Nuptiae

(lat.) a. m. házasság. Pater est quem N. demonstrant, a törvényes születés vélelmére vonatkozó jogszabály, a. m. apa az, akit a házasság annak bizonyít.

Nuptialis

(lat.) a. m. házassági; nuptialia pacta, házassági szerződés.

Nuricsán

József, kémikus, szül. Szamosújvártt 1860 máj. 28. Középiskolai tanulmányait a szamosújvári algimnáziumban és a kolozsvári ev. ref. kollégiumban (1878), egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári és a budapesti egyetemen végezte 1882. Az 1882-83. tanévben mint ösztöndíjas vegyész-növendék Lengyel Béla egyetemi tanár tanszéke mellett tanársegédi teendőket végzett; 1883 szept.-től kezdve három éven keresztül az egyetem I. kémiai intézetében Than Károly egyetemi tanár tanszéke mellett mint laboráns ezután 1894-ig mint előadási tanársegéd működött. Ezen idő alatt tanári vizsgálatot tett a kémiából és a természetrajzi tárgyakból; 1891. pedig bölcsészdoktorrá lett és 1892 nyarán az erdélyi részek gyáriparát tanulmányozta. 1894. a földmivelésügyi minisztériumba kulturvegyésszé neveztetvén ki, az agrikulturkémiai intézmények tanulmányozása végett beutazta Németországot, Franciaország és Svájc egy részét. Tagja a kir. magy. természettudományi, a magyarhoni földtani, a matematika-fizikai társulatoknak, választmányi tagja a magyar orvosok és természetvizsgálók központi választmányának és jegyzője a Szabad Lyceumnak. Önálló dolgozatai: Az arsenicum ellenmérgéről; A sósav synthesise; A viz és vizgőz analysise; Előadási kisérletek a Faraday-féle törvények bemutatására; A fluorról; A germaniumról; A szénsavról; A carbonylsulfid egy új képződési módja; A tordai sós vizek elemzése; A málnási széndioxid-forrásokról. Ciklusos előadásokat tartott a Szabad Lyceumban, a természettudományi társulat estélyein: a fémekről, a viz megismerésének történetéről, a chemia szerepéről az igazságszolgáltatásban. Dolgozatai részint a természettudományi társulat és a tudományos akadémia kiadványaiban, részint külföldi folyóiratokban, ismeretterjesztő cikkei pedig a különféle hirlapokban jelentek meg. E Lexikon kémiai cikkeit részben ő irja.

Nurisio

Saverio Ferenc, olasz költő és Umberto király magántitkára, szül. Mondoviban 1840 jan. A carrarai kollégiumban tanult s korán az olasz király személye körüli minisztériumba lépett, 1893. pedig a király belső magántitkára és a kabinetiroda igazgatója lett. Már legelső verskötete (Religione, patria, amore, 1868) feltünést keltett lirájának közvetlenségével és dalainak művészi formájával; 1874. jelent meg Sorrisi e lancrime, melyet Viktor Emanuel királynak ajánlott. Legsikerültebb könyve: Poesie ed epigrafi (Firenze 1880); legutolsó műve: Rispetti e stornelli (Firenze 1887), melyhez Correnti irt előszót; ebben a toscanai népdalokat utánozza kiváló érzékkel és művészettel.

Nussbaum

Nep. János, német sebész, szül. Münchenben 1829 szept. 2., megh. u. o. 1890 okt. 31. Münchenben tanult s előbb az ottani közkórházban sebészeti segédorvos lett, majd egyetemi magántanár (1857) s egyúttal a Hauner-féle gyermekkórház műtő orvosa, 1860. pedig a sebészet és szemgyógyászat ny. rendes tanára. Szerencsés műtétei nagyban emelték hirnevét, s 1867. nemességet s a bajor polgári érdemrend lovagkeresztjét kapta. Az 1870-71-iki porosz-francia háboruban az I. bajor hadtest vezérkari főorvosa lett; 1890. nyugalomba vonult, s halála után szülővárosa a közkórház előtt márvány mellszobrot emelt (1892) emlékének. Irodalmi munkásságával is nagy érdemeket szerzett; a mesterséges szaruhártya, az irógörcsöt gátló gyürük (l. Irógörcs), az idegek mesterséges kinyujtása stb. N. felfedezései. Főbb művei: Cornea artificialis (München 1853); Die Behandlung der hornhauttrübungen (u. o. 1856); Die Pathologia und Therapie der Ankylosen (u. o. 1862); Vier chirurg. Briefe an seine in den Krieg ziehenden ehemaligen Schüler (u. o. 1866); Vierunddreissig Ovarioxomien (u. o. 1869); Anaesthetica, és Krankheiten des Unterleibes (mindkettő Pitha és Billroth Handbuch der Chirurgie vállalatában (Stuttgart 1866 és 1867); Die Verletzungen des Unterleibs (u. o. 1880); Anleitung zur antiseptischen Wundbehandlung (München 1885); Leitfaden zur antisept. Wundbeh. (5. kiad. Stuttgart 1887); Eine kleine Hausapotheke (3. kiad. Belin 1882); Über Choloformwirkung (Boroszló 1885); Neue Heilmittel für Nerven (7. kiad. u. o. 1892) stb.

Nussdorf

az 1890-iki törvény óta Bécs (Nagy-Bécs) XIX. kerületének alkotó része, a Duna jobb partján.

Nuštar

politikai község Szerém vmegye vukovári j.-ban, 986 horvát-szerb és német lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. N. mellett számos római régiség került napfényre.

Nusz

(gör.) a. m. értelmez, ész.

Nut

az egyiptomi mitologiában az ég istennője, Kebnek, a föld istenének, anyja Orisis és Set isteneknek, meg Isis és Nephthys istennőknek; nőnek képzelték, aki a föld (földisten) fölött terjeszkedik ki s kezeivel meg lábaival reá támaszkodik, mig az égi testek rajta járnak körül.

Nutatio

(lat.), a Föld tengelyének Bradley által felfedezett ingadozása, hasonlóképen, mint a precesszió is, a külső testeknek a Föld equatori dudorodására gyakorolt vonzásának és a Föld tengelyforgásának folyománya. Mivel az ekliptika és az equator nem esik össze egymással, sőt a Hold is az ekliptikán kivül mozog, a Nap egy év, a Hold egy hó lefolyása alatt mindig más-más helyzetet foglal el e dudorodással szemben; igy p. a Nap tavasz és ősz kezdetén e dudorodás síkjában áll, mig nyár és tél kezdetén tőle legtávolabb fekszik, illetve É- és D-felé. Igy tehát a precesszió kifejezésébe periodikusan változó mennyiségek keverednek, melyek legtekintélyesebbike onnan jő, hogy a holdpálya csomóinak gyors mozgása miatt e pályasík hajlása az equator felé 18,7 év lefolyása alatt ingadozik. Mind e periodikus egyenlőtlenségek a precesszió értékében összefoglalva a N. nevét viselik. A jelenség maga abban áll, hogy az equator valódi pólusa annak közepes helyzete körül 18,7 év alatt 9,2 és 6,9 ívmásodpercnyi féltengellyel biró ellipszist ir le. Fő faktor a N. létrejöttében a Hold, melynek hatása közelsége folytán éppen ugy mint a tengerjárási tüneményekben nagyobb, mint a Napé. Itt is nem a vonzás abszolut nagysága dönt, hanem pusztán annak a Föld innenső s tulsó felére vett különbsége. - N. a botanikában, l. Mozgás.


Kezdőlap

˙