekimetszés, az a sebészeti operáció, mellyel a beteg vesét egészben eltávolítják. Az első ilyen operációt Simon G. heidelbergai sebésztanár végezte 1869. Azóta mind nagyobb számmal végezik a sebészek s ma már a bevett operációk sorába tartozik. Hazánkban Réczey Imre budapesti sebészettanár végezte először 1880. A vesekimetszést végzik leginkább vesedaganatok miatt (rák), ritkábban vesekőnél (l. Neftrotomia), vesesérüléseknél, vesevizkórnál (hidronefrózis). Csak akkor szabad végezni, ha előre meggyőződést szerezhettünk arról, hogy a) van második vese is (néha ugyanis hiányozhatik az egyik vese), b) hogy a másik vese teljesen ép. A N. mindig súlyos operáció, melynek kimenetelére lényegesen befoly az a körülmény, hogy a kimetszett vese ép volt-e vagy beteg. Mig az első esetben az operáció halálozása alig tesz ki 35%-ot, addig a beteges vese kimetszésénél a halálozás 45-47%-ra emelkedik. A N. vagy a hasüreg megnyitásával hajtatik végre (intraperitonealis modor) vagy az ágyéktájon készített metszéssel (lumbalis vagy extraperitonealis modor, melyet Czerny módosított a lágyéktájon végezendő metszés ajánlásával). Az operáció után a másik vesének kell a kimetszett vese működését is átvenni s azért a beteg további sorsa attól függ, milyen fokban képes erre a megmaradt másik vese. Rendesen egy hét alatt beáll ezen pótló veseműködés s igy ha a beteg az első hetet átélte, jogunk van felgyógyulását várni. A gyógyulás többnyire egy hónapra terjedő időt kiván. V. ö. Réczey Imre, A vesekiirtásról (Budapest 1882).

Nefrit

(ásv.), az amfibol egy változatának, az aktinolitnak igen finom szálu, össze-vissza kuszált szövődésü halmazata, valósággal tömött, rendkivül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető. Szabad szemmel szerkezete finoman szemcsésnek v. tömöttnek látszik. Roppant szívós és igen nehezen faragható. K. 5,5-6. Fp. 2,5-3,1. Áttetsző, különböző árnyalatu, zöld szinü vagy szürkés, csiszolva és simítva egy kissé zsíros tapintatu. A N.-nek a vele rokon jadeit-tel együtt igen fontos kulturhistoriai szerepe van. (L. Nefrit-kérdés). Baltakőnek is nevezik. Megmunkálása roppant szívósságánál fogva rendkivül nehéz, azért a N.-tárgyak ára igen tetemes.

Nefritisz

l. Vesebetegségek.

Nefrit-kérdés

Az őskori csiszolt kőszerszámok legnagyobb részt oly kőzetekből készültek, amelyek azon vidéken, ahol találtatnak, rendelkezésre állottak. Vannak azonban oly kőfajból készültek is köztük, melyek azon a helyen, ahol az ily kőszerszámok előfordulnak, nem honosak, hanem sokszor igen távoli vidékekről valók, tehát vagy mint erratikus tömbök kerülhettek a kőkori ember kezébe, vagy a kereskedés útján jutott hozzájuk. Ez idegen földi kőfajokból készült szerszámok közt legnagyobb port azok vertek a szakirodalomban, amelyek nefritből készültek. E kőfaj a Himalája hegységben bőven található, de nagyon kétséges, hogy Európában bárhol is előfordulna. Minthogy azonban nefrit-szerszámok és amuletek Európában mégis elég gyakran fordulnak elő, az volt a kérdés, honnan származhatnak ezek. Fischer H. geologus szerint azok máshonnan mint Ázsiából nem jöhettek s ennélfogva másra mint Ázsiával fennállott kereskedelmi összeköttetésekre, avagy az árjáknak Ázsiából történt s feltételezett, de manapság nagyon alaposan kétségbe vont bevándorlására nem is gondolhatott, mely akár elkészítetlen nefrit-darabokat, akár kész nefrit-szerszámokat hozott magával ázsiai hazájából. Ez az a N., melyet Fischer óta éveken keresztül a legnagyobb vehemenciával vitattak és vitatnak ma is. Azruni más szempontból szólt a kérdéshez s kimutatván azt, hogy az ázsiai nefrit és az európai nefrit-tárgyak közt mikroszkópi különbségek vannak, szintén a közös ázsiai eredet elméletét gyengítette meg, bár valószinünek látszik, hogy Ázsiának e tekintetben, ha nem is az egész világra, de Európára és északkeleti Afrikára vonatkozólag mégis van bizonyos fontosabb, tán éppen a kiindulási pontra vonatkozó szerepe, de persze nem árja összeköttetésben, kiknek őshazája világosan nem Ázsia, hanem Európa északi része volt, hanem turáni törzsek révén, kiknek művelődéstörténelmi szerepe abban a mértékben nő, amilyen mértékben az újabb kutatások megtörik az árja hóbortok nagy részét. V. ö. Fischer, Nefrit u. Jadeit (Stuttgart 1881) és Mayer, Jadeit- u. Nefritobjekte (Lipcse 1882-83).

Nefrolitiazis

(gör.), vesekő-betegség. L. Vesekő és Húgykő.

Nefrotomia

(gör.), vesemetszés; az a sebészeti operáció, mellyel a vesét felhasítják abból a célból, hogy a benne felhalmozódott kóros terményeket (geny, kő, bomló vizelet stb.) eltávolítsák. Leginkább a vesében képződött kövek (vesekő) kiürítése végett szokták végezni, mikor vesekőmetszésnek (nephrolithotomia) nevezik. A vese üregében a felhalmozódó genynek (pyonephrosis) vagy vizeletnek és savónak (hydronephrosis) kiürítése, illetve gyógyítása céljából is végezhető. Utóbbi esetben azonban sokkal veszélyesebb operáció, mint a vesekőmetszés. L. még Nefrektomia.

Nefud

homoksivatag Dél-Arábiában, a kis N. közvetlen folytatása a Dehna (l. o.) sivatagnak É-felé; ennek további kiterjedését ÉNy-felé nagy N.-nak hivják, s 900 m. magasan fekszik.

Negapattan

(Nagaipattan), kikötőváros Madrasz brit-indiai presidency Tandsur nevü disztriktusában, a Bengal-öböl partján, a Kaveri torkolatának egyik ágánál, nyilt és homokos parton, vasút mellett, (1891) 59 221 lak., akik közt 5863 keresztény; selyem- és pamutiparral, Cejlon, Birma és a Straits Settlements felé élénk kereskedéssel.


Kezdőlap

˙