Nyúlkáposzta

(növ.), a Sonchus oleraceus L. népies neve; l. Csorbóka.

Nyulós bor

kissé homályos s többé-kevésbbé sűrü, mi egésza tojásfehérje súrüségéig fokozódhatik. Ha az ilyen bort a palackból a pohárba öntjük, olyan minden kiönött csepp, mintha a palackban fehérje vagy gummioldat volna. Nyulósakká főleg csak gyenge új fehér borok válnak, különösen abban az esetben, ha rothadó szőlőből készültek és sokáig voltak a seprün. A betegséget Pasteur szerint parányi (l. mikromm. átmérőjü) golyócsak-alaku szerves lények okozzák, valószinü azonban, hogy a nyulósságnak több különböző mikroorganizmus lehetnek az okozója, igy Laer a Ny.-ban hosszukás parányi botocskákat talált, melyek egyv. több magvacskával is birnak. Az olyan bor, amely 10% alkoholt tartalmaz, nem nyulósodik meg s igy oda kell törekedni, hogy a bornak ennyi alkoholtartalma legyen. A nagyobb mennyiségü sav, különösena csersav, szintén gátolja a borok megnyulósodását, azért ajánlható a nyulósságra hajlandó borokat jól megválogatott szőllőből készíteni és pár napig a törkölyön erjedni hagyni, hogy abból elegendő csersavat vegyenek fel s még karácsony előtt a sperüről lefejteni. Ha pedig már megnyulósodott a bor, akkor a következőképen orvosolható. A leggyakrabban előforduló nyulósságot okozó baktérium (a Meicrococcus viscosus vini) ama szervezetekhez tartozik, melyek nemcsak a levegő oxigénja nélkül megélnek, de amelyekre az oxigén méregként hat, ennél fogva a Ny.-ok lefejtés, seprüzés, korbácsolás, szivattyuzás által a levegővel minél tökéletesebben keverendők s pár heti állás után kénezett hordóba fejthetők, mikor is hektoliterenként 20-25 g. tiszta tannint oldunk fel bennök. A nyulósságot okozó bakteriumok egyik-másik faját megöli a 30-35°-nyi meleg is, azért a felmelegítés szintén megszüntetheti a bajt. Végül segíthetünk a bajon néha, ha a borban hektoliterenkint 50-100 g. riszta borkövet feloldunk, jól összekeverjük és 5-6 nap mulva a bort lefejtjük.

Nyúlparéj

(növ.), Csapó szerint a Chondrilla juncea L., fészkes kóró. A homokpuszta füvében magasra nő, a nyul elrágódik rajta. Nyáron kákanemü belénél fogva rossz takarmány. Veszelszki apró katángnak is hivja, noha gyakran méternyire is megnő. tul a Dunán pápalátófű a neve.

Nyúlperje

nyúlkenyér Győrmegyében, rezge Diószegiéknél, rezgőfű (növ., Briza L.), a pázsitfélék egy v. többnyári füve. Virágboga szétterül, kalászkája gyenge nyélen rezeg, lapított, szivalaku, pelyvája kagylóforma, szálkátlan. Hazánkban 3 faja közüla Br. minor L. és Br. maxima L. csak a tengerpart mellékén terem. A Br. media L. (l. ábrát), meg az erőteljesebb, kissé tarackoló fajtája, a vr. perrobusta Borb., réten, erdő tisztásán gyakori, 3-5 dm.-nyi csinos pázsit, könnyü talajon, sőt ingoványon is nő, más füvet nem szorít vissza, hanem inkább a pusztán maradt földet növi be. Jó, finom, de nem a legtáplálóbb takarmány, a juh kölünösen szereti. Rendesen más fűvel keverve vetik, legjobban megterem a televényes homokagyagföldben. Virágboga szép zöld v. lila szinü, tarkás, általában csinos, azért más külföldi fajokkal együtt téli v. száraz bokrétában gyakori. Festeni is szokás.

