Névtelen

névtelenség, l. Anonim és Álnév.

Névtelen félistenek

(ang. unnamed demigods) elnevezéssel Kossuth legelőször 1852 nov. 12. Birminghamben tartott nagy beszédben dicsőítette a honvédeket. V. ö. Tóth B. Szájrul szájra, 80-81. old.

Névtelen jegyző

l. Anonymus Belae regis notarius.

Névtelen társulat

l. Anonim társulat.

Névutó

a nyelvtenban az a viszonyszó, mely a névraggal ellentétben a névtől különvált szó, s a névnek rendesen utána járul (ellentétben az indogermán nyelvek prepozícióival). E szócskák a névszó jelentményének hely, mód, idő s más egyéb körülmény szerinti viszonyítására használtatnak, p. sátor alatt, ünnep után, szükség miatt. (A magyar névutók használata legbővebben van tárgyalva Simonyi Zs. Magyar határozók c. akadémiai pályaműve 2. kötetében.)

Névváltoztatás

nevét önhatalmulag senki sem változtathatja meg. A N.-t a belügyminiszter engedélyezi s azt bárki kérheti. A létező családi nevek a családoknak nem oly magántulajdonai, hogy azokat N.-nál bárki fel ne vehetné. De a történelmi irásmódot (p. «ö» helyett «eö», «t» helyett «th», végső y) használni nem szabad. L. Névmagyarosítás.

Névy

László, tanügyi és esztétikai iró, szül. Közép-Iszkázon (Veszprém) 1841 jan. 27. Tanulmányait Pápán, Veszprémben, Győrött és Pannonhalmán végeszte. 1861. a premontreiek szombathelyi főgimnáziumában tanár lett; itt 10 évig működött s ezalatt tanári oklevelet szerzett a klasszikus filologiából és a magyar nyelvből és irodalomból a budapesti egyetemen. 1871. a budapesti kereskedelmi akadémia tanárává választották meg, 1885. a vezérlő bizottság rendes igazgató-hejettessé nevezte ki, végül 1896. a kereskedelmi akadémiának igazgatója lett. Igen szorgalmas irodalmi munkásságot fejtett ki, főleg Pestre költözése után, a 70-es években, mint tankönyvíró és esztetikus. Első tankönyve: Az irásművek elmélete 1870. jelent meg, csakhamar a legelterjedtebb tankönyv lett és számos kiadást ért, épp úgy a többiek is, melyekkel a középiskolai oktatásnak akkoriban megindult reformját szolgálta, ugymint A magyar nemzeti irodalom történetének vázlata (1872); Stilisztika (I. és II., Szerkezettan), Rhetorika, Poetika; mindezekhez megfelelő olvasókönyveket is szerkesztett. A kereskedelmi szakoktatást is több tankönyvvel szolgálta: Kereskedelmi levelező (1886); Magyar kereskedelmi levelező; Olvasókönyv; A prózai irásművek ismertetése (1895). 1871-től munkatársa volt a Szana Tamás Figyelőjének, melybe birálatokat és esztetikai cikkeket irt. Az utóbbiakat ki is adta: Aesthetikai dolgozatok (1873). Ekkoriban több esztetikai műve nyert a Kisfaludy-társaság pályázatán jutalmat, u. m. A tragédia elmélete (1871); A komédia elmélete (1872); A drámai középfajok elmélete (1873). 1874. Bajza József emlékezeté-vel dicséretet és külön jutalmat nyert, 1875. Modern mesék c. 10 meséje közül A kecske tragédiája című jutalmat, a többi pedig dicséretet nyert, szintén 1875. A népért c. verses tragédiájával elnyerte az akadémia 100 aranyas Teleki-díját. Lapokban, folyóiratokban vagy külön füzetekben számos irodalmi dolgozata jelent még meg: beszédek, felolvasások, tanulmányok, novellák, versek stb. Nevezetesebbek a Petőfi-társaság nagygyülésein mondott emlék beszédei Balogh Zoltánról és Arany Jánosról, és Jókai Mór élete, melyet a költő jubileima alkalmával a Petőfi-társaság adott ki (1893). A középiskolai tanáregyesület 1872. megválasztotta az Egyesületi Közlöny szerkesztőjének; e tisztben tiz évig működött és a lapba nagy számu tanügypolitikai és metodikai cikket irt. Ugyancsak ő szerkesztette az egyesület megbízásából több éven át a Jeles irók iskolai tárát és az Ifjusági iratok tárát. Az előbbi gyülteményben jelent meg tőle Shakspere Coriolanusa és Julius Caesarja magyarázatokkal, az utóbbiban Church Alfréd angol művének fordítása: Elbeszélések a görög tragikusokból. Élénk működést fejtett ki az egyesületi életben és közművelődési téren is. Egyike azon iróknak, kik a Petőfi-társaságot alapították. 1894 óta Budapest törvényhatósági bizottságának tagja. A kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesülete megalakultakor (1894) elnökévé választotta.

Newaigo

country Michigan É.-amerikai államban, 2230 km2 területtel, 15,000 lak., N. székhellyel.

New Almaden

község Kalifornia É.-ameriaki állam Santa Clara nevü countyjában, a Bache-hegy ÉK-i lábánál, a Santa Clara festői völgyében, kénesőben gazdag környékkel. A kénesőbányákat 1845. egy spanyol tiszt fedezte föl. 1852. kezdték meg a bányászásukat. 28 éven át összesen 27.180,000 kg. kénesőt szolgáltattak. Újabban már kevesebb a bányászat termelése.

Newark

több város az É.-amerikai Egyesült Államokban; a jelentékenyebbek: 1. Essex country székhelye New-Jerseyben, 6 km.-nyire a N.-öböltől, a Passais folyó, Morris csatorna és vasutak mellett, 181,830, a gazdasági szempontból tőle függő Harrisont (8338 lak.), Oranget (18,844 lak.) és South-Oranget (3106 lak.) is beleszámítva, 212,118 lak., igen virágzó iparral, amelynek 1890-iki termékei 82.000,000 dollár értéket tettek ki; a főbb iparágak: sörgyártás, arany- és ezüstművesség, vas-, celluloze-, papir- és bőrgyártás. Benne lakik Edison és itt van a műhelye. Az egyenes utcákból álló városnak 3 parkja van. Főutcái a Broad-street és a Market-street. 1830. még csak 11,000 lakója volt. -2. N., Licking country székhelye Ohio államban, 53 km.-nyire Kolumbustól, a Licking két ága összefolyásánál, több vasút mellet, 14,270 lak., üveg-, gép-, kályhagyárakkal, élénk szén- és gabonakereskedéssel.


Kezdőlap

˙