Neuraszténia

(gör) v. idegesség, az idegrendszer működésében beállott kiemrülés. Ezt az állapotot természetesen mindenkor súlyos kedélyi csapások, hosszasan tartott anyagi gondok, huzamos időn át folytatott szellemi tulcsigázás avagy kicsapongó életmód előzik meg, tehát általában olyan behatások, amelyek az idegrendszert tulzott mértékben vették igénybe. Szem előtt tartandó, hogy a teljesen egészséges és erőteljes, ideges terheltség által nem gyengített idegzetü egyének idegrendszerüknek huzamosabb és fokozottabb megterheltetését - akár szellemileg, akár testileg - eltűrik állandóbb és mélyebb megzavartatás nélkül. Ilyen egyéneknél mutatkozhatnak ugyan ideges tünemények, mint fejnyomás, szédülés, a munkabírás csökkenése, az étvágy megcsappanása, zavart álom, türelmetlenség és szórakozottság, mindezek azonban kellő kezelés és aránylag rövid pihenés után eltünnek. Máskép áll azonban az idegkimerítő tényezőknek behatása oly idegzetekre, amleyek öröklésileg a terheltek, avagy amelyek akár a gyermekkorban lefolyt táplálkozási zavarok (angolkór, vérszegénység) által ellentálló képességük tekintetében igen gyengék. Amidőn tehát az idegrendszer a szervezetnek a leggyengébb pontja, akkor már aránylag rövidebb tartamu kimerítése az idegzetnek súlyosabb következményeket von maga után.

A N.nak azt a nemét, amely az idegrendszer kimerítése folytán jő létre, kimerüléses N.-nak nevezzük, vagy, amennyiben ilyen N. összes tünetei az agyvelőnek kifáradásaiból származottaknak tekinthetők, agyi N.-nak (N. cerebralis) is hivjuk. Van azonban a N.-nak egy másik neme, amelynek létrejöttében a súlyos kimerülés mint kórnemző tényező nem szerepel, hanem amelyben egy bizonyos és kifejezett ideges terheltség játssza a fő szerepet, amelynek talaján a Levillain által elnevezett terheltségi N. fejlődik ki. Az ezen alakot mutató neuraszténiások már gyermekkorukban «idegesek», amennyiben gyakori vagy kínzó fejfájásban szenvednek, gyenge, szubtilis alkotásuak, kitünő felfogásuak, szentimentális kedélyüek, ijedősek, élénk és nyugtalan álmuak s nevezetes, hogy nem életük többnyire korán ébred (közülök sokan önfertőzők). Ezek az egyének azok, akik már a gyermekkorban, de még inkább a serdülés idejében s utána a legkülönbözőnn kényszergondolatokban szenvednek; ezek azok, akik rendkivül hajlamosítvék a legkülönbözőbb kedélyhangulati zavarokra és jellembeli fonákságokra. Ilyen terhelt egyéneken az erkölcsi és észbeli tehetségekben feltünő egyenetlenségek és egyensúlybeli zavarok fordulnak elő, mert lehet valaki kitünő hivatalnok, nagy művész, matematius, politikus, ügyes államférdiu, s e mellett erkölcsi szempontból tátongó hézagokat mutat, csodás hajlamokat, feltünő szabálytalanságokat az életmód tekintetében. Más esetekben a dolog fordítva van. Kifogástalan erkölcs, természetes hajlamok és ézelmek mellett meglepő észbeli hiányok, a legnagyobb emlékező gyengeség, avagy képtelenség a matematikából, a zenéből és egyéb művészetekből valamit is felfogni. Tehát közepes intelligencia mellett egyes képességeknek teljes hiánya fordul elő.

