Nyulas

(Groys), nagyközség Moson vmegye nezsideri j.-ban, (1891) 1235 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Nyulasok földje

az a róna, mely Moson vmegyében, a Fertőtől keletre és észak-keletre elterül, s melyet németül Heidebodennak neveznek.

Nyúlegér

(Lagomys), a rágcsálók rendjébe, a nyulak családjába tartozó állat, melynek fülei és hátsó lábai a közönséges nyúlénál rövidebbek, farka hiányzik. Gyakori faja a L. alpinus F. Cuv., mely 20-26 cm. hosszu, hosszuszőrü, lágy és vörössárga szinü bundával. Szibériának fűben dús vidékeit lakja, átható füttyentéseket hallat és odui körül, melyekben lakik, boglyaszámra hordja össze a szénát.

Nyúlfalu

kisközség Győr vmegye pusztai j-ban, (1891) 1362 magyar lakossal, postahivatatallal és postatakarékpénztárral.

Nyúlfark

(növ.) a. m. Lagurus (l. o.).

Nyúlfélék

(lepopridae), a rágcsálók rendjének egyik családja, ahová nyulánk testü, tömött szőrü, hosszu hátsó végtaggal ellátott, durványos kulcscsontu, hasadt felső ajku emlősök tartoznak, melyeknél a felső metszőfogak mögött még egy-egy fárulékos fog van, fogazatuk lehet i. 2/11 v. 0/0 m. 5/5 vagy 6/6. Mellső végtagjaik öt-, a hátsók négyujjuak. Szemük, orrkagylóik nagyok, frakuk rövid vagy egészen hiányzik. Ausztráliát kivéve, az egész földön elterjedvék, szabad földeken tartózkodnak, növényi részekkel táplálkoznak. Húsuk és szőrös bőrük miatt egyes fajait nagyban vadásszák. Említendők a mezei nyúl (Lepus timidus L.). Gömbolyded fejéna mozgatható fülkagylók fejénél sokkal hosszabbak. Szemei kiállók, szempillái kurták, azért nem zárhatja be gészen és azért nyitott szemmel alszik. Orrhegye fekete, háta épp olyan piszkos barnaszürke, sötétebb pontokkal, mint az a rög, amelyben meghúzva magát, pihen. Szine tehát jó védő. Hasa világosabb, fehérebb. Hossza 54, fejhossza 10,5, fülkagylók hossza 13,5 és farkhossza 10 cm. Hazája Dél- és Közép-Európa, valamint Nyugat-Ázsia. Magyarországban bokros ehlyeken, rónaságon nagyon gyakori és ízletes húsáért különbözőképen, nagyban vadásszák. Igen szapora. Évenkint négyszer fiadzik, egyszerre 2-3-at, melyeket 3-5 napig szoptat, azután szabadjukra hagyja őket. 15 hónap alatt teljesen kifejlődik. A fiatal süldőnek hivják. A havasi nyúl (L. variabilis Pall.) mely az Alpesek magas tájain s a hideg égöv tartományaiban lakik, ritkán nálunk is a magas hegyeken,a Tátrában előjön. Nyáron hasonló szinü, mint a mezei nyúl, télen azonban fehér lesz, kivévén a fekete fülhegyeit. Valamivel kisebb a házi nyúl. A nyúlnak bőrét (l. Bőr), valamint szőrét is használják az iparban (l. Nemez).

Nyúlfülfű

l. Hölgymál.

Nyúlgomba

(növ.), az Agaricus (Clitopilus) Orcella Fries, hazai és dél-európai jó gomba, de Ny. a Craterellus Fr. vagyis a fótölcsérke is, melynek C. cornucopioides Pers. nevü faja nem mérges, de nem eszik; az erdei C. V. Cantharellus clavatust Pers. (Merulius clavatus Pers.) ellenben eszik. Ny. Cluvius szerint a Cantharellus cibarius Fr. is; l. Varganya.

Nyúlhegy

kisközség Győr vmegye pusztai j.-ban, (1891) 1773 magyar lakossal.

Nyúlhere

(növ., szapuka Diószegiéknél, Anthyllis L.), vitorlás virágu, többnyári fű v. apró cserje, levele szárnyalt, virága ágtetőző gömbbé szorul össze, kelyhe hasasan felfuvódik és maradandó. Fajai változatosak (hazánkban 4), leginkább Európa közép és D-i tájain, Ázsia Ny-i és Afrika K-i részén. Törzse az A. vulneraria L., de helyette hazánkban inkább a hasonló A. polyphylla Kit., A tricolor Vuk. (Horvátország), az A. leitoricha Borb. lesimuló szőrzettel és A. alpestin Kit. eltétés gyakoribb. Levele egyenetlenül szárnyalt, a tetőző levélke jóval nagyobb. Virágzata piros, sárga v. fehéres, néha háromszinü, rendesen párosan zárja a 1-3 dm. magas szár tetejét. Száraz dombon, hegyen v. a homokon nő, jó takarmány, azelőtt összehúzó sajátságáért sebet is gyógyítottak vele (herba anthyllidis), ezért vulneraria (a. m. sebfű). Az A. vulnerariát vetik is. Füve sárgára fest, de mégsem annyira, mint a festő rekettye, virágából pedig kék festéket vonhatni ki. A Ny. ama takarmánynövények egyike, mely még száraz, silány, meszes talajokon is kielégítő termést ad. Szénája növény szőrössége és kesernyés íze miatt nem elsőrendü takarmány ugyan, mindazáltal különösena birka nagyon kedveli. Szénának ugy termelendő, mint a vörös lóher, meszes talajon azonkivül birkalegelők alakjtására is nagyon alkalmas. Más Ny.-faj, p. az Anth. barba jovis (l. Jupiterszakáll) stb. kedvelt kerti virág.


Kezdőlap

˙