[ÁBRA] Nyúlperje, a egy füzérke megnagyobbítva.

Nyúlrekettye

(növ.). l. Rekettye.

Nyúlszem

(lagoftalmosz), azemnek nyitva maradása. Igy nem birája szemét behunyni, akinek arcideg-bénulása van. avagy akinek pokolvar v. orbánc miatt a szemhéjai elpusztultak, elhegedtek. Az ilyen szem mindig könnyben úszik s hogy kiszáradás s bele hulló por ellen védekezzék, fölfelé fordulva el-elrejtőzik a felső szemhéj alá. E baj nemcsak torzító, hanem avval a veszéllyel is jár, hogy a szaruhártya elfekélyesedik. Azért, ha nem sikerül az arcideg bénulását meggyógyítani, összevarrással kell a szemrést szűkebbre szabni; ha pedig a szemhéjak pustultak el, plasztikai operálással kell új szemhéjat készíteni.

Nyúltetem

a csánk hátsulsó felszinén elvő duzzanat. Oldalról tekintve a normális csánk hátulsó határvonala a sarokgumótól a bokaizületig egyenes, ha azonban a gumó alatt enyérnyire e vonal kifelé hajlik, akkor Ny. van jelen. Ilyen duzzanat észlelhető akkor, ha azon a helyen a bőr, a patapárta-hajlító ín megvastagodott vagy ha a patahajlító ín hüvelye erősebben táult. A Ny. leginkább a fonott és kardállásu csánkon szokott képződni akkor, ha az állat fiatal korban erőltető munkába kerül; továbbá károsan hat mindazon munka, melynéla hajltott helyzetben lévő csánk tulságosan nyujtatik, gyors megállás, ugrás; természetes, higy minél fejlettebb a far izomzata, annál erősebb nyujtásnak van a táulsó hosszu végtag kitéve. Néga Ny. képződik akkor, ha idült csánkízületi gyuladás átterjed a csánk hátulsó részletére. A betegség sántítást kivételesen okoz s ezen esetekben v. egyidejüleg csánkpók (l. o.) is van jelen v. heveny gyuladás van a szálas szövetében; ha a ló nem sántít, ugy a duzzanat csak az állat külsejét zavarja. A Ny.-es lovakat a tenyésztésből ki szokták zárni, mert a hiba mindig gyenge csánkra vall. Heveny gyuladás esetében a nyugalom mellett hideg borogatás, majd masszálás, Priesnitz-féle borogatás, végül csípős bedörzsölés és a tüzes vas haszhnálatos.

Nyultvelő

az agyvelőnek az a része, mely közvetlenüla gerincvelőbe folytatódik (l. Agyvelő I. köt. 190. old.).

Nyúlzanót

(növ., seprőzanót, Sarrothamnus Wimm.), vitorlásvirágu bokor, bibeszála órarugó módjára csavarodik, hüvelye lapított, levele háromágu. Hazánk magasabb hegyein a S. scoparius L. (Spartium scop.; S. vulgaris Wimm.) terem, 1/2-2 m. magas, tövistelen, örökzöld, vesszős. Virága a levél tövében magános v. kettes, hüvelyének szle szöszöspillás. Másutt homokon v. erdőben terem. Virága (flore, spartii) officinalis volt, ma sárgára festenek vele, a méh is kedveli.

Nyurgaság

A magasabb rendü növények, néhány kivételt nem számítva, csak kellő vilgosság mellett képesek rendesen fejlődni; sötétben v. gyenge vegvilágíttatás mellett a közönségesen zöld növényrészek sárgák vagy halványzöldek lesznek s a szárak, illetve hajtások vékonyak maradnak s nagyon megnyulnak, mit Ny.-nak nevezünk. Az egyszikü növényeken nemcsak a szárak szoktak tulságosan megnyulni, hanem a levelek is, mig a kétszikü növényeken rendesen az tapasztalható, hogy a nyurga szárak apró, pikkelyszerü leveleket viselnek.


Kezdőlap

˙