A N.-nak egyéb szerzők álltal felállított valamennyi többi alakja a kimerülési és a terheltségi N. körébe tartozik; ezen alakok egyes kiáltó, kínzó tüneményeken épültek fel. Igy ismeretes, hogy némely neuraszténiás kínzó szivdobogásban szenved, amely vagy reggel a felébredéskor vagy pedog a nap bármely más szakában, látszólag magától, külső befolyás nélkül jelentkezik. (N. cordis). Más neuraszténiásnál a nemi élet terén mutatkozik a fő gyengeség (N. sexualis). Ismét egy harmadik betegnél a gyomor és emésztés részéről jelentkeznek a legjellegzetesebb zavarok (N. gastrica, dyspepsia nervosa) stb. Ezen említett alakokat azonban nem tekintheti a N. valamely fő válfajának, hanem sokkal inkább a N. hosszas lefolyásában epizodikus jelenségeknek. Mert azt meg kell jegyeznünk, hogy a N. kiválóan idült, hosszas lefolyásu idegbaj, amely már ezen okból is a kezelés szempontjából ugy a beteg mint az orvos részéről nagy türelmet igényel. Kiváló szerepe jut a kezelésben az idegcsillapító és erősítő gyógyító tényezőknek; igy első sorban az egyénileg megválasztott és sohasem tulhajtott vizgyogymod, a villamosság, klimatikus gyógyhelyek. Gyógyszerek közül csakis tüneti jelentőséggel bir a brómkáli, a szulfonál, esetleg a klorál; ha a vérképzés javítására szükség van, ugy vasat adjunk. A kimerülési neuraszténiások első sorban pihenjenek! Legalább is 6-8 heti pihenőben részesítsék fáradt agyvelejüket és a kínzó fejnyomás ellen rendszeres hidegvizes fejborogatásokat használjanak. Mindezek mellett első rangu tényező a betgség kezelésében a betegnek orvosához való bizalma, fontos az orvosnak szakszerü, gondos, lankadatlan kezelése.

Neu-Raussnitz

(Rousinov nový), város Wischau morva kerületi kapitányságban, vasút mellett (1890) 1639 lak., gyapjuiparral.

Neurektomia

(gör) a. m- idegkimetszés, az a sebészeti operáció, mellyel az ideg szabályszerü felkeresése és kikészítése után az ideget egészen vagy annak egy részét kimetszik (resectio nervi). Leginkább heves és makacs idegfájdalmaknak (neuralgia) gyógyítása végett szokták végezmo, leggyakrabban az arcidegeken ama makacs és rohamokban jelentkező bajnál, melyet «tic douloureux»-nek neveznek

Neureudnitz

Lipcse (l. o.) egyik városrésze.

Neureuther

Jenő Napoleon, német festő és rajzoló, szül. Münchenben 1806 jan. 13., megh. u. o. 1882 márc. 23. A müncheni akadémián, Párisban, majd Rómában tanult, 1848-56. a nymphenburgi kir. porcellángyár művészeti vezetője, 1868-77. a müncheni iparművészeti iskola tanára volt. Már Cornelius vezetése alatt dekorativ munkákat készített a müncheni gliptotéka számára, későbbi allegoriai sgrafitókat a müncheni műegyetem épületén, hol egyéb dekorativ munkákat is készített. festményei közül említendők: Porcia álma, A haldokló apáca, A Mils nyaraló, A Malta nyaraló, Goethe Hermann és Dorothea-jából vett jelenet (valamennyi a müncheni Schack-féle képtárban). Nevét azonban föleg rajzaival, rézkarcaival tette ismertté. A legelterjedtebbek: Randzeichnungen zu Goethes Ballden und Romanzen (München 1829-40); Souvenir du 27,28,29 juillet 1830 (Páris 1831); Bayrische Gebirgslieder mit Bildern (München 1831-34). Illusztrációkat rajzolt Herder műveinek díszkiadásához (Stuttgatr 1838), egyes népszerü német költeményekhez és rézkarcokat készített Rottmann freskóképei után a müncheni képtár árkádjaiban.

Neuridin

a hús (lóhús, halak) rothadásakor képződő ptomain, mely a kavaderinnel izomer; képlete C5H14N2. E bázist bomlékonysága miatt tiszta állapotban előállítani még nem sikerült, de sósavas sója (C5H4N2)2HCl kristályos alakban kapható. nem mérges.

Neurilemma

Idegrostok.

Neurin

trimetil-vinil-amonniumhidroxid. Némely fehérjefélék, nevezetesen a hús (hulla, halak) rothadásakor képződő igen mérges vegyület, mely a toxinok (mérges ptomainok) közé sorolható; képlete: C5H13NO. Előállítható az agyvelőből kapott lecitinnek vagy a protagonnak baritvizzel való főzése útján; mesterséges úton pedig ugy készíthető, hogy ha a kolint jódhidrogénnel melegítjük és az igy kapott vegyületet nedves ezüstoxiddal összehozzuk. A N. igen erős bázis, vizben könnyen oldódik és lúgos kémhatásu; sósavval és platinakloriddal kristályos kettős sót képez. Tömény vizes oldata a főzéskor elbomlik és ekkor trimetilamin hasad le belőle. A N. a muszkarinhoz hasonló hatású, igen erős szivméreg, amelyből 1 mg. egy házi nyulat megölni képes.

Neuritisz

l. Ideggyulladás.

Neurobatosz

(gör) a. m. kötéltáncos (l. o.).


Kezdőlap

˙