Nemere

a Csiki-hegycsoport egyik magasabb csúcsa Háromszék vármegye É-i határán, legkönnyebben Kászon-Jakabfalva felől érhető el. N.-nek nevezik továbbá az Erdélyben, különösen Háromszék vármegyében uralkodó keleti szelet, mely nevét az N. hegytől vette, minthogy fúvása iránya e hegy felől jó. Erős viharos szél, mely néha hetekig is eltart s embert, állatot, sőt házakat is elseper.

Nemes-

összetételü magyar helyneveket l. a főszó alatt.

Nemes

aminek a maga nemében, mert kiváló tulajdonságai vannak, kiváló értéket tulajdonítunk; ellentéte a nemtelen, az ugyanabból a szempontból értéktelen v. negativ értékü. Lelkileg N., kinek lelke kiváló, előkelő, a rúttól, erkölcstelentől, nemtelentől mintegy ösztönszerüleg, természeténél fogva tartózkodó. A N. fogalmában a szép és jó rendesen benső egységben található. Átvitt értelemben más dolgoknak is tulajdoníthatunk N.-séget; a hallást és látást, mint amelyek inkább az értelmet szolgálják, N. érzékeknek mondjuk; beszélünk N. ércekről, borokról, gyümölcsökről, lovakról, általában N. fajokról és hasonló értelemben a fajok nemesítéséről. L. még Nemesség.

Nemes

(hidvégi), grófi család. Közös eredetü a Kálnoky- és a hidvégi Mikó-családokkal, székely család. A közös törzs a XIII. sz. elején élt Akadásig viszi vissza eredetét, kinek unokája Mikó az ilyen nevü családot alapította. A XV. sz. elején élt Bálint Mihály fiától a N. Miklós fiától a Kálnoky-család származott le. 1755 febr. 18. N. Ádám itélőmester és gyermekei grófi rangra emeltettek, 1755 aug. 26. pedig az ifjabb ág is grófi rangot nyert, de ez már kihalt.

1. N. Eliza grófné (Ransonnet bárónő), festőművész, szül. Bécsben 1843., hol első kiképeztetését a szülői háznál kapta kiváló mesterektől. Az arcképfestésben először Vastagh György, később Angeli Henrik volt a mestere és ezek vezetése alatt olyan haladást tett, hogy műveit nemcsak a hazai, hanem a külföldi tárlatok is szivesen fogadták. Művei közül különös figyelmet érdemelnek Deák Ferencnek 1873. készített arcképe Pest vármegye tanácstermében s Perczel Béla hasonmása a képviselőház elnöki szobájában. Örömest készít rézkarcokat is, kész képei és tanulmányai termeket töltenek be a szent-tamási kastélyban.

2. N. Vince gróf (hidvégi), főrendiházi tag, szül. 1830 jan. 30., megh. Bécsben 1896 febr. 25. A katonai pályára lépett s a hadsereget őrnagyi ranggal hagyta el; 1855. kamarás lett, 1861. nőül vette Wodianer Mór báró leányát, Gabriellát. A maltai rend lovagja, az osztrák-magyar bank főtanácsosa és a függő államadósságokat ellenőrző bizottságnak a főrendiház részéről kiküldött tagja volt.

Nemes

Mihály, illusztrátor, szül. Pesten 1866., u. o. végezte tanulmányait. Hajlamát követve, képiró lett. A magyar történelmi festészetnek lelkes művelője. Mint ilyen az eddig olyannyira nélkülözött magyar viseletek történetét régi adatok alapján derék díszműben dolgozta fel, mely művét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium főiskoláinkban a történelem tanításánál szemléltető könyvül rendelte el. E lexikon Magyar viselet cikkéhez tőle van az illusztráció.

 

 

XII. KÖTET vége

 

 

 


Kezdőlap

˙ A PALLAS NAGY LEXIKONA

 

A PALLAS NAGY LEXIKONA

 

XIII. KÖTET

 

Nemes ág - Pillér

 

 

 

 

Nemes ág

l. Ojtás.

Nemesdéd

kisközség Somogy vmegye marcali j.-ban, (1891) 1447 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Nemes élesztő

A mustot a szőllőbogyókra tapadt Saccharomycetek spórái, abban elszaporodván, erjesztik ki. Újabb megfigyelések szerint ezen élesztőknek nevezett szervezetek nem csekély befolyást gyakorolnak a mustból származó bornak minőségére s bebizonyult, hogy a bor az által, hogy a mustot nem enegedik a véletelnül rárakodott bárminemü élesztővel magától kierjedni, de a kitünőbb borvidékek e célból kiváló gonddal tisztán tenyésztett élesztőjével beojtván, erjesztik ki, jelentékenyen megjavul s különösen az illető borvidék jellegéhez közelítő zamatot kap, feltéve, hogy a must összetétele a N. eredeti mustjáétól jelentékenyen nem különbözött. Ezt a kitünőbb borvidékről származó s a bor nemesítése céljából tisztán tenyésztett élesztőt, megkülönböztetésül a közönséges, természetes élesztőktől, N.-nek nevezik.

Nemes ércek politikája

l. Jegybankok (IX. köt. 890. Old.).

Nemes fémek

kémiai értelemben igy nevezik általában véve mindazokat a fémeket, amelyek az atmoszfériák (levegő, víz és széndioxid) hatásának ellentállank; más szóval, amelyek fényüket a levegőn megtartják. Ilyenek az általánosan ismert fémek közül az arany, platina és az ezüst. A közéletben azonban kiváltképen az aranyat és ezüstöt hivják N.-nek, mint amelyeknek pénzértéke a többiekéhez képest tetemesen nagyobb lévén, régidőtől fogva értékegységül szolgáltak. E fémekhez járult Oroszországban 1828 ápr. 24. Kibocsátott ukáz értelmében a platina is, amelyből ezen időtől fogva rubeleket verte; e platinarubeleket azonban az 1845 jun. 28-iki ukáz a forgalomból visszavonta, részint a platina előállításának technikai nehézsége, részint a rohamosan emelkedő értéke miatt. A tiszta ezüstnek, platinának és aranynak pénzértéke körülbelül ugy viszonylik egymáshoz, mint 1:15:21, vagyis a tiszta platina 15-ször, a tiszta arany 21-szer többet ér, mint ugyanolyan súlyu tiszta ezüst. L. Arany, Ezüst és Platina.


Kezdőlap

˙